Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 52. szám

52. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1027 , 7. §. Ez a rendelet 1976. január 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit a nyereségadó, a nyereségből képezhető vállalati érdekeltségi alapok kiszámításánál első ízben az 1976. évi eredményelszámolás során kell alkalmazni. A hatálybalépéssel egyidejűleg az 53 1970. (XII. 29.) PM—MüM számú együttes rendelet hatályát veszti. Faluvégi Lajos s. k., pénzügyminiszter A pénzügyminiszter 57/1975. (XI. 22.) PM számú rendelete az építés- és technológiai tervezést főtevékenységként végző szervezetek tervezésfejlesztési és kockázati alapjáról A műszaki tervezési munka minőségi színvonalának növelése érdekében, a 28 1975. (XI. 15.) MT számú rendelet 1. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján — az Országos Tervhivatal elnökével, a munkaügyi miniszterrel, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben és az érdekelt ágazati miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) véleményének figyelembevételével — a következőket rendelem: . 1. §• (1) Az építés- és technológiai tervezést főtevékenységként végző tervező szervezet (a továbbiakban: tervező) és a beruházó, üzemeltető szervezet (a továbbiakban: megrendelő) jogosult megállapodni abban, hogy a tervező által javasolt és a megrendelő által elfogadott és megvalósított, a beruházás hatékonyságát növelő műszaki-gazdasági megoldásból származó beruházási, gyártási vagy üzemeltetési költségmegtakarításból (többleteredményből) közösen részesednek, illetőleg a többletköltséget (veszteséget) közösen viselik. (2) Olyan épületeknél, és építményeknél, amelyekre műszaki-gazdasági normatíva (MGN) került kiadásra, csak az MGN műszaki előírásának betartása mellett elért beruházási költségmegtakarítás lehet a megállapodás tárgya. 2. §• (1) A tervező és a megrendelő közötti megállapodásnak megfelelően a megrendelőnél jelentkező költségmegtakarításnak (többleteredménynek), illetőleg többletköltségnek (veszteségnek) a tervezőt megillető, vagy terhelő részét a tervező eredménye javára vagy terhére kell elszámolni. (2) Ha a költségmegtakarítás, vagy többletköltség a beruházási költségekre hat ki, az minden esetben — állami vagy részben állami forrásból megvalósuló beruházás esetén is — a^ kockázat megosztására vonatkozó megállapodásban meghatározott arányban a megrendelő fejlesztési alapját terheli, vagy illeti meg. 3. §• (1) A közös kockázatból származó és a tervezőnél eredményként elszámolt bevételek és kiadások — nyereségként mutatkozó — éves szintű egyenlegének legfeljebb 60%-át a tervezésfejlesztési és kockázati alapba (a továbbiakban: alap) lehet helyezni. (2) Ha a közös kockázatból származó és eredményként elszámolt bevételek és kiadások egyenlege éves szinten veszteség, akkor az év végén rendelkezésre álló alapból a veszteségnek megfelelő összeggel a tervező eredményét növelni kell. 4. §• (1) A rendelkezésre álló alapot a tervező a következő jogcímeken felmerült — fel nem osztott költségeket nem tartalmazó — tényleges költségek fedezetére használhatja fel: aj a saját kezdeményezésű, a tervezési munka hatékonyságát növelő műszaki-gazdasági megoldások keresésével, kísérletezésével, kidolgozásával, alkalmazásával (művezetés, tervmódosítás), stb. kapcsolatos költségekre; b) az egyes műszaki-gazdasági megoldások saját kezdeményezésre több változatban történő elkészítésének többletköltségére; c) a vállalaton belüli hatékony műszaki megoldásokra vonatkozó tervpályázatok költségére; d) a tervezés fejlesztését célzó számítástechnikai módszerek kikísérletezésével, vásárlásával, bevezetésével kapcsolatos költségekre. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt ténylegesen felmerült költségek összegével a tervező eredményét kell növelni. (3) A 3. §. (1) bekezdésében foglaltak szerint az alapba helyezett összeg legfeljebb 10 százaléka, valamin; a típustervek és tipizált szerkezettervek jóváhagyása során "megállapított jutalom összege — az alap terhére — részesedési alap kiegészítésére fordítható. A részesedési alap kiegészítésére fordított összeg nem haladhatja meg az éves tényleges bérköltség 3%-át. (4) A részesedési alap kiegészítésére fordított összegből csak az 1. §-ban foglaltak szerint vállalt feladatok, valamint a típustervek és tipizált szerkezettervek megvalósításában résztvevő vállalati dolgozóknak és közvetlen irányítóiknak fizethető jutalom, illetőleg prémium.