Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 52. szám

52. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1025 d) Az a)—c) pontok esetében az állami visszaté­rítést megállapító hatóság elrendelheti a jóváha­gyott feltételek felülvizsgálatát. A jóváhagyott (megállapított) mértékek vagy külön feltételek módosíthatók akkor is, ha a termelés vagy az ér­tékesítés feltételei vagy a gazdasági szabályozók a jogszabályok változása következtében jelentő­sen módosulnak. (2) Az állami visszatérítés módosítása esetén — akár vállalati, akár hatósági kezdeményezés alap­ján történik — a következő általános feltételeket kell alkalmazni: a) Az állami visszatérítés módosítása — az (1) bekezdés aj és bj pontjában foglaltak kivételével — nem lehet visszamenőleges hatályú. Vissza­menő hatállyal módosítható az állami visszatérí­tés az (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásakor, ha a módosítást az államközi szerződések alapján lebonyolódó kivitel szerződéses árainak megvál­tozása teszi szükségessé. b) A módosítás életbe léptetésére három hónapi várakozási időt kell kitűzni. A várakozási időt vállalati kezdeményezés esetén a kérelem benyúj­tásának időpontjától, hatósági kezdeményezés ese­tén pedig attól a naptól kell számítani, amikor az állami visszatérítést megállapító bizottság a vál­lalatot a felülvizsgálat elrendeléséről értesítette. (3) A módosítás indokoltságát és mértékét min­denkor a vállalat rendelkezésére álló import és export árkülönbözeti tartalékalap vagy a módosí­tás szempontjából figyelembe vehető változások fedezetére létesített egyéb pénzügyi források szá­mításba vételével kell elbírálni, illetve a módosí­tott feltételeket meghatározni. (4) Amennyiben az állami visszatérítés meg­állapított mértéke vagy feltételei közvetett mó­don azt eredményeznék, hogy az állami visszaté­rítés kedvezményezettje a világpiaci ár alatt, vagy a magyar állam nemzetközi kötelezettségeivel el­lentétesen értékesít és ezzel kárt okoz, az állami visszatérítés mértékét és feltételeit módosítani kell. 5. §. Vállalati elszámolás és nyilvántartás (1) Az állami visszatérítés elszámolására a szak­mai számlakeretek előírásai az irányadók. (2) Az állami visszatérítésben részesülő válla­latok kötelesek olyan elszámolást, illetve nyil­vántartást vezetni, amelyben az igénybe vett visszatérítés mértékére, számítási alapjára, az igénybevételhez kikötött feltételek betartására vonatkozó adatok folyamatosan kimutatásra ke­rülnek és bármikor ellenőrizhetők. Átmeneti és egyéb rendelkezések 6- §• (1) Az 1975. év (vagy korábbi évek) mérlegében állami visszatérítésre jogosult, árbevételként már elszámolt tételek után járó, de 1975. december 31-én még esedékessé nem vált (az átmenő aktí­vák között nyilvántartott) állami visszatérítés ösz­szegét — amikor az az előírt feltételek szerint igénybe vehetővé válik — a következők szerint kell módosítani: Az igénybe vehető összeget változatlanul azzal az állami visszatérítési kulccsal kell kiszámítani, amely az árbevétel előírás szerinti elszámolása alkalmával érvényben volt, de a számításnál a Magyar Nemzeti Bank által ténylegesen érvénye­sített devizaellenérték szerinti forintértéket kell figyelembe venni, az állami visszatérítés számítási alapjához hozzáadva az Állami Biztosítótól kapott kártalanítás összegét is; (2) Az 1976. január 1. után elszámolt, állami visszatérítésre jogosító árbevétel után — beleért­ve az állami visszatérítés számítási alapjába be­számító, az Állami Biztosítótól kapott kártalaní­tást is — az árbevétel elszámolásakor érvényes állami visszatérítési kulcs szerint kell kiszámítani az állami visszatérítés összegét. Ha azonban az Állami Biztosító az 1975. szeptember 30. előtt kötött árfolyambiztosítási szerződés alapján (ár­folyamveszteség címén) fizetett kártalanítást — amelyet külön tételben állapít meg —, akkor az állami visszatérítés számítási alapjába ez a kár­talanítási összeg nem számítható be, továbbá a vállalatot egyébként megillető állami visszatérítés összegét a folyósított kártalanítás összegének 80%-ával csökkenteni kell 7. §• Ez a ^rendelet 1976. január 1-én lép hatályba; egyidejűleg az állami visszatérítés rendszeréről és az exporttal kapcsolatos adókedvezményről szóló 63/1970. (XII. 31.) PM—KkM számú együttes rendelet hatályát veszti. Faluvégi Lajos s. k., Dr. Szálai Béla s. k., pénzügyminiszter külkereskedelmi minisztériumi államtitkár

Next

/
Thumbnails
Contents