Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)
1973 / 15. szám
15. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 461 b) az ügy iratait a nyomozás megszüntetésével küldi meg a fegyelmi eljárásra illetékes parancsnoknak. (3) A katonai bíróság a tárgyalás előkészítése során vagy a tárgyaláson az eljárás megszüntetésével egyidejűleg az iratokat a fegyelmi eljárásra illetékes parancsnoknak küldi meg, ha a fegyelmi fenyítés alkalmazásának szükségessége az első fokú bírósági eljárásban merül fel. (4) A másodfokú bíróság a katonai bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, az eljárást megszünteti és az iratokat a fegyelmi eljárásra illetékes parancsnoknak küldi meg, ha a fegyelmi fenyítés alkalmazásának szükségessége a másodfokú bírósági eljárásban merül fel. (5) Az (1)—(4) bekezdést megfelelően kell alkalmazni akkor is, ha a katona által elkövetett cselekmény szabálysértés, de bűncselekmény miatt indult büntető eljárás. A bűnügyi költség 343. §. Sorállományú katonával szemben indult büntető eljárásban a bűnügyi költséget — a meghatalmazott védőnek, továbbá a sértett képviselőjének készkiadása és díja, valamint a büntetésvégrehajtási intézetben végrehajtott szabadságvesztéssel felmerült költség kivételével — az állam viseli. A fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések alkalmazásának kizárása 344. §. Katonával szemben a XIII. Fejezet rendelkezéseit nem lehet alkalmazni. XVI. Fejezet A BÍRÓSÁG ELÉ ALLlTAS 345. §. Bíróság elé állítás esetén e törvény rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A bíróság elé állítás feltételei 346. §. Járásbíróság, illetőleg katonai bíróság hatáskörébe tartozó olyan bűncselekmény miatt, amelyre a törvény öt évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetést rendel, a terhelt a bűncselekmény elkövetésétől számított hat napon belül bíróság elé állítható, ha az ügy megítélése egyszerű, a bizonyítékok rendelkezésre állnak és a terheltet tetten érték vagy a bűncselemény elkövetését beismerte. A nyomozás 347. §. (1) A nyomozást a vétségi eljárás szabályai (VI. Fejezet II. Cím) szerint kell lefolytatni; a nyomozás iratainak ismertetése (142. §) azonban mellőzhető. Az őrizet — hetvenkét órán túl ügyészi jóváhagyással — az első tárgyalás befejezéséig tart. (2) A nyomozás befejezése után a nyomozó hatóság az iratokat a bíróság elé állítás végett az ügyésznek megküldi. (3) Az ügyész az iratokat haladéktalanul megvizsgálja. Ha ennek feltételei fennállnak, közli a gyanúsítottal, hogy milyen bűncselekmény miatt, milyen bizonyítékok alapján állítja bíróság elé. Ha a gyanúsítottnak nincs védője, védőt rendel ki. Gondoskodik arról, hogy a védő az ügyet megismerhesse és az őrizetben levő gyanúsítottal a tárgyalás előtt beszélhessen. (4) Ha a bíróság elé állítás feltételei hiányoznak vagy az ügyész a gyanúsítottat egyéb okból nem állítja bíróság elé, vádat emel vagy az iratokat a nyomozás lefolytatása végett a nyomozó hatóságnak visszaküldi. (5) A bíróság elé állításról az ügyész a bíróságot — vádindítvány benyújtása nélkül — haladéktalanul értesíti. A tárgyalás előkészítése 348. §. (1) Az ügyész a vádlottat a nyomozó hatóság közreműködésével vagy egyéb módon a bíróság elé állítja, a védőt a tárgyalásra rövid úton megidézi, és biztosítja, hogy a bizonyítási eszközök a tárgyaláson rendelkezésre álljanak. (2) Bíróság elé állítás esetén a VIII. Fejezet rendelkezései nem alkalmazhatók.