Tanácsok közlönye, 1974 (23. évfolyam, 1-68. szám)

1974 / 24. szám

24. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 399 nése utáni keresőképtelenség, rokkantsági nyugdíj stb. folyósítás idejével. Példa: A dolgozó nő 1972. január 1-től 1973. január 25-ig munkaviszonyban állt. Ezután keresőképtelen volt december 31-ig. 1974. február 1-től ismét munkaviszonyban áll. Szül április 1-én. Ez a dolgozó nő rendelkezik a 365 napi előírt munkaviszonnyal, mert a keresőképtelenség időtartamával a másfél év — melyen belül kell a 365 napot igazolni — meghosszabbodik. R. 2. § (1) Gyermekgondozási segélyre jogosult az a nő is, aki a fegyveres erők, fegyveres és rendészeti testületek hivatásos, illetőleg továbbszolgáló állományú tagja, illetőleg ipari szövetkezetnél vagy mezőgazdasági termelőszövetkezetnél tagsági viszonyban áll. R. 1. § (3) Gyermekgondozási segélyre jogosult az a dolgozó nő is, aki bármely iskola (tanintézet) nappali tagozatán végzett tanulmányok befejezését követően 90 napon belül a) munkaviszonyt vagy ipari szövetkezeti tagsági viszonyt létesít és fennállnak az (1) bekezdés b), c) pontjában meghatározott feltételek. (4) A (3) bekezdésben említett 90 napi időtartamba nem kell beszámítani a keresőképtelenséggel járó betegség, valamint a rokkantsági nyugdíj, illetőleg a baleseti járadék folyósításának idejét. [5 1969. (I. 28.) Korm. számú rendelet 1. §.] Magyarázat: Az a dolgozó nő, aki az általános iskola, középiskola, felsőfokú tanintézet nappali tagozatán végzett tanulmányait befejezte, vagyis ál1 alános iskolai viszonylatban a 8. osztályt elvégezte, középiskolai viszonylatban az utolsó tanulmányi évet elvégezte vagy érettségi bizonyítványt szerzett, felsőfokú tanintézetek vonatkozásában hasonlóképpen az utolsó tanulmányi évet elvégezte vagy oklevelet szerzett és ezt követően 90 napon belül elhelyezkedett, jogosult gyermekgondozási segélyre abban az esetben is, ha gyermeke születéséig nem szerezte meg a 365 napi előírt munkaviszonyt. Nem alkalmazható azonban ez a rendelkezés azokra a dolgozó nőkre, akik iskolai tanulmányukat félbeszakították, vagyis pl. a gimnázium III. osztályának befejezése után léptek munkaviszonyba vagy az egyetemi tanulmányok első évfolyamának befejezése után helyezkedtek el. Az R 1. §-ának (3)—(4) bekezdésében foglalt rendelkezések a szakmunkástanulókra is vonatkoznak. R. 1 A (1) A 1. § (1) bekezdés a)—b) pontjaiban foglalt feltételek fennállása esetén az anya a gyermekgondozási segélyre akkor is jogosult, ha a próbaidővel, vagy határozott időre létesített munkaviszonya a szülési szabadság ideje alatt megszűnik. (2) Tovább kell folyósítani a gyermekgondozási segélyt, ha a próbaidővel vagy határozott időre létesített munkaviszony a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság ideje alatt megszűnik. (3) A gyermekgondozási segély a dolgozó nőt örökbefogadott, mostoha, nevelt gyermeke után is megilleti. [5/1969. (I. 28.) Korm. számú rendelet 1. §•] Magyarázat: A rendelkezés lehetővé teszi, hogy azok a nők is részesüljenek gyermekgondozási segélyben, akiknek munkaviszonya megszűnt, tehát gyermekgondozás címén fizetés nélküli szabadságon sem lehetnek. így tehát gyermekgondozási segélyre jogosult az a nő is, akiknek munkaviszonya a szülési szabadság vagy a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság idején próbaidő alatt vagy azért szűnt meg, mert a munkaviszony határozott időre szólt. Nevelt gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket, akit a dolgozó nő (termelőszövetkezet nőtagja) háztartásában, illetőleg házastársával (élettársával) közös háztartásban tart el. Az a nőrokon, aki az anya elhalálozása esetén vállalja a csecsemő gondozását és a gyermekgondozási segélyre jogosultság feltételeivel rendelkezik, jogosult a segélyt igénybe venni. Ut. 2. A bedolgozó gyermekgondozási segélyre nem jogosult. A bedolgozói munkaviszony azonban beszámít a gyermekgondozási segélyhez szükséges 365 napi jogszerző időbe, ha — a 16/1967. (XII. 27.) Mü M számú rendelet 23—24. §-ainak megfelelően — olyan biztosított bedolgozói munkaviszony volt,