Tanácsok közlönye, 1974 (23. évfolyam, 1-68. szám)
1974 / 2. szám
40 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 2. szám — a vállalat az árforma keretei között árváltoztatást (áremelést vagy árcsökkenést) kezdeményez, illetve hajt végre; c) arra a termékre, amelynek már van megállapított, vagy érvényesített ára, de amelyet a vállalat forgalombahozatal céljából eddig még nem gyártott. (3) Nem kell árvetést készíteni: a) azokra az iker-, párhuzamos és melléktermékekre, amelyek ára előre meghatározott módon (diktáltan) kerül megállapításra; b) azokra a fogalomban levő termékekre, amelyekre a vállalat az illetékes árhatóság által jóváhagyott és a rendelet követelményeinek megfelelő árvetéssel rendelkezik. (4) A tröszthöz tartozó vállalat, illetve a tröszti szervezeten kívül működő vállalat gyáregysége a) a rögzített (fix), legmagasabb (maximált) vagy hatósági előírások (megkötések) figyelembevételével kialakított hatósági (továbbiakban: hatósági) árformába sorolt termelői vagy fogyasztói áras termékekre külön vállalati, illetve gyáregységi árvetést nem köteles készíteni; ezzel a trösztnek, illetve a tröszti szervezeten kívül működő vállalatnak kell rendelkeznie; b) a termelői és fogyasztói ár szempontjából egyaránt szabad árformába sorolt termékek árvetéseit önállóan is készítheti. (5) E rendelet alkalmazása szempontjából új termék az a termék; a) amelynek sem hatóságilag megállapított, sem hatósági rendelkezés figyelembevételével vagy szabadon kialakított és érvényesített ára nincs T56/1967. (XII. 19.) Korm. számú rendelet 10. §1; b) amelynek előállításánál a korábban nem használt nyers-, adalék- vagy csomagolóanyagot olyan mértékben alkalmazzák, hogy ennek következtében a termékben új kémiai, fizikai vagy biológiai jellemzők mutathatók ki; c) amelynél az összetétel megváltoztatása következtében a termék minőségi jellemzői vagy biológiai értékei megváltoznak; d) amelynél a korábbi technológia valamely lényeges folyamatát mellőzik, vagy megváltoztatják, továbbá valamely lényeges folyamata helyett mást alkalmaznak (pl. hőkezelés helyett mélyhűtést), vagy az eddigi technológiai folyamatokon kívül más folyamatokat is alkalmaznak, feltéve minden esetben, hogy ennek következtében a termék jellege vagy minősége megváltozik; e) amelynek minősége az eddigitől lényegesen (az áru minőségi jellemzőivel meghatározhatóan) eltér, ha a változások a termék biológiai, illetve felhasználási (fogyasztási) értékét is módosítják. 4. §• (1) Az árvetést a vállalat — ideértve a 3. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a tröszt-vállalatot és a gyáregységet is — saját költségviszonyai, a tröszt az átlagolt tröszti önköltség alapján köteles összeállítani. (2) Az árképzés céljára szolgáló árvetés elkészíthető, illetve a teljes önköltség meghatározása végrehajtható a) a termék teljes ráfordításának tételes kiszámításával (tételes árvetés) vagy b) különbözeti árvetés készítésével. (3) Különbözeti árvetést lehet készíteni, ha a termék rendeltetése, minősége, gyártástechnológiája alapján a vállalat által már termelt termékhez hasonlítható. A különbözeti árvetésnél az új termék árvetési tételei összegszerűleg azonosak az összehasonlítás alapjául szplgáló termék árvetési tételeivel, kivéve azokat, amelyeknél a hasonlítás alapjául szolgáló terméktől való eltérések (pl. anyagösszetétel, csomagolás stb.) miatt különbségek mutatkoznak. Az összegszerű eltéréseket bizonylattal kell alátámasztani. (4) Ha a termék termelői ára hatósági árformába tartozik, az árvetést a teljes önköltségig bezárólag e rendelet mellékleteiben* foglalt részletes előírásoknak megfelelően kell elkészíteni. A termékre jutó vállalati (gyáregységi) általános költség — a hatósági termelői áras termékeket kivéve — a költségviselő képesség elve szerint is felosztható. Ezt a költségfelosztási módot a tárgyidőszakra vonatkozóan a tárgyévet megelőzően kell rögzíteni. (5) A közvetlenül elszámolható költségeket pontos műszaki és gazdasági számítások alapján, a közvetetten elszámolható költségeket pedig az Ipari Számlakeret, illetőleg az ágazati számlakeret előírásai szerint, az önköltségszámítási szabályzatban foglaltak figyelembevételével kell számításba venni. (6) Az árvetési költségtételek mértékére — amennyiben e rendelet más előírást nem tartalmaz — az előző évi tényszám az irányadó. Az árvetés készítésekor már ismert (dokumentált) ár- és költségváltozások az árképzésnél figyelembe vehetők Amennyiben megfelelő tényszámok nem állnak rendelkezésre, az illetékes árhatóság engedélyével a vállalat legutolsó termelői árrendezésénél figyelembe vett, illetve a várható költségtételek is számításba vehetők. (7) Árellenőrzés. céljából biztosítani kell az árvetés és az utókalkuláció (önköltségszámítás) összhangját. Az összehasonlíthatóság érdekében az árvetés és utókalkuláció (önköltségszámítás) szerkezeti azonossága mellett biztosítani kell a) az árvetési tételek tartalmi azonosságát, • b) a költségfelosztási módok azonosságát, c) az általános költségek vetítési alapjainak tartalmi azonosságát. 5. §. (1) Az árvetések elkészítésénél a) az alapadatokra és a részletes árvetési költségtételekre nézve az 2. számú mellékletben, b) a közvetlen anyagköltség részletezésére a 2. számú mellékleiben. * A rendelet mellékleteit a „Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő" 1974. évi 2. száma közli.