Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 25. szám

25. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 647 (3) A határozatot nem kell írásban közölni, ha a határozatot az ügyfél előtt szóval kihirdették, az ügyfél az írásbeli közlésről lemond és az ügy természete ezt egyébként megengedi. Ilyen esetben elégséges a határozat lényegét az iraton rögzíteni, a közlés tényét azonban az ügyfél aláírásával igazoltatni kell. Ebben az esetben a közlés napjának a kihirdetés napját kell tekinteni. (4) A határozatot akkor sem kell írásban közölni, ha az államigazgatási szerv a kérelmet azonnal teljesíti és az ügy intézésére vonatkozó szabályok szerint elegendő a teljesítést az iratra feljegyezni vagy a nyilvántartásba bevezetni. A közlés napjának ebben az esetben azt a napot kell tekinteni, amikor az államigazgatási szerv a határozatot az ügyfél tudomására hozta. 1. Az ügy érdemében eljárt és a határozat közlésére hivatott államigazgatási szervnek a határozatot — az érdemi elbírálást, illetőleg a továbbítás céljából való érkezést követően — az ügyfelekkel azonnal kell közölnie A tv nem tartalmaz rendelkezést arra, hogy az eljáró államigazgatási szerv határozatát mennyi idő alatt köteles az ügyjelekkel írásban közölni. Az érdemi határozatot a kérelem előterjesztésétől számított 30 napon belül kell meghozni. Ebből a rendelkezésből értelemszerűen következik, hogy e határidőn belül meghozott határozatot az ügyfeleknek a határozat meghozatala, a legrövidebb időn belül történő leírás után azonnal meg kell küldeni, illetőleg fellebbezés, panaszeljárás esetén ezt közlés (továbbítás) végett az arra illetékes szervhez el kell juttatni. Ha az ügy érdemében eljárt és a határozat közlésére hivatott államigazgatási szerv nem azonos, az utóbbi szervnek is minden esetben azonnal kell intézkedni a hozzá továbbítás céljából érkezett határozatoknak az ügyfelek részére történő kézbesítése iránt. A határozat kijavítása és kiegészítése 42. §. (1) Az államigazgatási szerv a határozatot név, szám vagy számítási hiba, továbbá más hasonló elírás esetén — szükséghez képest az ügyfél meghallgatása után — kijavíthatja, illetőleg kicserélheti. (2) Az államigazgatási szerv hivatalból vagy az ügyfél kérelmére elrendelheti a határozat kiegészítését, ha az ügy érdeméhez tartozó valamely lényeges kérdésben vagy az eljárási költségekről nem határozott. A kiegészítés a határozat egyéb rendelkezéseit nem érintheti. (3) A kijavítást és a kiegészítést az alaphatározat irattári példányára és lehetőség szerint kiadmányaira is fel kell jegyezni és az alaphatározatra előírt módon az ügyfelekkel is közölni kell. A kiegészítő határozat ellen fellebbezésnek van helye. 1. Az eljáró államigazgatási szervnek a határozata kijavításáról és kiegészítéséről, csak a kézbesítés megtörténte után kell határozati formában intézkednie — — " Az eljáró államigazgatási szerv a határozat kijavítása és kiegészítése tárgyában határozattal csak akkor rendelkezhet, ha a kijavítani, illetőleg kiegészíteni szánt intézkedés kézbesítése már megtörtént. Ha a határozatok kézbesítése még nem történt meg, akkor kijavító, illetőleg kiegészítő határozatot nem lehet hozni, hanem a meg nem felelő, illetőleg hiányos határozati példányokat meg kell semmisíteni és a megfelelő határozatot kell kiküldeni. 2. Az államigazgatási szervek mind az első fokú, mind a fellebbezési, illetőleg panaszeljárásban saját határozatukat kijavíthatják. A fellebbezés vagy a panasz tárgyában eljárt államigazgatási szerv az első, illetőleg másodfokú szerv határozatát is kijavíthatja Bármilyen fokon és minőségben eljáró államigazgatási szerv kijavíthatja saját határozatát. Az első, illetőleg másodfokú hatóság által hozott határozat kijavításának, a fellebbezési vagy panaszeljárásban célszerűségi okból nincs akadálya, mert a kijavítássál orvosolt hiányosság kisebb jelentősége miatt nem lenne indokolt az ügyet a hibát elkövető szervnek visszaküldeni. 3. A határozatot általában annak az államigazgatási szervnek kell kiegészítenie, ahol a hiányosság előfordul ' • Az államigazgatási szerv a tv 42. § (2) bekezdésében megjelölt okokból rendelheti el a határozat kiegészítését. A kiegészítés az ügy érdeméhez tartozó valamely lényeges kérdéé pótlását szolgálja, ezért indokolt, ha a határozatot az a szerv egészíti ki, ahol a hiányosság előfordult különös figyelemmel arra is, hogy a kiegészítő határozat ellen fellebbezésnek van helye. Nem kifogásolható azonban, ha a felettes államigazgatási szerv a fellebbezési vagy panaszeljárás során az első vagy másodfokú határozatnak valamely kizárólag eljárási vonatkozású hiányosságát kiegészíti, pl. ha az eljáró és a jogerős határozatot hozó államigazgatási szerv a bírói út igénybevételére az ügyfelet nem figyelmeztette és ezt a felettes szerv észleli. Ilyen esetben a másodfokú ha~ tározatot is ki lehet egészíteni, a panaszeljárás során, a bírói út igénybevételére utaló figyelmeztetéssel. A határozat visszavonása és módosítása 43. §. (1) Ha az államigazgatási szerv megállapítja, hogy a felettes szerv vagy a bíróság által még el nem bírált határozata jogszabályt sért, a