Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)
1973 / 18. szám
534 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 18. szám 2. Együttműködés a munkahely körzetében található szakmunkásképző iskolákkal és szakközépiskolákkal. A munkahely körzetében működő — és termelési profiljához kapcsolódó — szakmunkásképző iskolákkal és szakközépiskolákkal folyamatosan kiépítendő együttműködés a szakképzett munkaerő — utánpótlás legfontosabb bázisát biztosíthatja. A szakoktatási intézmények pályaválasztási felelőseivel való együttműködés emellett lehetőséget nyújt az általánosan képző iskolákban végzett pályairányító — felvilágosító munka koordinálására is. Ennek érdekében: — Szükséges a munkahely, a szakmunkásképző iskolák és a szakközépiskolák rendszeres együttműködésének megszervezése, az általánosan képző iskolák pályaválasztási tanácsadó munkájához nyújtott szakmai segítség terén kialakítandó munka megosztása. — A szakmai képzést nyújtó iskolákban (szakmunkásképző iskola — szakközépiskola) a szakmát tanuló fiatalok pályaismeretének gazdagítása a gyakorlati oktatási munika hatékonyságának fokozása céljából a munkahely közreműködhet egyrészt a szakmák, pályák különböző ágainak, speciális új sajátságainak perspektívájának ismertetésében, ehhez előadókat, új korszerű szemléltető eszközöket biztosíthat, másrészt szakmai jellegű üzemi bemutatókat, konzultációkat szervezhet, amivel segíti a fiatalok szakismereteinek bővítését. — A szakképző iskolák tanulóinak — különösen a szakközépiskolai tanulók — üzemlátogatásainak kezdeményezésével és lebonyolításával a munkahely elősegítheti a pályára nevelés és a szakmai beilleszkedés sikerét. — A munkahely szakemberszükségletének figyelembevételével szükséges a tervszerű előkészítés és gondoskodás arról, hogy az üzemben dolgozó szakmunkásképző iskolát, szakközépiskolát végzett tehetséges fiatalok továbbtanuljanak. A munkahely segítséget nyújthat a felvételi vizsgákra való felkészülésben, a tanulmányi feltételek biztosításában. Ily módon elérhető, hogy a tehetséges fiatalok munkahelyükön találjanak perspektívát szakmai fejlődésükhöz, s a munkahely fontos feladatainak megoldásához fokozatosan saját nevelésű szakembergárdával rendelkezzék. 3. Együttműködés a felsőfokú oktatási intézményekkel. Amellett, hogy a munkahely kapcsolatot tart a saját szempontjából fontos felsőfokú oktatási intézmények tanulmányi osztályaival és figyelemmel kíséri a munkahelyhez kötött társadalmi ösztöndíjasok szakmai fejlődését, fontos az is, hogy megfelelően ellenőrizzék a nyári gyakorlatra üzembe került hallgatók munkáját, munkaidejük hasznos eltöltését, elősegítsék üzemi tapasztalataik és pályaismeretük bővítését. Jelentős előrehaladást biztosíthat az a gyakorlat, ha a hallgatók .részére a munkahely fontos szakmai problémák kidolgozására — tanulmányaikkal összefüggésben — konkrét megbízásokat ad és a megbízások teljesítését értékeli. II. A munkába álló fiatalok munkahelyi beilleszkedésének segítése A pályakezdő fiatalok sikeres munkahelyi beilleszkedése és szakmai beválása hatékonyabb, eredményesebb munkaerőgazdálkodást biztosít és a munkaerőmozgás csökkentését segíti elő. Elengedhetetlen ezért, hogy a pályakezdő fiatalok munkába állítása szakmai felkészültségük, életkori sajátosságaik figyelembevételével tervszerűen történjék, s a fiatalok munkaviszonyuk első szakaszában fokozott gondozásban részesüljenek. E fontos, az egész társadalmat érintő kérdésben az Ifjúsági Törvény, illetve annak végrehajtásáról szóló 1043/1971. sz. Kormányhatározat 7. pontja kimondja, hogy: ,,Az először munkába lépő fiatalokra a munkábalépéstől számított öt évig a személyzeti, a munkaügyi és az üzemegészségügyi szervek megkülönböztetett figyelmet kötelesek fordítani. A pályakezdő fiatalok munkába lépését követően a munkahelyek vezetői — a munkahely KlSZ-szervezetével és a szakszervezet " munkahelyi szervezetével együtt — rendszeresen kötelesek megvizsgálni különösen azt, hogy a pályakezdő fiatalok — munkabeosztása megfelel-e a képzettségüknek, képességüknek; — díjazásuk arányos-e felkészültségükkel és végzett munkájukkal; — biztonságos és az egészséget nem veszélyeztető munkakörben dolgoznak-e; — munkahelyi beilleszkedésük megfelelő-e; — a szakmai, politikai fejlődésük, valamint továbbtanulásuk biztosított-e; — szakmájuk elsajátításához szükséges tapasztalatok megszerzése biztosított-e;" Mindezek érdekében ajánlatos, hogy a munkahelyek megszervezzék az üzemben munkát vállaló fiatalok fogadását. Kívánatos gyakorlat az, hogy a belépés idején egyéni beszélgetés útján tájékozódjanak a munkavállaló fiatalok terveiről és elvárásairól, különböző problémáiról. Tájékoztassák a belépő fiatalt a vállalat szervezetéről, a munkarendről, a gyártmányokról, leendő munkaköréről, a szakmai fejlődés és továbbtanulás perspektíváiról, a különböző szociális juttatásokról, a kulturális és sportolási lehetőségékről. Majd' a munkába lépő fiatalt mutassák be új munkahelyén. Helyes gyakorlat az is, ha a munkahelyi tanműhelyben végzett vagy csoportosan belépő fiatalok első munkába lépése alkalmából a fogadást ünnepélyes külsőségek között szervezik meg. Az