Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 25. szám

646 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 25. szám eljárás hivatalból indult meg, vagy folytatódott. Ilyenkor ugyanis a határidő megállapítása kizárólag a hatóság belátásától függ. 9. A hivatalból indított eljárásnál az érdemi intézkedést — amennyiben jogszabály eltérő határidőt nem állapít meg — 30 napon belül indokolt meghozni A tv 37. § (4) bekezdése csak az ügyfél kérelmére indult eljárásnál állapít meg az érdemi határozathozatalra 30 napos ügyintézési határidőt, a hivatalból indított eljárásoknál ilyen határidőt nem tartalmaz. A hivatalból folyó eljárások gyors lefolytatásához közérdek fűződik; az eljáró szerv az eljárás során az ügyfelekkel is kapcsolatba kerülhet, az ügyfelek az eljárásról tudomást szerezhetlek; az eljárás jogaikat, jogos érdekeiket érinti. Az ügyfél a hivatalból folyó eljárásban sem tartható jogbizonytalanságban azzal, hogy az eljárás eredményéről nem, vagy csak hosszabb idő után értesül. Ezért tehát a hivatalból folyó eljárásban a megindításától számított 30 napon belül érdemi döntést kell hozni. 38. §. Az írásban közölt határozatnak tartalmaznia kell: a) az eljáró államigazgatási szerv megjelölését, az ügyfél nevét és lakóhelyét, az ügy számának, tárgyának és ügyintézőjének megjelölését; b) a rendelkező részt az esetleges eljárási költségekre vonatkozó rendelkezéssel, a fellebbezés lehetőségére, a bírói út esetleges igénybevételére, a benyújtás helyére és határidejére vonatkozó figyelmeztetéssel, továbbá az indokolást; c) a határozat hozatalának helyét és idejét, a határozat aláírójának nevét, hivatali állását és az államigazgatási szerv bélyegző-lenyomatát. 1. Az alapeljárásban a határozatokat bevezetővel megszövegezni felesleges, a fellebbezési és a panaszeljárás során hozott határozatban- azonban ennek felvétele nem kifogásolható Az alapeljárásban hozott határozatokban bevezető rész (a rendelkező részt megelőző bevezető mondat) feltüntetése felesleges. A fellebbezési és panaszeljárásban azonban a határozatnak bevezetővel való megszövegezése nem kifogásolható. E határozatok bevezető részének megszövegezésénél azonban ügyelni kell arra, hogy emiatt párhuzamos, illetőleg azonos szöveg részek a határozatban ne legyenek, így pl. a bevezető ne tartalmazzon olyan tényállási elemet, amelyre az indokolásban ki kell térni. 2. A döntés alapjául szolgáló jogszabályokra a határozatban hivatkozni kell, a hatáskört biztosító jogszabályt, valamint a vonatkozó eljárási rendelkezést azonban általában nem kell feltüntetni A tv 39. §-a értelmében az indokolásban meg kell jelölni azokat a jogszabályokat, amelyek alapián az államigazgatási szerv a döntést hozta. A döntés alapjául a vonatkozó anyagi jogszabályok szolgálnak, ezért ezek megfelelő rendelkezéseire a határozat indokolásában hivatkozni kell. .Az eljáró szerv hatáskörét megállapító jogszabályhelyre a határozatban nem kell utalni, az ügyfél ugyanis ebből megnyugtató módon nem tud következtetni arra, hogy az eljáró szerv válóban hatáskörében járt-e el. Általában felesleges a tv eljárási rendelkezéseire váló utalás is, mert a tv egyes rendelkezései csak közvetve érintik az ügyfeleket. Ha azonban a tv olyan rendelkezésének alkalmazására kerül sor, amely végső soron az ügyfél jogát, vagy jogos érdekét érinti a vonatkozó §-ra [pl. a jogszabálysértő államigazgatási határozat visszavonása esetén a tv 43. § (1) bekezdésére] hivatkozni kell. 39. §. Az indokolásban röviden elő kell adni a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, meg kell jelölni azokat a jogszabályokat, amelyek alapján az államigazgatási szerv a döntést hozta. Fel kell sorolni az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait. 1. Az államigazgatási szerv által hivatalból ismert vagy köztudomású tényeket is, ha a határozat ezeken alapul, az indokolásában meg kell jelölni A tv 39. §-a a határozatok indokolásának tartalmára vonatkozó rendelkezések között megjelöli a bizonyítékok feltüntetését. A tv 23. § (2) bekezdése értelmében az államigazgatási szerv által hivatalosan ismert, továbbá köztudomású tényeket nem kell bizonyítani. Amennyiben az államigazgatási határozat egészben vagy részben hivatalból ismert, vagy köztudomású tényeken, mint bizonyítékokon alapul, e tényekre a határozat indokolásában hivatkozni kell. 40. §. Ha a határozat kötelezést tartalmaz, a teljesítésre napokban megállapított határidőt kell szabni. A határozatban részletekben történő teljesítést is meg lehet állapítani. A határozat közlése 41. §. (1) A határozatot az ügyfelekkel írásban kell közölni abban az esetben is, ha azt a határozathozatalnál jelenlévőknek szóval kihirdették. Ha a jogszabály azt elrendeli, a közlés közszemléretétel útján történik. (2) A közlés napjának a határozat átvételének (kézbesítésének) napját kell tekinteni. Közszemléretétel esetén a közlés napja a közszemlére tett irat levételének napja. Ezt a napot — a kifüggesztés napjával együtt — fel kell tüntetni a kifüggesztett iraton.