Tanácsok közlönye, 1974 (23. évfolyam, 1-68. szám)

1974 / 23. szám

390 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 23. szám A vezetőkkel szembeni követelmények magasabb szintre emeléséhez a következő irányelveket kell alapul venni: a) A politikai alkalmasság, megbízhatóság az egyértelmű politikai elkötelezettséget, a beosztásnak megfelelő politikai képzettséget, a társadalmipolitikai kérdések iránti érdeklődést és a közéletben való aktív részvételt jelenti. Vezetői munkakörökbe olyan személyeket lehet állítani, akik: — alkotmányos államrendszerünkhöz hűek, meggyőződéssel szolgálják a munkásosztály hatalmát, a nép érdekeit, a párt politikáját; — munkakörükhöz szükséges elméleti-politikai végzettséggel, a gyakorlatban szerzett ismeretekkel és megfelelő tudással rendelkeznek, rendszeres továbbképzésben vesznek részt; — ismerik és értik a párt, a kormány politikáját, és az irányításuk alá tartozó területen biztosítják annak végrehajtását; — cselekedeteikben az össztársadalmi érdekek, a politikai összefüggések az elsődlegesek és meghatározók; — döntéseik és intézkedéseik politikai-társadalmi hatását, következményeit figyelembe veszik; — aktív közéleti tevékenységet folytatnak; — életmódjuk, magatartásuk megfelel a szocialista erkölcs követelményeinek; tevékenységükben a szavak és tettek egységet alkotnak; — munkaterületükön érvényre juttatják az állami fegyelmet, fejlesztik az állami munka hatékonyságát és a szocialista demokratizmust; — helyesen élnek a rájuk bízott hatalommal, őrködnek a közélet tisztasága felett, végrehajtják és végrehajtatják a szocialista törvényeket. b) A vezető rendelkezzék munkakörének megfelelő szakmai iskolai végzettséggel vagy ennek megfelelő képzettséggel, és ezen felül — legyenek korszerű szakmai, gyakorlati tapasztalatai ; — rendszeresen fejlessze szakmai tudását, tartson lépést a tudomány és a technika fejlődésével. A szakmai alkalmasság elbírálásánál el kell ismerni a gyakorlatban szerzett ismereteket is. c) A vezetői alkalmasság megítélésénél figyelembe kell venni, hogy a vezető rendelkezzék: — áttekintő, elemző és általánosító készséggel; — az új felismerésére és alkalmazására való hajlammal; — döntési, felelősségvállalási és kezdeményező készséggel; — a végrehajtás megszervezésének és ellenőrzésének képességével; — az emberekkel való foglalkozás, beosztottai tevékenysége összefogásának és irányításának, a megfelelő munkahelyi légkör kialakításának képességével ; — azzal a képességgel, hogy a beosztottak sokoldalú fejlődését elősegítse, és körültekintően biztosítsa az utánpótlást. A vezetők kiválasztásánál és megítélésénél határozottan meg kell követelni a tárgyilagos értékelést és a sokoldalú mérlegelést; a személyi elfogultság mindenfajta megnyilvánulása ellen következetesen fel kell lépni. 2. Az állami személyzeti munkának továbbra is fontos alapelve a vezetés stabilitásának biztosítása. Emellett szükség van a vezetők cserélődésére is. így lehet elérni annak az alapelvnek a megvalósulását, hogy minden ember képességeinek és adottságainak megfelelő helyen dolgozzon. aj A vezetői állomány összetételének, felkészültségének javítása, az ismeretszerzés és a kezdeményezőkészség fejlesztése érdekében szélesebb körben kell gyakorolni a hasonló képzettségű és gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező vezetők más munkaterületre és beosztásba való tervszerű átirányítását. Ennek megfelelően számításba kell venni az államigazgatás, a gazdasági élet területéről és a mozgalmi területekről azokat a vezetőket, akiket figyelembe lehet venni a különböző beosztásokba. A vezetői cserék tervszerűségének biztosítása céljából a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek éves tervet készítsenek. b) A szakigazgatásban, a tudományos, a műszaki, továbbá az egészségügyi, az oktatási-kulturális területeken és a sport irányítása terén a jelenleginél szélesebb körben kell alkalmazni a határozott időre szóló megbízatások és a pályázatok rendszerét. A (miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) a határozott időre szóló megbízatások és a pályázatok rendszerének más területekre való kiterjesztését is kezdeményezhetik. c) Minden vezető addig dolgozzon beosztásában, amíg feladatát maradéktalanul ellátja, és hasznára van az ügynek; ennek elbírálása az erre hatáskörrel rendelkező felettes vezető feladata. Azt a vezetőt, aki hosszú időn keresztül eredményesen dolgozott, azonban egészségének romlása, munkaerejének csökkenése vagy egyéb okok miatt már nem tud a fejlődéssel lépést tartani, illetve munkakörének ellátására nem képes, olyan beosztásba kell helyezni, ahol képességeinek megfelelően továbbra