Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 18. szám

18. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 535 ilyen rendezvények megszervezéséhez a munka­helyi vezetők és a társadalmi szervezetek segítsé­gét is igényeljék. Ajánlatos a közvetlen munkahelyi vezetőkkel előzetesen megtanácskozni a pályakezdő fiatalok fogadásának kérdését. A közvetlen vezetők meg­felelő kiválasztása és alapos felkészítése egyik fontos biztosítéka lehet annak, hogy a pályakezdő fiatalok emberi és szakmai fejlődésük szempont­jából kedvező feltételek között kezdjék meg mun­kájukat. Általában arra kell törekedni, hogy a pályakezdő fiatalok a legkedvezőbb termelő kol­lektívákba (pl. szocialista brigádokba) kerüljenek, s hogy a kezdetben felmerülő szakmai, üzemi és egyéb problémáik — viszonylag zökkenőmentes — elhárításához a munkahely által kijelölt patro­náló személytől segítséget kapjanak. A fiatalok társadalmi beilleszkedésének elősegí­tése érdekében szoros együttműködés szükséges a KISZ- és szakszervezeti szervekkel. A társadalmi szervezetek a fiatalok életkori sajátosságait figye­lembe véve, sokoldalúan és sikeresen segíthetik a fiatalok szocialista nevelését, munkahelyi kötő­désük elmélyítését, társadalmi beilleszkedésük és politikai fejlődésük meggyorsítását. A belépés után két-három hét elteltével aján­latos közvetlen beszélgetés útján is tájékozódni a fiatalok tapasztalatairól, esetleg problémáikról, s meg kell hallgatni a közvetlen munkahelyi veze­tőik véleményét a beilleszkedés és a munkavég­zés sikerességéről. Különös gonddal kell figyelni a szakmai fejlődésükhöz szükséges feltételek, to­vábbá munkájuk megfelelő anyagi- és erkölcsi megbecsülésének alakulását. Célszerű, ha a munkahelyen számontartják a fiatalok indokolt pályakorrekciós problémáit és azok megoldásához az egészségügyi vizsgálatok eredményeinek vagy a munkalélektani laborató­rium véleményének figyelembevételeivel a mun­kahelyek lehetőségeik szerint segítséget nyújta­nak. Az egyéb problémákból adódó szükséges pá­lyakorrekció esetén pedig törekedni kell arra, hogy ez a vállalat keretei között oldódjék meg. Ezáltal az ilyen okokra visszavezethető fluktuá­ció is csökkenthető. Fontos feladat a pályakezdő fiatalok egyes ré­tegeire differenciáltan is figyelmet fordítani. Kü­lönös gondot igényel az állami gondozottak, a be­illeszkedés szempontjából problémás ifjúsági ré­tegek szakmatanulása, fogadása, valamint patro­nálása. E tekintetben igen szoros együttműködés szükséges a területi pályaválasztási tanácsadó in­tézetekkel. A nők helyzetének javításáról szóló kormányhatározat a pályakezdő nők speciális problémáinak folyamatos figyelemmel kísérése, megoldása is igényel különböző tennivalókat. Jó lehetőség adódik a munkahelyi sajtóban a fiatalok pályaválasztásával, munkahelyi beillesz­kedésével kapcsolatos eredményék és feladatok rendszeres ismertetésére. A korszerű vezetés, a racionális munkaerőgaz­dálkodás feltételezi a pályakezdő fiatalok fogadá­sának szervezett rendszerét. E téren óvakodni kell a népgazdaság egészére vonatkozó egységes sé­máktól, ehelyett minden munkahelynek a saját adottságai figyelembevételével kell kidolgozni a fiatalok fogadásának, beilleszkedésének, segítésé­nek legésszerűbb módszereit. A társadalmi szervezetek segítsenek az eddi­gieknél fokozottabban hasznosítani a fiatalok egészséges becsvágyát, mert ezek a szocialista fejlődés fontos tartalékai. A pályakezdőkkel való folyamatos foglalkozás egyben a fiatalok közéleti nevelésének az üzemi demokratizmus szélesítésének is elősegítője. III. A munkahelyi pályaválasztási tevékenység megszervezése, kapcsolati rendszere Az eredményes munkahelyi pályaválasztási te­vékenység a munkahelyek elsőrendű érdeke, amely a fiatalok helyes pályairányítását, munka­helyi beilleszkedésük és szakmai fejlődésük meg­könnyítését és ezen keresztül a munkaerő terv­szerű biztosítását és megtartását szolgálja. Mind­ez a munkahelyek különböző irányító részlegei­nek rendszeres és folyamatos együttműködését igényli. Az oktatási, személyzeti, munkaügyi, ter­melési osztályok (csoportok), illetve az üzemi munkalélektani laboratórium ez irányú konkrét tevékenységét munkahely vezetője vagy az általa megbízott felelős személy irányítja, koordinálja és ellenőrzi. A munkahelyi pályaválasztási tevékenység megkívánja az üzemi és az iskolai, kollégiumi, ne­velőintézeti társadalmi szervekkel — mindenek­előtt a KISZ- és a szakszervezeti bizottságokkal — való együttműködést. A pályaválasztást, illetve a pályairányítást se­gítő tevékenység sikeres végzése érdekében az alábbi kapcsolatok kiépítése és rendszeressége szükséges: — Felsőbb irányítás szempontjából a fővárosi, megyei, megyei városi tanácsa illetékes munka­ügyi szakigazgatási szervével; — A munkaügyi szakigazgatási szerv koordi­nálása útján a művelődésügyi, egészségügyi és más tanácsi szakigazgatási szervekkel, valamint ezek városi, járási szerveivel; — Módszertani konzultáció, valamint szakmai koordináció szempontjából az illetékes fővárosi, megyei, megyei városi tanács pályaválasztási ta­nácsadó intézetével (a fővárosi, megyei, megyei városi pályaválasztási tanácsadó intézeteknél a munkahelyi pályaválasztási tevékenység szakmai instruálását, és módszertani összehangolását — az intézet vezetője által kijelölt — felelős munka­társ látja el); — Együttműködés céljából az illetékes tanács művelődésügyi szakigazgatási szerve által kijelölt oktatási intézmények igazgatóival és pályaválasz-

Next

/
Thumbnails
Contents