Tanácsok közlönye, 1974 (23. évfolyam, 1-68. szám)

1974 / 24. szám

24. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 401 gosultságának elbírálásánál a következők szerint kell eljárni: a) Az a nő, akinek — munkavállalására tekintettel — a magyarországi munkaviszonya szünetel, hazatérése után kérheti a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadságot, illetőleg a gyermekgondozási segély megállapítását. b) Annak a nőnek, akinek kiutazása előtt itthon meghatározott időre szóló munkaszerződése volt és ez a külföldi munkavállalás ideje alatt lejárt — az NDK-ban határozott időre létesített munkaszerződése figyelembevételével — az R. l/A. § alapján kell a gyermekgondozási segélyt megállapítani. c) Annál a nőnél, akinek az NDK-ban való munkavállalása előtt nem volt munkaviszonya, mert iskolába járt, az R. 1. §-a (3) bekezdését kell alkalmazni. d) Az a nő is jogosult — az általános szabályok szerint — gyermekgondozási segélyre, akinek munkaviszonya az NDK-beli munkavállalás előtt bármi más okból megszűnt (pl. felmondott), de az NDK-beli munkaviszonyával a segélyhez szükséges feltételei megvannak. e) Az a)—d) pontban foglalt rendelkezések szerint kell eljárni minden olyan esetben, amikor a dolgozó nő nem a munkaerő-kooperációs egyezmény keretében dolgozik az NDK-ban, továbbá, ha más olyan országban szerzi meg a gyermekgondozási segélyre való jogosultságot, amellyel szociálpolitikai egyezményünk van. f) A gyermekgondozási segélyre jogosultság megállapítása mindig annak a magyar vállalatnak, szervnek a feladata, amelynél a külföldön munkát vállaló nő meghatározott időre szóló magyarországi munkaszerződése lejárt vagy amelyiknél munkaviszonya szünetel. Abban az esetben, ha a dolgozó nőnek nincs magyar munkaviszonya, (pl. iskolái befejezése után mindjárt az NDK-ban vállalt munkát) jogosultságának megállapítására az illetékes megyei tanács vb munkaügyi osztálya, illetve a Budapest Fővárosi Tanács V. B. munkaügyi osztálya illetékes. Azokban az esetekben, amikor a nőnek nincs magyar munkaviszonya vagy a jogosultságot megállapító magyar vállalatnál nincs kifizetőhely —, a segély folyósítását minden esetben a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának Nyugdíjfolyósító Igazgatósága végzi. A gyermekgondozási segély összege R. 3. §. A munkaügyi miniszter felhatalmazást kap arra, hogy a gyermekgondozási segély összegét megállapítsa. [28/1973. (X. 18.) MT számú rendelet 1. §-a.] Mü M R. 4/A § (1). A dolgozó nőt gyermekgondozási segély címén havonta — a (2) bekezdésben foglalt kivétellel — — az első gyermeke után nyolcszáz forint, — a második gyermeke után kilencszáz forint, — a harmadik és minden egyes további gyermeke után ezer forint illeti meg. (2) A mezőgazdasági termelőszövetkezet nő tagja, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezettel munkaviszonyban álló dolgozó nő részére járó gyermekgondozási segély havi összege: — az első gyermek után hétszáz forint; — a második gyermek után nyolcszáz forint; — a harmadik és minden egyes további gyermek után kilencszáz forint. (3) A második vagy további gyermek után a gyermekgondozási segély megállapításakor a segélynek akkor is a magasabb összege jár, ha a dolgozó nő idősebb gyermeke után gyermekgondozási segélyt nem igényelt vagy arra nem is tarthatott igényt, illetőleg ha az idősebb gyermeke után megállapított segély folyósítása bármilyen oknál fogva megszűnt. E rendelkezés alkalmazása szempontjából az örökbefogadott, valamint a segélyt igénylő háztartásában élő mostoha és nevelt gyermek a vérszerinti gyermekkel esik egy tekintet alá. (4) Ikerszülés esetén vagy ha az anyának több gyermekgondozási segélyre jogosult gyermeke van, a segély mindegyik gyermeke után külön-külön megilleti. (5) Ha az anya egy időben több gyermek után jogosult gyermekgondozási segélyre és a gyermekek