Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 53. szám

53. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1061 II. A Munkaügyi Kollégium a 40., 42., 43., 44., 45., 46., 47., 48., 49., 50., 52. és 53. számú állásfoglalásait* az alábbiak szerint módosítja: 1. A 40. számú munkaügyi kollégiumi állásfoglalás rendelkező részében az „(2955. évi 39. számú tvr. 10—11. §)" szavak helyébe J1975. évi 11. törvény 98. § és 3/1975. (VI. 14.) SZOT számú szabályzat 108. §]" szavak lépnek. 2. A 42. számú munkaügyi kollégiumi állásfoglalás indokolása első bekezdésének első mondata helyébe a következő szövegű mondat lép: „Az 1975. évi II. törvény (T.) 40. §-a szerint e törvény 39. §-ában meghatározott korhatárhoz (a férfiaknál 60 évhez, a nőknél 55 évhez) képest a korkedvezményre jogosító munkakörben (munkahelyen) dolgozó férfit és nőt a jogszabályban megállapított időtartamú korkedvezmény illeti meg." Az indokolás második bekezdésének első mondata helyébe a következő szövegű mondat lép: „A 17/1975. (VI 14.) MT számú rendelet 63. §-ának (3) bekezdése szerint a korkedvezményre jogosító — e rendelet I számú mellékletében felsorolt — különböző munkakörökben eltöltött időket egybe keU számítani/' Az indokolás további részében „A Tny. 2. _§-a" helyébe „A T. 39. §-a" szavak lépnek. Az indokolás második bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő szövegű mondat lép: „A T. 56. §-a értelmében, akinek a szolgálati idejében egy huzamban öt évnél hosszabb megszakítás van, a megszakítást megelőző szolgálati idejét abban az esetben lehet figyelembe venni, ha a megszakítás után ötévi szolgálati időt szerzett." Az indokolás utolsó bekezdése elmarad. 3. A 43. számú munkaügyi kollégiumi állásfoglalás indokolásának első bekezdése helyébe a következő szövegű bekezdés lép: „Az 1975. évi II. törvény 63. §-ának (2) bekezdése értelmében az elvált, továbbá a férjétől egy évnél hosszabb ideje különélő nőnek állandó özvegyi nyugdíj csak abban az esetben jár, ha a) a férjétől ennek haláláig tartásdíjban részesült, vagy b) tartásra való érdemtelenségét a bíróság nem állapította meg, és az állandó özvegyi nyugdíjra jogosultság feltételei a különéléstől számított 15 éven belül bekövetkeztek." 4. A 44. számú munkaügyi kollégiumi állásfoglalás rendelkező részében a „67/1958. (XII. 24.) Korm. számú rendélet 47. §-ának (3) bekezdése" helyébe „az 1975. évi II. törvény 66. §-ának (2) bekezdése" szavak lépnek. * Megjelent a Tanácsok Közlönye 1975. évi 2. számában. Az indokolás első két mondata helyébe a következő _szöveg lép: „Az 1975. évi törvény (T.) 66. §-ának (1) bekezdése szerint több jogosult esetén az özvegyi nyugdíjat a jogosultak között egyenlő arányban meg kell osztani." Az indokolás negyedik mondata helyébe a következő szöveg lép: „A. T. 66. §-ának (2) bekezdése szerint az, özvegyi nyugdíjra jogosult a többi jogosult ellen indított perben a bíróságtól az özvegyi nyugdíj más arányú megosztását kérheti." 5. A 45. számú munkaügyi kollégiumi állásfoglalás rendelkező részének a) és b) pontjában az „5/1959. (V. 8.) MüM számú rendelet 231. §-ának (3) bekezdése" szavak helyébe a „3/1975. (VI. 14.) SZOT számú szabályzat 190. §-ának (3) bekezdése" szavak lépnek. Az indokolás a) pontjának szövege helyébe a következő szöveg lép: „A 17/1975. (VI. 14.) MT számú rendelet 241. §-a a nyugellátás és a baleseti nyugellátás megtérítéseként átalányösszegben történő fizetési' kötelezettség előírására adott felhatalmazást. E felhatalmazáson alapul a 3/ 1975. (VI. 14.) SZOT számú szabályzat (Sz.) 190. §-a, amely szerint az állami költségvetési szervek, ideértve a folyószámla rendszerben gazdálkodó szerveket is, valamint az állami vállalatok és egyéb állami gazdálkodó szervek, továbbá az ipari szövetkezetek az 1975. évi II. törvény (T.) 108—109. §-án alapuló nyugellátási illetőleg baleseti nyugellátási megtérítési kötelezettségüket átalányösszegben tartoznak teljesíteni. Az átalányösszegben történő fizetési kötelezettség azt jelenti, hogy az üzemi balesetért, illetőleg a dolgozónak okozott kárért felelős — az Sz. 190. §-ában megjelölt — szerv, illetőleg ipari szövetkezet az egyes nyugellátási, illetőleg baleseti nyugellátási összegeket nem a mindenkori esedékeség alkalmával köteles megtéríteni a társadalombiztosítási szervnek, hanem a megtérítési kötelezettségének egyszeri átalányösszeg fizetésével tesz eleget. Az átalányösszeg fogalmából is következően ez független attól, hogy a társadalombiztosítási szerv a nyugellátást, illetőleg a baleseti nyugellátást milyen időtartamon át folyósítja. Az Sz. 190. §-ában megjelölt szervek, ipari szövetkezetek felelőssége tehát akkor is az Sz. 190. §-ának (3) bekezdésében meghatározott átalányösszegben áll fenn, ha a ténylegesen folyósítandó nyugellátás végösszege ennél kevesebb." Az indokolás b) pontjának első és második bekezdésében „az 5/1959. (V. 8.) MüM számú rendelet 231. §-ának (3) bekezdése" helyébe a „3/ 1975. (VI. 14.) SZOT számú szabályzat (Sz.) 190. §-ának (3) bekezdése" szavak lépnek, és az „állami" szó mindegyik bekezdésből elmarad. Az indokolás b) pontjának első bekezdésébon „a nem állami szerv közötti jogviszonyra" szavak helyébe „az Sz. 190. §-ának (1) bekezdésében nem említett szerv közötti jogviszonyra" szavak lépnek.