Tanácsok közlönye, 1974 (23. évfolyam, 1-68. szám)

1974 / 24. szám

398 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 24. szám a dolgozó munkaszerződése szól. így a heti vagy havi munkaidő tartamának alapulvételével kell megállapítani a dolgozó nő napi átlagos munkaidejét. Vannak olyan munkaterületek, ahol a munkaidő a feladatok ellátásához igazodik, vagy a munkaidőt a munkateljesítmény fejezi ki. Az ilyen munkaterületeken a napi 6 órás foglalkoztatás a következőképpen határozható meg: — Teljes munkaidőben foglalkoztatottnak az a házfelügyelő tekinthető, akinek a havi jövedelme az 1300 Ft-ot eléri. Napi 6 órás foglalkoztatottnak az számít, aki az 1300 Ft havi jövedelem háromnegyed részét (975 Ft-ot) eléri. — A tej gyűjtő csarnokokban foglalkoztatott tejkezelőknél és segédmunkásnő dolgozóknál napi 6 órában foglalkoztatottnak azt vehetjük, akinek jövedelme a napi teljes foglalkoztatásnak megfelelően havi 840 Ft-hoz viszonyítva — annak háromnegyed részét — a 630 Ft-ot eléri vagy meghaladja. — A mozgóárusok akkor tekinthetők a kereskedelemben napi 6 órás munkaidővel foglalkoztatottnak, ha a havi teljes munkaidőnek megfelelő 1000 Ft-os kereset háromnegyed részét (750 Ft-ot) elérik vagy meghaladják. — Pedagógusnők esetében a napi 6 órás foglalkoztatás elbírálásánál a heti kötelező óraszámból kell kiindulni. Amennyiben a hetenként leadott órák száma a heti kötelező óraszám háromnegyed részét eléri, ebben az esetben napi hat órás foglalkoztatottnak számíthatók. — Tisztán jutalékos bérezés esetében akkor állapítható meg a napi 6 órás munkaidőben foglalkoztatottság, ha a jutalékos munkabére az adott vagy hasonló munkakörre megállapított bértétel alsó határának háromnegyedét elérte. A gyermekgondozás céljára igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamát a munkaviszonyban töltött idő számításánál teljes mértékben figyelembe kell venni, ha ez olyan munkaviszony alapján jár, amely egyébként gyermekgondozási segélyre való jogosultság megállapításánál figyelembe vehető. A gyermekgondozási segélyre jogosultsághoz szükséges 12 havi munkaviszony kiszámításánál figyelembe kell venni a mezőgazdásági termelőszövetkezetben tagként eltöltött időt is, oly módon, hogy minden tíz közös munkával eltöltött napot kell egy havi munkaviszonnyal azonos értékűnek tekinteni. Az így megállapított időtartam azonban nem eshet egybe az egyébként is figyelembe vett munkaviszony időtartamával. (189. számú Mü M— SZOT állásfoglalás). Mü M R. 3. § (1) Az a dolgozó nő, aki több vállalatnál áll munkaviszonyban, gyermekgondozási segélyre akkor jogosult, ha munkaviszonyaiban eltöltött munkaideje együttesen a napi 6 órai munkaidőt eléri és minden munkaviszonyában egyébként megfelel az R. 1. §-ának (1) bekezdésében foglalt feltételeknek. [5 1969. (I. 28.) Korm. számú rendelet 1. § alapján változtatott szöveg.] R. 1. § (2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett másfél évi időtartamba nem számít be a) keresőképtelenség ideje; b) a rokkantsági nyugdíj, illetőleg a baleseti járadék folyósítás ideje; c) a mezőgazdasági biztosítottaknál a december hó 1. és a következő év március hó 31. napja közötti idő; d) az l/A § alapján folyósított gyermekgondozási segélyezés időtartama. [5/1969. (I. 28.) Korm. számú rendelet 1. §.] Ut. 1. Az állami mezőgazdasági üzemek, valamint a kísérleti, tan- és célgazdaságok, a hal- és vadgazdaságok, a nádgazdaságok, az Erdei Termékeket Értékesítő és Feldolgozó Vállalat, az erdőgazdaságok, a Fűz- és Kosáripari Vállalat és az Erdőkémiai Vállalat, valamint a mezőgazdasági gépjavító vállalatok időszaki dolgozói a gyermekgondozási segéllyel kapcsolatos előbbi rendelkezés szempontjából a mezőgazdasági biztosítottakkal esnek egy tekintet alá, és ennek folytán nálunk a december hó 1. és a következő év március hó 31. napja közötti idő a szülést közvetlenül megelőző másfél évi időtartamba nem számít be. (3040 1971. Mü M—SZOT—MÉM.) Magyarázat: A szülést megelőző másfél évi időtartam meghosszabbodik a munkaviszony megszű-