Tanácsok közlönye, 1974 (23. évfolyam, 1-68. szám)

1974 / 2. szám

40 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 2. szám — a vállalat az árforma keretei között árváltoz­tatást (áremelést vagy árcsökkenést) kezdeményez, illetve hajt végre; c) arra a termékre, amelynek már van megálla­pított, vagy érvényesített ára, de amelyet a válla­lat forgalombahozatal céljából eddig még nem gyártott. (3) Nem kell árvetést készíteni: a) azokra az iker-, párhuzamos és melléktermé­kekre, amelyek ára előre meghatározott módon (diktáltan) kerül megállapításra; b) azokra a fogalomban levő termékekre, ame­lyekre a vállalat az illetékes árhatóság által jóvá­hagyott és a rendelet követelményeinek megfelelő árvetéssel rendelkezik. (4) A tröszthöz tartozó vállalat, illetve a tröszti szervezeten kívül működő vállalat gyáregysége a) a rögzített (fix), legmagasabb (maximált) vagy hatósági előírások (megkötések) figyelembevételé­vel kialakított hatósági (továbbiakban: hatósági) árformába sorolt termelői vagy fogyasztói áras ter­mékekre külön vállalati, illetve gyáregységi árve­tést nem köteles készíteni; ezzel a trösztnek, illetve a tröszti szervezeten kívül működő válla­latnak kell rendelkeznie; b) a termelői és fogyasztói ár szempontjából egy­aránt szabad árformába sorolt termékek árvetéseit önállóan is készítheti. (5) E rendelet alkalmazása szempontjából új termék az a termék; a) amelynek sem hatóságilag megállapított, sem hatósági rendelkezés figyelembevételével vagy sza­badon kialakított és érvényesített ára nincs T56/1967. (XII. 19.) Korm. számú rendelet 10. §1; b) amelynek előállításánál a korábban nem hasz­nált nyers-, adalék- vagy csomagolóanyagot olyan mértékben alkalmazzák, hogy ennek következtében a termékben új kémiai, fizikai vagy biológiai jel­lemzők mutathatók ki; c) amelynél az összetétel megváltoztatása követ­keztében a termék minőségi jellemzői vagy bioló­giai értékei megváltoznak; d) amelynél a korábbi technológia valamely lé­nyeges folyamatát mellőzik, vagy megváltoztatják, továbbá valamely lényeges folyamata helyett mást alkalmaznak (pl. hőkezelés helyett mélyhűtést), vagy az eddigi technológiai folyamatokon kívül más folyamatokat is alkalmaznak, feltéve minden esetben, hogy ennek következtében a termék jel­lege vagy minősége megváltozik; e) amelynek minősége az eddigitől lényegesen (az áru minőségi jellemzőivel meghatározhatóan) el­tér, ha a változások a termék biológiai, illetve fel­használási (fogyasztási) értékét is módosítják. 4. §• (1) Az árvetést a vállalat — ideértve a 3. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a tröszt-vál­lalatot és a gyáregységet is — saját költségviszo­nyai, a tröszt az átlagolt tröszti önköltség alapján köteles összeállítani. (2) Az árképzés céljára szolgáló árvetés elkészít­hető, illetve a teljes önköltség meghatározása vég­rehajtható a) a termék teljes ráfordításának tételes kiszá­mításával (tételes árvetés) vagy b) különbözeti árvetés készítésével. (3) Különbözeti árvetést lehet készíteni, ha a termék rendeltetése, minősége, gyártástechnoló­giája alapján a vállalat által már termelt termék­hez hasonlítható. A különbözeti árvetésnél az új termék árvetési tételei összegszerűleg azonosak az összehasonlítás alapjául szplgáló termék árvetési tételeivel, kivéve azokat, amelyeknél a hasonlítás alapjául szolgáló terméktől való eltérések (pl. anyagösszetétel, csomagolás stb.) miatt különbsé­gek mutatkoznak. Az összegszerű eltéréseket bi­zonylattal kell alátámasztani. (4) Ha a termék termelői ára hatósági árformába tartozik, az árvetést a teljes önköltségig bezárólag e rendelet mellékleteiben* foglalt részletes előírá­soknak megfelelően kell elkészíteni. A termékre jutó vállalati (gyáregységi) általános költség — a hatósági termelői áras termékeket kivéve — a költ­ségviselő képesség elve szerint is felosztható. Ezt a költségfelosztási módot a tárgyidőszakra vonatko­zóan a tárgyévet megelőzően kell rögzíteni. (5) A közvetlenül elszámolható költségeket pon­tos műszaki és gazdasági számítások alapján, a közvetetten elszámolható költségeket pedig az Ipari Számlakeret, illetőleg az ágazati számlakeret előírásai szerint, az önköltségszámítási szabályzat­ban foglaltak figyelembevételével kell számításba venni. (6) Az árvetési költségtételek mértékére — amennyiben e rendelet más előírást nem tartalmaz — az előző évi tényszám az irányadó. Az árvetés készítésekor már ismert (dokumentált) ár- és költ­ségváltozások az árképzésnél figyelembe vehetők Amennyiben megfelelő tényszámok nem állnak rendelkezésre, az illetékes árhatóság engedélyével a vállalat legutolsó termelői árrendezésénél figye­lembe vett, illetve a várható költségtételek is szá­mításba vehetők. (7) Árellenőrzés. céljából biztosítani kell az árve­tés és az utókalkuláció (önköltségszámítás) össz­hangját. Az összehasonlíthatóság érdekében az ár­vetés és utókalkuláció (önköltségszámítás) szerke­zeti azonossága mellett biztosítani kell a) az árvetési tételek tartalmi azonosságát, • b) a költségfelosztási módok azonosságát, c) az általános költségek vetítési alapjainak tar­talmi azonosságát. 5. §. (1) Az árvetések elkészítésénél a) az alapadatokra és a részletes árvetési költ­ségtételekre nézve az 2. számú mellékletben, b) a közvetlen anyagköltség részletezésére a 2. számú mellékleiben. * A rendelet mellékleteit a „Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Értesítő" 1974. évi 2. száma közli.

Next

/
Thumbnails
Contents