Tanácsok közlönye, 1974 (23. évfolyam, 1-68. szám)

1974 / 2. szám

2. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 41 c) az 1. és 2. számú mellékletben felsorolt tételek tartalmi követelménye tekintetében pedig a 3. számú mellékletben foglalt előírások alapján kell eljárni. (2) A termék termelői ára megállapítható a) a teljes önköltséghez a haszon (nyereség) hozzászámításával vagy b) a közvetlenül elszámolt költségekhez az ezeken felüli költségek alapján kialakított normatív költség és a haszon (nyereség) hozzáadásával. (E módszer csak ott alkalmazható, ahol ezt a „Szakmai árképzési irányelvek" rögzítik). (3) A termelői, vagy fogyasztói ár szempontjából hatósági árformába sorolt termékeknél a termelői árkalkulációban haszon címén felszámítható: — tételes árvetés készítése esetén a vállalat (trösztnél — külön engedély hiányában — a tröszti szintű) saját élelmiszer, élvezeti cikk és ital termeléséből a belföldre értékesített termékeknél érvényesült előző évi tényleges (utókalkulált) eredményhányad, külön engedély alapján a termékfőcsoportnak vagy termékcsoportnak megfelelő átlagos eredmény hányad; — különbözeti árvetés készítése esetén az összehasonlítás alapjául szolgáló termék előző évi — utókalkuláció (önköltségszámítás) szerinti — eredményhányada. (4) A termelői és fogyasztói ár szempontjából egyaránt szabad árformába sorolt termékeknél a haszon a teljes önköltség és a piaci viszonyok figyelembevételével, megegyezés szerint kialakított eladási ár különbözete. Az így érvényesített haszon azonban nem lehet ellentétes a tisztességtelen haszonra vonatkozó 1022/1973. (VI. 27.) Mt. h. számú határozat előírásaival. (5) Azok a vállalatok, amelyeknél 1973. január 1-i hatállyal vagy ezt követően teljeskörű vagy részleges termelői árrendezés történt (történik), vagy amelyeknek az illetékes árhatóság külön engedélyt ad, a (3) bekezdés szerinti haszon helyett a legutolsó termelői árrendezéskor érvényesített, hasznot vehetik figyelembe mindaddig, amíg teljes naptári éves utókalkulált (önköltségszámítás szerinti) adat nem áll rendelkezésükre. A haszon ily módon való számításbavétele esetén azonban az árvetési költségtételeket is a legutolsó termelői árrendezésnek megfelelő szinten kell számításba venni. (6) Az árjavaslat kialakításánál a (3) és (5) bekezdés szerinti haszontól — az árvetési lapon külön megindokolva — eltérő — magasabb vagy alacsonyabb — mértékű haszon is számításba vehető, ha — a termék minőségi mutatói ezt indokolttá teszik. * — a vállalat által a gazdaságosabb termelésszerkezet elérése érdekében eszközölt beruházások eredményeképpen áll elő többletnyereség. — a termék különleges — de közellátási szempontból nem alapvető — igényeket elégít ki, — a termelés felfutásának időszakában a termék elterjesztését kisebb nyereséget tartalmazó, alacsonyabb árral is célszerű elősegíteni. 6. §. Az árvetési költségkalkulációban szerepeltetett bázisadatok felülvizsgálatára, az árvetési költségtételek valódiságára, a költségtényezők változásával kapcsolatos vállalati magatartásra, valamint a haszonra vonatkozóan az 1022//1973. (VI. 27.) Mt. h. számú határozat figyelembevételével kell eljárni. 7. §. A fogyasztói forgalomba kerülő termékek fogyasztói árát a vállalat — a termelői árból kiindulva — a mindenkor érvényes fogyasztói forgalmi adók és árkiegészítések, valamint kereskedelmi irány-haszonkulcsok figyelembevételével köteles kiszámítani (4. számú melléklet). Szakmai árképzési irányelvek 8. §. (1) Az e rendeletben foglalt előírásokat az egyes termékek, illetve szakágazatok sajátosságaira tekintettel — összhangban az egyes szakmák érvényes ipari termelői árainak kialakítására végrehajtott árrendezés irányelveivel — az állami (minisztériumi és tanácsi) vállalatokra vonatkozóan a rendelet 5. sz. mellékletében foglalt „Szakmai árképzési irányelvek"-ben rögzített kiegészítésekkel kell alkalmazni. (2) Az 5. számú mellékletben nem szereplő termékekre az (1) bekezdés szerint indokolt kiegészítéseket a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium az Országos Anyag- és Árhivatallal és más illetékes árhatósággal egyetértésben az érdekelteknek kiadott „Szakmai árképzési irányelvek"-ben határozza meg. *(3) A „Szakmai árképzési irányelvek"-ben foglaltaktól eltérő előírásokat a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium az Országos Anyagés Árhivatallal, valamint más érdekelt árhatósággal egyetértésben állapíthat meg. Ezeket az előírásokat a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint az Országos Anyag- és Árhivatal hivatalos lapjában közzé kell tenni. Vegyes rendelkezések 9. §• (1) Az árvetéseket (árkalkulációkat), valamint azok bizonylatait — függetlenül a termék árformába sorolásától — a termék gyártása beszüntetését követő öt évig meg kell őrizni. (2) A vállalatok az árakról, az árakhoz kapcsolódó minőségi, szállítási és egyéb feltételekről.