Tanácsok közlönye, 1974 (23. évfolyam, 1-68. szám)

1974 / 53. szám

53. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 991 ső helységneveket is fel kell tüntetni. Ha az utazás megkezdése után a kiküldetésben levő személy munkájának elvégzése céljából az útvo­nal megváltoztatása válik szükségessé, a gépjár­művezető a módosítást a menetlevélen keresztül­vezetni, a kiküldetésben levő személy pedig a be­jegyzés helyességét aláírásával elismerni köteles. 15. Az üzemi motorkerékpárt használó külszol­gálatos dolgozó részére — a menetlevél helyközi használatának engedélyezése helyett (13. pont) — olyan igazolást kell adni, amelyből működési kör­zete megállapítható. 2. számú melléklet a 4/1969. (VI. 25.) KPM számú rendelet 15. §-ához 1. A gépjárművekről és teljesítményeikről az alábbi nyilvántartásokat kell vezetni: a) törzskönyv (Gépjármű 51. számú nyomtat­vány), b) beszámolójelentés (Gépjármű 52. számú nyomtatvány). 2. A törzskönyvet az abban foglalt előírásnak megfelelően kell vezetni. 3. A beszámolójelentést negyedévenként kell elkészíteni, egy-egy példányát a tárgynegyedévet követő hó 15. napjáig a KPM Autófelügyeletnek és a felügyeleti szervnek kell megküldeni. A be­számolójelentés összeállításához — amennyiben az adatfeldolgozás nem gépi úton történik — munkatáblául és az ellenőrzés bizonylatául a havi teljesítményösszesítő és az adatgyűjtőlap szolgál. A KPM Autófelügy elet a beszámolójelentés ada­taiból a Központi Statisztikai Hivatal részére összesítőket készít és az érdekelt szerveknek — kérésükre — tájékoztatást ad. 4. A gépjárművezető, illetőleg a gépjármű tel­jesítményadatainak összesítésére, valamint a gép­jármű üzemeltetésével összefüggő egyéb nyilván­tartások céljaira a következő további nyomtatvá­nyok használhatók: a) havi teljesítmény összesítő (Gépjármű 53. szá­mú nyomtatvány), b) adatgyűjtőlap (Gépjármű 54. számú nyom­tatvány), c) gépjárművezetők óra- és kilométerteljesít­ményi gyűjtőlapja (Gépjármű 55. számú nyom­tatvány), d) szerszámkönyv (Gépjármű 56. számú nyom­tatvány) és e) garázsforgalmi napló (Gépjármű 57. számú nyomtatvány). 5. A havi teljesítményösszesítő a menetlevél adatainak folyamatos gyűjtésérs és havi összesí­tésére szolgál. Az összesítő alapján értékelhető és hó közben ellenőrizhető a havi teljesítmény és az üzemanyagfogyasztás. 6. A havi teljesítmény-összesítő adatainak gépjárműtípusonkénti csoportosítását az adat­gyűjtőlap tartalmazza. 7. A gépjárművezetők óra- és kilométertelje­sítményi gyűjtőlapja a balesetmentes közleke­dés elbírálásához szolgál alapul. 8. A szerszámkönyv a gépjárműhöz tartozó szerszámok és felszerelési tárgyak nyilvántartá­sára, valamint átadásuk és átvételük igazolására szolgál. A gépjárművenként kiállított két szer­számkönyv közül az egyiket a gépjármű ügyin­téző, a másikat a gépjármű vezetője őrzi. A gépjárművezető részére pótlólag kiadott szerszá­mokat és felszerelési tárgyakat a szerszámkönyv mindkét példányán át kell vezetni. 9. A garázsforgalmi napló állandó jellegű gép­járműtelepeken a gépjárművek ki- és belépési adatainak rögzítésére szolgál. 10. A gépjárműfuvarozó vállalat fuvarozásra használt gépjárműveivel kapcsolatos üzemi nyil­vántartásainak és teljesítménykimutatásainak ve­zetésére külön rendelkezések irányadók. 11. A nem főtevékenységű gépjárműjavító üzemeknél az alábbi nyomtatványok használha­tók: a) műszaki ellenőrző lap (Gépjármű 81. számú nyomtatvány), b) munkautalvány (Gépjármű 82. számú nyom­tatvány), c) műhelynapló (Gépjármű 83. számú nyom­tatvány). A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának Irányelvei és Elvi Döntése A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának 9. számú Irányelve a házassági bontóperekkel kapcsolatos általános szempontokról A házassági bontóperekben folytatott ítélkezési gyakorlat fejlesztése és egységesítése érdekében a Legfelsőbb Bíróság a 3. számú Irányelvében megállapította az ilyen perek tárgyalásánál és el­döntésénél irányadó általános szempontokat. Azt a tapasztalatot tartotta szem előtt, hogy a házas­felek gyakran nem a valóságos tényállásra hivat­koznak a bontóperben, mert nem kívánják az él­válásukat kiváltó okokat és körülményeket fel­tárni, továbbá hogy a házasság felbontására ve­zető okok részletekbe menő felesleges feltárása és boncolgatása a volt házastársak között gyak­ran ellenségeskedésre és gyűlöletre vezet, amely­nek következményeit a gyermekek sínylik meg. Ezért a Legfelsőbb Bíróság egyebek mellett azt az irányítást adta, hogy a házastársaknak a há­zasság felbontására irányuló szabad, befolyásmen-

Next

/
Thumbnails
Contents