Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 15. szám

15. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 461 b) az ügy iratait a nyomozás megszün­tetésével küldi meg a fegyelmi eljárásra illetékes parancsnoknak. (3) A katonai bíróság a tárgyalás előké­szítése során vagy a tárgyaláson az eljárás megszüntetésével egyidejűleg az iratokat a fegyelmi eljárásra illetékes parancsnok­nak küldi meg, ha a fegyelmi fenyítés al­kalmazásának szükségessége az első fokú bírósági eljárásban merül fel. (4) A másodfokú bíróság a katonai bíró­ság ítéletét hatályon kívül helyezi, az el­járást megszünteti és az iratokat a fegyel­mi eljárásra illetékes parancsnoknak kül­di meg, ha a fegyelmi fenyítés alkalmazá­sának szükségessége a másodfokú bírósági eljárásban merül fel. (5) Az (1)—(4) bekezdést megfelelően kell alkalmazni akkor is, ha a katona ál­tal elkövetett cselekmény szabálysértés, de bűncselekmény miatt indult büntető el­járás. A bűnügyi költség 343. §. Sorállományú katonával szemben indult büntető eljárásban a bűnügyi költ­séget — a meghatalmazott védőnek, to­vábbá a sértett képviselőjének készkiadá­sa és díja, valamint a büntetésvégrehajtá­si intézetben végrehajtott szabadságvesz­téssel felmerült költség kivételével — az állam viseli. A fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések alkalmazásának kizárása 344. §. Katonával szemben a XIII. Feje­zet rendelkezéseit nem lehet alkalmazni. XVI. Fejezet A BÍRÓSÁG ELÉ ALLlTAS 345. §. Bíróság elé állítás esetén e tör­vény rendelkezéseit az e Fejezetben fog­lalt eltérésekkel kell alkalmazni. A bíróság elé állítás feltételei 346. §. Járásbíróság, illetőleg katonai bíróság hatáskörébe tartozó olyan bűncse­lekmény miatt, amelyre a törvény öt évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb bün­tetést rendel, a terhelt a bűncselekmény elkövetésétől számított hat napon belül bíróság elé állítható, ha az ügy megítélé­se egyszerű, a bizonyítékok rendelkezésre állnak és a terheltet tetten érték vagy a bűncselemény elkövetését beismerte. A nyomozás 347. §. (1) A nyomozást a vétségi eljá­rás szabályai (VI. Fejezet II. Cím) szerint kell lefolytatni; a nyomozás iratainak is­mertetése (142. §) azonban mellőzhető. Az őrizet — hetvenkét órán túl ügyészi jóvá­hagyással — az első tárgyalás befejezé­séig tart. (2) A nyomozás befejezése után a nyo­mozó hatóság az iratokat a bíróság elé ál­lítás végett az ügyésznek megküldi. (3) Az ügyész az iratokat haladéktala­nul megvizsgálja. Ha ennek feltételei fennállnak, közli a gyanúsítottal, hogy milyen bűncselekmény miatt, milyen bi­zonyítékok alapján állítja bíróság elé. Ha a gyanúsítottnak nincs védője, védőt ren­del ki. Gondoskodik arról, hogy a védő az ügyet megismerhesse és az őrizetben levő gyanúsítottal a tárgyalás előtt beszélhes­sen. (4) Ha a bíróság elé állítás feltételei hiányoznak vagy az ügyész a gyanúsítot­tat egyéb okból nem állítja bíróság elé, vádat emel vagy az iratokat a nyomozás lefolytatása végett a nyomozó hatóságnak visszaküldi. (5) A bíróság elé állításról az ügyész a bíróságot — vádindítvány benyújtása nélkül — haladéktalanul értesíti. A tárgyalás előkészítése 348. §. (1) Az ügyész a vádlottat a nyo­mozó hatóság közreműködésével vagy egyéb módon a bíróság elé állítja, a vé­dőt a tárgyalásra rövid úton megidézi, és biztosítja, hogy a bizonyítási eszközök a tárgyaláson rendelkezésre álljanak. (2) Bíróság elé állítás esetén a VIII. Fe­jezet rendelkezései nem alkalmazhatók.

Next

/
Thumbnails
Contents