Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 21. szám

592 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 21. szám 1 a. Az ÉVM felügyelete alá tartozó építőipari és építőanyagipari, szerkezetgyártóipari és egyéb (termelőeszközkereskedelmi, szállítási, gépesítő, szolgáltató) tevékenységet folytató vállalatok az Építőipari és Építőanyagipari Főosztály, a műszaki tervező vállalatok a Műszaki Tervezési Főosztály, a beruházási vállalatok pedig a Beruházási Főosztály által a szervezésfejlesztési programok tartalmi követelményeire és kidolgozásának módjára kiadott részletes irányelveket is kötelesek figyelembe venni. 2/b. Az ágazathoz tartozó többi építőipari kivitelező vállalat számára — az illetékes felügyeleti szervekkel (a továbbiakban: felügyeleti szerv) való előzetes egyeztetés alapján — a szervezésfejlesztési programok tartalmi követelményeire és kidolgozásának módjára a Közgazdasági Főosztály, a tanácsi kommunális szolgáltató vállalatokra pedig a Lakásés Kommunálisügyi Főosztály részletes irányelveket ad ki. A felügyeleti szervek az irányelveket a helyi adottságoknak megfelelően kiegészíthetik. 3. A vállalati szervezésfejlesztési tervek készítésének és végrehajtásának ellenőrzése a felügyeleti szerv feladata. A vállalat szervezésfejlesztési tervében foglalt célok megvalósításában elért eredményeiről a felügyeleti szervét minden év március hó 15-ig szöveges jelentésben köteles tájékoztatni. A felügyeleti szerv az ÉVM-et a szervezésfejlesztési programok elkészítésének tapasztalatairól 1973. május hó 31-ig, a szervezésfejlesztési tervekben foglalt célok teljesítéséről pedig évenként április hó 15-ig tájékoztatja. Bondor József s. k., építésügyi és városfejlesztési miniszter Függelék a 7/1973. (Ép. Ért. 17.) ÉVM számú utasításhoz IRÁNYELVEK a vállalati szervezésfejlesztési programok kidolgozására A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1971. december 1-én hozott határozata előírja, hogy „a szervezés a vállalati vezetés egyik alapvető funkciója legyen, a vállalati vezetés és a vállalati szakemberek rendszeres tevékenységévé váljon. Ezért a vállalatvezetői testület — az egyszemélyi vezetés érvényesülésének biztosításával — az ötéves tervük szerves kiegészítéseként 1972ben készítsen átfogó szervezési programot". Hasonlóképpen intézkedik a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1972. március 14-én kihirdetett 1003 1972. számú határozata is, amelynek 2-'b. pontja a IV. ötéves terv hátralevő időszakára vonatkozó szervezésfejlesztési programok kidolgozását, illetve az ehhez szükséges központi útmutatások kiadását írja elő. Az építő- és építőanyagipari központi, továbbá a kommunális szolgáltatások fejlesztési programjai, valamint az ágazatfejlesztés koncepciói alapján kidolgozandó — 1973—75 évekre vonatkozó — vállalati szervezésfejlesztési programok célkitűzéseinek meghatározása során, a programok készítésében, ismertetésében, valamint a végrehajtás szervezésében, irányításában és ellenőrzésében az alábbi irányelvek szerint kell eljárni. I. A szervezésfejlesztés ágazati céljai 1. A szervezésfejlesztés emberi vonatkozásai A szervezésfejlesztési programok kidolgozásának elsődleges célja a gazdasági tevékenység hatékonyságának növelése, valamint a racionálisan szervezett munka szocialista közgondolkodást pozitív irányban formáló erejének a szocialista társadalom teljes felépítésének szolgálatába állítása. Társadalmunkban a munkának az értéktermelő szerepe mellett nagyon fontos más céljai is vannak. A szocializmus felépítése nem csak meghatározott gazdasági alapok létrehozását, hanem a munka által formált szocialista embertípus kialakítását is jelenti. A szervezetlen munkakörülmények nem csak a gazdasági hatékonyság alacsony színvonalát, illetve annak romlását idézik elő, hanem a munka- és technológiai fegyelem, a társadalmi erkölcs lazulásának is táptalaját jelentik. A vállalati vezetők szervezésfejlesztéssel kapcsolatos politikai és gazdasági felelősségéből következik, hogy a jól szervezett munka feltételeinek megteremtésével egyidejűleg biztosítsák a munka mindkét irányú funkciójának pozitív érvényesülését a vállalatnál. Mindemellett a szervezettség növelésének igénye nem azonosítható valamilyen viselkedési vagy erkölcsi norma betartásának az igényével. A hatékony szervezés nem csak fegyelem és jó szándék alapján, hanem tudományosan megalapozott cselekvéssorozat eredményeként fejlődhet ki. A hatékony szervezéshez speciális szakismeretek szükségesek. Ezért kiemelkedően fontosak azok ágazati, illetve vállalati szervezésfejlesztési célok, amelyek a szervezésfejlesztés alapvető feltételét — a hozzáértést — hivatottak bizosítani szervezőképzés és a szervezési ismeretek széleskörű oktatása útján. A vállalati szervezésfejlesztési feladatok között a szervezési ismeretek széleskörű oktatásával kapcsolatos teendők jelentőbbet elsősorban az határozza meg, hogy a szex vezettség elérhető mértéke jórészt a technikával való bánnitudás elért színvonalától függ. Minél fejlettebb technikát, korszerűbb technológiát alkalmaz a vállalat, minél szélesebb körű