Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 15. szám

466 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 15. szám zott vagyontárgyra vonatkozó igénynek, amelyre vagyonelkobzást mondtak ki, a vagyonelkobzás módosításáról az alapügy­ben eljárt bíróság határoz. (2) A bíróság a határozatban az ítélet vagyonelkobzást kimondó részét hatályon kívül helyezi és a vagyonelkobzást egye­dileg meghatározott más vagyontárgyra, ennek hiányában az elítélt vagyonának meghatározott hányadára mondja ki. (3) A vagyonelkobzást módosító végzés elleni fellebbezésnek halasztó hatálya van. A kényszergyógykezelés felülvizsgálata 373. §. (1) A bíróság a kényszergyógy­kezelés felülvizsgálatáról tanácsban, tár­gyaláson határoz. A felülvizsgálatra az az első fokon eljárt bírósággal azonos hatás­körű bíróság illetékes, amelynek területén a kényszergyógykezelést végrehajtják. Ha a kényszergyógykezelést Budapesten hajt­ják végre, és első fokon nem budapesti székhelyű bíróság járt el, a felülvizsgálat­ra a Pesti Központi Kerületi Bíróság, il­letve a Fővárosi Bíróság illetékes. (2) A bíróság a kényszergyógykezelés megkezdésétől számított egy év eltelte előtt a kényszergyógykezelés szükségessé­gét hivatalból felülvizsgálja. Ha a kény­szergyógykezelést nem szünteti meg, a fe­lülvizsgálatot évenként megismétli. (3) A kényszergyógykezelés felülvizsgá­latának helye van az ügyész indítványára, a kényszergyógykezelés alatt állónak, há­zastársának, törvényes képviselőjének vagy a védőnek a kérelmére, továbbá a kényszergyógykezelést végrehajtó, illető­leg ellenőrző intézet vezetőjének előter­jesztésére is. A bíróság a kényszergyógy­kezelésnek kérelemre való felülvizsgálatát mellőzheti, ha erre hat hónapon belül már sor került. (4) A felülvizsgálat előtt orvosszakértői véleményt kell beszerezni. (5) Ha az ítélet szerint a kényszergyógy­kezelés csak a kijelölt egészségügyi inté­zetben hajtható végre, a felülvizsgálat so­rán a bíróság elrendelheti ennek házi gon­dozásban való folytatását. Ebben az esetben a kényszergyógykezelést csak a bíróság rendelkezése alapján lehet ismét egészség­ügyi intézetben folytatni; a kijelölt egész­ségügyi intézetben pedig csak akkor, ha a kényszergyógykezelés alatt álló újabb bűncselekmény törvényi tényállását való­sította meg. (6) A kényszergyógykezelés felülvizsgá­latáról hozott végzés ellen a kényszer­gyógykezelés alatt álló házastársa és tör­vényes képviselője is fellebbezhet. A kényszerelvonó-kezelés módjának megváltoztatása 374. §. (1) A kényszerelvonó-kezelésnek rendelőintézet helyett zárt gyógyintézet­ben való végrehajtásáról a bíróság az ille­tékes tanács egészségügyi feladatokat el­látó szakigazgatási szervének javaslata alapján határoz. (2) A bíróság határozata ellen fellebbe­zésnek nincs helye. Az elkobzásra irányuló eljárás 375. §. (1) Ha a büntető törvény értel­mében elkobzásnak, vagyoni előny vagy elkobzás alá eső érték megfizetésére köte­lezésnek van helye, azonban büntető eljá­rás senki ellen sem indult, illetőleg azt megszüntették vagy a terhelt ismeretlen helyen avagy jogszerű külföldön tartózko­dása, illetve elmebetegsége miatt az eljá­rást felfüggesztették, a bíróság az ügyész indítványára határoz. (2) Az eljárást az a bíróság folytatja le, amely a bűncselekmény elbírálására ha­táskörrel rendelkezik és illetékes; ha ez nem állapítható meg, az a bíróság, amely­nél az ügyész indítványozza. (3) A bíróság határozata ellen fellebbe­zésnek nincs helye, de az ügyész és az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz, a végzés kézbesítésétől számított nyolc na­pon belül tárgyalás tartását kérheti. (4) A tárgyalásról értesíteni kell az ügyészt és az indítvány folytán érdekeltet; ha ismeretlen vagy ismeretlen helyen tar­tózkodik, részére a bíróság képviselőt ren­del ki. (5) A tárgyalásra a XVII. Fejezet ren­delkezései értelemszerűen irányadók. A

Next

/
Thumbnails
Contents