Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 15. szám

15. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 457 (3) Az ügyész nyomozást rendelhet el, ha a vád képviseletét a személyes meg­hallgatásra idézés [318. § (1) bek.] kibocsá­tása előtt átveszi. 316. §. (1) A bíróság által elrendelt nyo­mozás elvégzése után a nyomozó hatóság az iratokat a bíróságnak visszaküldi. (2) Amennyiben az ismeretlen elkövető kiléte a nyomozás során sem volt megál­lapítható, a nyomozást a nyor..ozó hatóság megszünteti, és erről a határozat megkül­désével a nyomozást elrendelő hatóságot is értesíti. (3) Ha a bíróság által elrendelt nyomo­zás során a magánvádló a vádat elejti, a nyomozó hatóság az addig keletkezett ira­tokat és a vád elejtésére vonatkozó nyilat­kozatot a bíróságnak visszaküldi. Határozat személyes meghallgatás nélkül 317. §. A bíróság, ha ez a feljelentés és az iratok tartalma alapján lehetséges, ha­tároz az áttételről, az eljárás felfüggesz­téséről és az eljárás megszüntetéséről. A személyes meghallgatás 318. §. (1) Ha a 313. § (3) bekezdésében, illetőleg a 317. §-ban felsorolt intézkedé­seknek nincs helye, a bíróság a feljelen­tettet és a feljelentőt személyes meghall­gatásra idézi meg. A védőt és a feljelentő képviselőjét erről értesíti. Ha az ügyben több sértett van, a személyes meghallga­tásra valamennyi sértettet meg kell idézni. (2) Az idézésben a feljelentőt (sértettet) figyelmeztetni kell arra, hogy kellően ki nem mentett elmaradását a bíróság a vád elejtésének tekinti. A feljelentettet a fel­jelentő nevére és a bűncselekmény lénye­gére utalással kell megidézni. (3) A személyes meghallgatáson csak az arra idézett, illetőleg az arról értesített személyek vehetnek részt. Ennek megkez­désekor a bíróság megállapítja a feljelen­tő és a feljelentett személyazonosságát, is­merteti a feljelentés lényegét, és — ha an­nak feltételei fennállnak — figyelmezteti a feljelentettet a viszonvád lehetőségére. Ezt *kö vetően megkísérli a feljelentő és a feljelentett kibékítését. Ha a békítés ered­ménytelen marad, felveszi a feljelentett személyi adatait, majd kérdést intéz hoz­zá, hogy bűnösségét elismeri-e, es véde­kezésének alátámasztására milyen bizonyí­tási eszközöket jelöl meg. Szükség esetén megállapítja, hogy melyik sértett jár el magán vádlóként, illetőleg kijelöli a ma­gánvádlót [312. § (2) bek.]. Felhívja továb­bá a feljelentőt bizonyítási eszközeinek megjelölésére. (4) Ha a feljelentett viszonvádat emel, a bíróság a feljelentőt feljelentettként is meghallgatja. (5) A személyes meghallgatásról jegyző­könyvet kell készíteni. (6) A bíróság e §-ban meghatározott teendőit népi ülnök és bírósági titkár is el­láthatja és jogosult a 319. § (1) bekezdé­se szerinti határozat meghozatalára. Határozat a személyes meghallgatás alapján 319. §. (1)- A bíróság az eljárást meg­szünteti, ha a feljelentő a) a személyes meghallgatáson nem je­lent meg és magát kellően nem mentette ki, vagy azért nem volt idézhető, mert lakcímének megváltozását nem jelentette be; b) a feljelentést visszavonta. (2) A bíróság a személyes meghallgatá­son minden olyan kérdésben határozhat, amelyre a személyes meghallgatás előtt is jogosult. (3) Az (1) bekezaós esetében a viszon­vád alapján indult eljárást is meg kell szüntetni, feltéve, hogy a magánindítvány előterjesztésének határideje a személyes meghallgatás napjáig már lejárt. A tárgyalás kitűzése 320. §. A magánvádlót az idézésben fi­gyelmeztetni kell arra, hogy kellően ki nem mentett elmaradását a bíróság a vád elejtésének tekinti, feltéve, hogy képvise­letéről nem gondoskodik. Fellebbezés a tárgyalás előkészítése során hozott határozatok és intézkedések ellen 321. §. Nincs helye fellebezésnek a) a nyomozás elrendelése,

Next

/
Thumbnails
Contents