Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 22. szám

22. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 415 tásdíj állam által való ideiglenes folyósításának elrendelését kérte. Előadta, hogy a kötelezett korábban is rendszertelenül tett eleget tartásdíj fizetési kötelezettségének, jelenleg pedig a tartásdíj teljesen behajthatatlan. A végrehajtó megállapította, hogy a kötelezett szabadságvesztésbüntetését tölti, keresettel nem rendelkezik és így a letiltás nem foganatosítható. A bíróság az állam által való előlegezésre irányuló kérelmet elutasító döntését azzal indokolta, hogy a tartásdíj nem tekinthető behajthatatlannak, ha a kötelezett megállapítható helyen szabadságvesztésbüntetését tölti. E körülmény csak a végrehajtás módjára van kihatással. Utalt arra is, hogy a kötelezett a megváltozott körülményeire tekintettel a tartásdíj leszállítását is kérhetné és ez további akadályát képezi annak, hogy az állam a korábban megállapított összegben előlegezze a tartásdíjat. A bíróság egyébként a gyermeket gondozó szülő kereseti (jövedelmi) viszonyait és körülményeit nem vizsgálta. A bíróság által elfoglalt álláspont téves. önmagában az a körülmény, hogy a kötelezett szabadságvesztésbüntetését tölti, valóban nem teszi a tartásdíjat behajthatatlanná. Amennyiben azonban a kötelezett foglalkoztatottság hiányában keresettel nem rendelkezik és a végrehajtás ez okból nem foganatosítható, úgy a korábban megállapított tartásdíj átmenetileg behajthatatlan. Ilyen esetben tehát a tartásdíj állam által való ideiglenes folyósításának egyik előfeltétele megállapítható. A szabadságvesztés idejére a kötelezett nem vitásan kérheti a gyermektartásdíj leszállítását, ha azonban erre nem kerül sor, a bíróság által megállapított összegű tartásdíj az irányadó. Ez utóbbi azonban csak az állam által ideiglenesen folyósítható tartásdíj összegének felső határa, amely a 12/1974. (V. 14.) MT. számú rendelet 8. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően — a gyermeket gondozó szülő kereseti (jövedelmi) viszonyaira tekintettel — csökkenthető. A 12 1974. (V. 14.) Mt. számú rendelet 7. §-ának (1) bekezdésében irtak szerint a tartásdíjnak az állam által való folyósításáról a bíróság nem peres eljárásban, soronkívül határoz. Ezen eljárásjogi rendelkezés azonban nem lehet akadálya a szükséges bizonyítékok beszerzésének és a felek meghallgatásának. Ugyanezen szakasz (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a bíróság az ügy összes körülményeinek alapos mérlegelése után rendelheti el a gyermektartásdíjnak az állam által való ideiglenes folyósítását. Ebből is következik, hogy a bíróság csak akkor mérlegelheti az ügy összes körülményeit, ha azokat megfelelően feltárta. Amennyiben tehát a tartásdíj átmenetileg behajthatatlannak mutatkozik, a bíróságnak vizsgálnia kell a gyermeket gondozó szülő kereseti viszonyait, a családi pótlék összegét, az esetleges ingatlanvagyon jövedelmét. Tisztázni kell a gyermek (gyermekek) szükségleteit és azt, hogy megfelelő tartásukhoz a Csjt. 65. §-ának (1) bekezdése értelmében milyen összeg szükséges. A bíróság csak ezen körülmények felderítése után van abban a helyzetben, hogy a kérelem teljesítése vagy elutasítása kérdésében megalapozottan dönthessen és állást foglaljon atekintetben, hogy a bíróság határozatában alapösszegként megjelölt tartásdíj vagy annál kevesebb illeti-e meg a jogosultat. 36. A gyermektartásdíj állam által való ideiglenes folyósításának a behajthatatlanságon túl az is feltétele, hogy a gyermeket gondozó szülő se legyen képes a gyermek részére tartást nyújtani. E körben nemcsak a kereseti (jövedelmi) viszonyokat, hanem a jogosult által élvezett kedvezményeket és az esetleges állami támogatást is értékelni kell. 112 1974. (V. 14.) Mt. számú rendelet 7. §-a.] A két kiskorú gyermeket gondozó szülő kérelme alapján a bíróság elrendelte a külföldön, ismeretlen helyen tartózkodó kötelezett terhére megállapított havi 840 Ft tartásdíjból gyermekenként 300 Ft-nak, összesen 600 Ft-nak az állam által való ideiglenes folyósítását. A csökkentett összegben való előlegezést a jogosult kereseti (jövedelmi) viszonyaival indokolta. A rendelkezésre álló adatok szerint a jogosult — mint az egyik gyermekgondozó intézet vezetője — havi 3667 Ft jövedelemmel rendelkezik, amely a két kiskorú gyermek utan folyósított családi pótlék összegét is magában foglalja. Az intézetben háromszobás szolgálati lakásban lakik, amelynek havi bére 195 Ft. A jogosult havi 380 Ft fejében teljes ellátást kap. a két gyermek pedig reggelit és vacsorát. A gyermekek óvodai, illetve napközis elhelyezése biztosított, ott ebédet kapnak, amelyért a szülő gyermekenként havi 102 Ft térítést fizet. Összegezve a jogosult a saját és gyermekei teljes napi ellátásáért havi 584 Ft-ot fizet. A 12/1974. (V. 14.) Mt. számú rendelet 7. § (1) bekezdésének rendelkezése szerint, ha a kötelezett ismeretlen helyen tartózkodik, vagy a tartásdíj behajtása más okból átmenetileg lehetetlenné vált. és a gyermeket gondozó szülő sem képes a gyermek részére tartást nyújtani, a bíróság a jogosult kérelmére az ügy összes körülményeinek mérlegelése után elrendelheti a tartásdíjnak az állam által való ideiglenes folyósítását. A tartásdíj állam által való előlegezése elrendelésének tehát egyértelmű előfeltétele az is, hogy a gyermeket gondozó szülő ne legyen képes a gyermek részére tartást nyújtani. Az adott esetben a jogosult havi 3667 Ft-os jövedelme mellett, részben munkaviszonyára figyelemmel, részben pedig gyermekei után jelentős állami támogatásban részesül, amennyiben laká-