Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 52. szám

1026 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 52. szám A pénzügyminiszter 56/15)75. (XI. 22.) PM számú rendelete az építőipari tervezés, és a beruházások szervezése és lebonyolítása alágazatba tartozó vállalatok jövedelemszabályozási rendszeréről A vállalati jövedelemszabályozás rendszeréről szóló 28/1975. (XI. 15.) MT számú rendelet 1. §ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján — az Országos Tervhivatal elnökével, a munkaügyi miniszterrel, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben és az érdekelt ágazati miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) véleményének figyelembevételével — a következőket rendelem: 1. §. (1) A rendelet hatálya az építőipari tervezés (221) és a beruházások szervezése és lebonyolítása (223) alágazatba tartozó, a 28/1975. (XI. 15.) MT számú rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározott vállalatokra terjed ki. (2) A tröszt keretében működő vállalatra a rendelet előírásait alkalmazni nem kell. (3) E rendelet alkalmazása szempontjából a vállalat besorolása tekintetében a KSH mindenkor érvényes ágazati rendszere az irányadó. 2. §. A rendelet hatálya alá tartozó vállalatra a nyereségadózásról, a vállalati érdekeltségi alapok képzéséről és felhasználásáról szóló 37/1975. (XI. 15.) PM számú rendelet előírásait a jelen rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 3. 5. (1) Az általános nyereségadót a nyereségadó alap és a bérköltség arányában kell fizetni. (2) Az általános nyereségadó számítási módja a következő: Nyereségadó alap a bérköltség %-ában, sávonként Adókulcs 0— 60 közötti rész után 45% 60— 80 közötti rész után 55% 80—100 közötti rész után 65% 100—120 közötti rész után 75% 120 feletti rész után 85% (3) Bérköltségként a tárgyévben az előírások szerint ténylegesen elszámolt összeget kell figyelembe venni. 4. §. (1) A kötelező tartalékalap képzés évenkénti mértéke az általános nyereségadóval csökkentett nyereség 8%-a. (2) Kötelező tartalékalapot a (3) bekezdésben meghatározott szintig kell képezni. (3) A tartalékalap kötelező szintje az 1976. évi, vagy az azt követő évek általános nyereségadóval csökkentett nyereségei közül a legmagasabb öszszeggel egyenlő. Amennyiben ez az összeg kisebb, mint az alvállalkozói teljesítésekkel csökkentett nettó árbevétel 10%-ának és a bérköltség 8%-ának együttes összege, akkor ez utóbbi a kötelező szint. 5. §. (1) Az építőipari tervezés alágazatba tartozó vállalat az általános nyereségadóval, valamint a viszszapótlási kötelezettség miatti és a kötelező tartalékalappal csökkentett nyereség 6%-ából tervezésfejlesztési és kockázati alapot köteles képezni. (2) A tervezésfejlesztési és kockázati alap képzése mindaddig kötelező, amíg annak szintje el nem éri az alvállalkozói teljesítésekkel csökkentett éves nettó árbevétel 10%-át. 6. §. (1) A miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) felügyelete alá tartozó vállalat és a tanácsi vállalat által elszámolt értékcsökkenési leírást — az ingatlanok után elszámolt rész kivételével — a fejlesztési alapba kell helyezni. Az ingatlan után elszámolt értékcsökkenési leírást a miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) felügyelete alá tartozó vállalat az Állami Fejlesztési Banknál erre a célra vezetett számla javára köteles befizetni. A tanácsi vállalat esetében ez az összeg a felügyeletet ellátó tanács fejlesztési alapját illeti meg. A szövetkezetek (szövetkezeti vállalatok) az értékcsökkenési leírás teljes összegét megtarthatják. (2) Az Állami Fejlesztési Banknál vezetett számla javára befizetett összeg a tervező és a beruházási tevékenységhez szükséges munkahelyek létesítését (bővítését) eredményező beruházások támogatására használható fel, az engedélyezésre jogosult szerv döntése szerint.