Tanácsok közlönye, 1974 (23. évfolyam, 1-68. szám)
1974 / 23. szám
394 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 23. szám Lehetővé kell tenni, hogy vezetőképzésben a tehetséges fizikai munkások, termelőszövetkezeti parasztok és vezetői beosztásban még nem dolgozó fiatalok is részt vehessenek. Az ehhez szükséges anyagi feltételekről gondoskodni kell. A minisztériumok (országos hatáskörű szervek) és a nagyvállalatok személyzeti vezetőinek képzését az Országos Vezetőképző Központ keretében kell megszervezni; a többi személyzeti vezető továbbképzése a minisztériumok (országos hatáskörű szervek) vezetőképző rendszerében történjen. A minősítési rendszer 15. A miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetői határozzák meg azokat a vezetői és érdemi ügyintézői munkaköröket, amelyekben a minősítés kötelező. A beosztottak minősítése a vezető feladata; a vezetőket a felettes vezető minősíti. Nagy létszámú szerveknél a vezető — a végrehajtási rendelkezések keretei között — a minősítés jogát vezető állású beosztóttaira átruházhatja. Ez azonban nem csökkentheti a vezetőnek a minősítések helyességéért és időben való elkészítéséért fennálló felelősségét. 16. A minősítés célja, hogy abban a vezető rendszeres időközökben értékelje a minősített munkáját, politikai és emberi magatartását, és elősegítse a minősített fejlődését. Minden lényeges személyi kérdés elbírálásánál (előléptetés, kitüntetés, áthelyezés, továbbképzés, munkaviszony megszüntetése stb.) a minősítést kell alapul venni. 17. A minősítésre kötelezett dolgozókról az alkalmazást (kinevezést) követő 3 éven belül alapminősítést, ezt követően pedig négy évenként kiegészítő minősítést kell készíteni. A nyugdíjkorhatárt megelőző ötödik évtől kezdődően minősítést csak akkor kell készíteni, ha a dolgozót magasabb beosztásba kívánják helyezni, vagy felmenteni kívánják. A minősítés elkészítése során meg kell szerezni a társadalmi szervek, valamint a személyzeti és oktatási főosztály (osztály, előadó) véleményét, továbbá — vezetők esetében is — a közvetlen munkatársak és beosztottak véleményét. Az időszakonként esedékessé váló minősítési munkát a vezető beosztású dolgozók minősítésének elkészítésével kell kezdeni. 18. A minősítésben elsősorban a következőket kell értékelni: — a dolgozónak alkotmányos államrendszerünkhöz való hűségét, társadalmi tevékenységét, politikai felkészültségét, továbbképzésben való részvételét; — szakmai tudását, munkaterületének ismeretét, az általa végzett munka színvonalát, munkateljesítményét ; — kötelességtudatát, szorgalmát, a munkatársaival és az ügyfelekkel szembeni, valamint a munkahelyén kívüli magatartását; — kezdeményező készségét, önállóságát, felelősségvállalását; — azt, hogy a dolgozó a munkakörében megfelel, vagy a jelenleginél magasabb beosztásra is alkalmas, vagy munkakörében nem felel meg. A vezető beosztást betöltő dolgozónál — a fentieken kívül — külön értékelni kell a vezetőkkel szemben támasztott hármas követelmény érvényesülését, figyelembe véve az elvárások magasabb szintjét, továbbá azt is, hogyan biztosítja beosztottainak fejlődését és az utánpótlást. A minősítés során az emberek megítélésének alapja továbbra is a végzett munkájuk és a magatartásuk. A minősítésben csak kellően megalapozott ténymegállapítások és értékítéletek szerepelhetnek. A megállapításokat általánosításoktól mentesen, megfelelően indokolva kell felvenni. A minősítésben útmutatást kell adni a hibák kijavításának módjára és a minősített további fejlődésének megkívánt irányára is. Az alapminősítés legyen részletes, a kiegészítő minősítés pedig azokat a változásokat tartalmazza, amelyek az alapminősítéshez vagy az előző kiegészítő minősítéshez képest bekövetkeztek. 19. A minősítésre jogosult vezető a személyzeti vezető jelenlétében közölje a dolgozóval a minősítést, előzőleg megfelelő időt biztosítva annak tanulmányozására, valamint arra, hogy a minősítéskor észrevételeit megtehesse. A minősített a személyzeti nyilvántartásba kerülő minősítésre észrevételeit rávezetheti. A minősítés az arra illetékes vezetőnek a joga és kötelessége, ezért nem egyezkedés tárgya. A személyzeti nyilvántartásban csak olyan minősítéseket szabad tartani, amelyeket a dolgozóval ismertettek, és ezt a dolgozó a minősítésen aláírásával igazolta; ennek megtörténtéért a vezető és a személyzeti vezető egyaránt felelős. Ha a dolgozó