Tanácsok közlönye, 1974 (23. évfolyam, 1-68. szám)

1974 / 24. szám

402 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 24. szám egyike meghal vagy a gyermekek száma örökbefogadás, illetve állami gondozásba vétel folytán csökken, akkor az alacsonyabb összegű gyermekgondozási segélyt kell megszüntetni. [11/1973. (XII. 23.) Mü M számú rendelet 1. §-a.] Magyarázat: 1. A szakszövetkezettel munkaviszonyban álló dolgozó nő részére ugyanolyan összegű gyermekgondozási segély jár, mint a mezőgazdasági termelőszövetkezettel munkaviszonyban álló nőnek. 2. A gyermekek számának megállapításánál a vér szerinti és az örökbefogadott gyermeket minden esetben, továbbá a már korábban meghalt (halva született) vér szerinti és örökbefogadott gyermeket is figyelembe kell venni. 3. A Mü M R. 4/A § (5) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, ha a gyermekek száma bármilyen okból csökken (pl.: a szülők elváltak). Ut. 5. Ha az anya munkaviszonyának megszűnése után részesül gyermekgondozási segélyben és ez idő alatt újból szül, de terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult, ez utóbbi gyermeke után is kap gyermekgondozási segélyt a szülés napjától. A 6/1955. (XII. 31.) SZOT számú szabályzat 4. §-ának rendelkezéseit a gyermekgondozási segélyre is megfelelően alkalmazni kell abban az esetben, ha gyermekgondozási segélyben részesülő nőnek e segélyfolyósítás tartama alatt terhességigyermekágyi segélyre nyílik igénye. Ha tehát a gyermekgondozási segélyben részesülő nő terhességi-gyermekágyi segélyre válik jogosulttá, részére a kedvezőbb szolgáltatást kell folyósítani. A fentiek irányadók abban az esetben is, ha az anya újabb gyermekgondozási segélyre való jogosultsága nem szülés, hanem más jogcímen (örökbefogadás stb.) következik be. Sz. 3. §. Ha a gyermekgondozási segély nem teljes naptári hónapra jár, a segély egy napra eső összegét úgy kell kiszámítani, hogy a segély havi összegét el kell osztani a tárgyhónapban levő munkanapok és munkaszüneti napok számával. Jogosultság elbírálása R. 5. § (1) A gyermekgondozási segélyre való jogosultságot a dolgozó nőt foglalkoztató szerv (vállalat, fegyveres erő, fegyveres és rendészeti testület szervei, ipari szövetkezet, mezőgazdasági termelőszövetkezet) bírálja el. Sz. 2. §. A gyermekgondozási segélyt a vállalat (az ipari szövetkezet, a termelőszövetkezet) által kiállított jogosultságot megállapító igazolás (határozat) alapján kell igényelni a segélyt folyósító szervtől. Mü M R. 3. § (2) Ha a dolgozó nő a Mü M R. 3. § (1) bekezdésében említett több vállalatnál áll munkaviszonyban, a segélyre való jogosultságot az a vállalat bírálja el, illetve igazolja [R. 5. § (1) bekezdés], amely a dolgozó nő munkakönyvét őrzi. (Értelemszerűen átalakított szöveg.) FM R. 4. § (1) A gyermekgondozási segélyre vonatkozó igényt a termelőszövetkezet vezetőségéhez kell bejelenteni. A termelőszövetkezet vezetősége a gyermekgondozási segélyre való jogosultság feltételeinek megléte esetén, a jogosultság megállapításáról határozatot hoz, s azt közli az érdekelttel. Ha a jogosultság feltételei nincsenek meg a vezetőség azt az érdekelttel írásban közli. (Értelemszerűen átalakított szöveg.) Ut. 6. A gyermekgondozási segély összegének megállapítása céljából a munkáltatónak (szövetkezetnek) az igénylőtől nyilatkozatot (C. 3365—4. r. sz.) kell kérnie, mely tartalmazza a figyelembe vehető valamennyi gyermek nevét, születési adatait és anyja nevét. A nyilatkozatban az igénylő tudomásul veszi a Sz. 1. § (1)—(2) bekezdésben levő korlátozó rendelkezést, továbbá kötelezi magát arra, hogy ha az a gyermek, aki után segélyben részesül meghal vagy bármilyen okból kikerül a háztartásából, ezt haladéktalanul bejelenti a gyermekgondozási segélyt folyósító szervhez. A munkáltató (szövetkezet) bírálja el és állapítja meg az egyes gyermekek után járó gyermekgondozási segély összegét. Az igénylő által kiállított nyilatkozat a munkáltatónál (szövetkezetnél) marad függetlenül attól, hogy működik-e ott kifizetőhely vagy sem.