Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 9. szám

180 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 9. szám 2. A Bizottság az Országos Tervhivatal és a Bizottságban résztvevő központi szervek tanácsadó és koordináló testülete. 3. A Bizottság állást foglal a napirendre tűzött témákban, ajánlásokat, irányelveket, javaslatokat készít. Figyelemmel kíséri a vonatkozó határozatok végrehajtását, elemzi és értékeli a szolgáltatásoknak az egyes időszakokban elért fejlődését. 4. A Bizottság elnöke: Rabi Béla tervhivatali csoportfőnök; a Bizottság titkára: Szilas Pál, tervhivatali tanácsos. 5. A Bizottság tagjai az alábbi minisztériumok (országos hatáskörű szervek) által kijelölt tárcaképviselők : — Belkereskedelmi Minisztérium, — Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, — Kohó- és Gépipari Minisztérium, — Könnyűipari Minisztérium, — Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, — Munkaügyi Minisztérium, — Pénzügyminisztérium, — Minisztertanács Tanácsi Hivatala, valamint az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa . A Bizottság üléseire esetenként — a napirendre tűzött kérdés témájától függően — más érintett szervek is meghívást kapnak. 6. A Bizottság feladata elősegíteni: — a fogyasztási szolgáltatások fejlesztése és irányítása terén a központi ágazati és funkcionális szervek rendszeres együttműködését; — az egységes szolgáltatásfejlesztési politika kialakítását és érvényesítését; — a tervezéshez és a tervek végrehajtásának ellenőrzéséhez szükséges folyamatos koordinációt; — a szolgáltatásfejlesztési tervek és koncepciók előkészítését és végrehajtásuk ellenőrzését; — a tanácsi szolgáltatásfejlesztési szervek és a központi szervek közötti kapcsolat kiszélesítését, az információk kölcsönös cseréjét; — a megyei és regionális szolgáltatásfejlesztési politika kialakítását; — a Központi Szolgáltatásfejlesztési Alap felhasználási céljainak és irányainak kialakítását; — a fogyasztási szolgáltatások szervezeti-, jövedelem- és bérszabályozási, ár- és munkaügyi stb. központi problémáinak rendezését. 7. A Bizottság üléseit általában negyedévenként tartja. 8. A Bizottság ügyrendjét, működési szabálya és munkatervét a BizoRság elnöke állapítja meg. A Munkaügyi Minisztérium közleménye az államigazgatási és az igazságszolgáltatási dolgozók munkabéréről szóló jogszabályok alkalmazásának egyes kérdéseiről Az államigazgatási és az igazságszolgáltatási dolgozók munkabéréről szóló jogszabályok alkalmazásával kapcsolatban néhány vitás kérdés merült fel. E kérdésben eligazítás jelleggel a következőkre hívjuk fel a figyelmet: 1. A 15/1973. (XII. 27.) Mü M számú rendelet szerint a dolgozókat az új bérrendszernek megfelelően be kell sorolni és a munkaköri besorolásnál, illetőleg a kötelező béremelés időpontjának megállapításánál minden munkaviszonyban töltött időt figyelembe kell venni. A munkaviszony kezdő évét teljes évnek kell számítani. Ennek alapján a szervek a besorolásnál a munkaviszony kezdő évét teljes évnek számították. A besorolás évének — adott esetben 1974. évnek — figyelembevétele azonban nem egységes. A szervek egy része ezt az évet is beszámította, másik része viszont figyelmen kívül hagyta, minthogy az év még nem telt el. Így például akinek munkaviszonya 1971-ben kezdődött, azt — a tanácsi és a területi szerveknél — egyik esetben a 2109. kulcsszámú, a másik esetben a 2108. kulcsszámú munkakörbe sorolták, attól függően, hogy az 1974. év figyelembe vehető-e vagy sem. A helyes álláspont szerint a besorolásnál a besorolás éve nem vehető figyelembe. A jogszabály ugyanis csak a munkaviszony kezdő évére nézve írja elő, hogy azt annak eltelte előtt is figyelembe kell venni teljes évként. Ezt a szabályt a besorolás végrehajtásának évére kiterjeszteni nem lehet. 2. Az új bérrendszer bevezetésekor alkalmazásban álló dolgozókat be kellett sorolni és meg kellett állapítani a kötelező béremelés időpontját. Kérdés, hogy változtat-e ezen, ha a dolgozó később további munkaviszonyban töltött időt igazol? A 104/1974. (2) MüM számú utasítás 5. pontja szerint a kötelező béremelés időpontját végleges jelleggel kellett megállapítani, annak módosítása felől a jogszabály nem rendelkezik. Ezért a később igazolt további munkaviszony nem változtatja meg a kötelező béremelés megállapított időpontját A később igazolt további munkaviszonyban töltött időt azonban egyéb szempontokból (pl. hoszszabb munkaviszonyban töltött időhöz kötött munkakörbe való besorolás, pótszabadság) figyelembe kell venni. 3. Mi a jelentősége az államigazgatási vagy igazságszolgáltatási szervnél 1974. július 1-ét követően alkalmazott dolgozó ezt megelőzően munkaviszonyban töltött idejének a kötelező alapbéremelés időpontja szempontjából? Ilyen esetben az 1974. július 1-ét megelőzően