Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 15. szám

15. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 447 (2) Ha a megidézett vádlott fogva van, őt a tárgyalásra elő kell állítani. (3) A vádlottnak az idézést olyan időben kell kiadni, hogy kézbesítése legalább öt nappal a tárgyalás időpontja előtt meg­történjék. Ha a fellebbezést nem az ítélet kihirdetésekor jelentették be, ezt a vád­lottal az idézésben közölni kell. (4) Kötelező védelem esetén a védőt a tárgyalásra idézni kell. Értesítés a tárgyalásról 254. §. (1) Ha a vádlottat nem kell meg­idézni (253. §), a tárgyalásról értesíteni kell. Ha a vádlott fogva van — a saját vagy a védő kérelmére —, a tárgyalásra elő kell állítani. (2) A tárgyalásról értesíteni kell az ügyészt, kötelező védelem esetén kívül a védőt, a sértettet, valamint azokat, akik fellebbeztek. (3) Az értesítést olyan időben kell kiad­ni, hogy kézbesítése legalább öt nappal a tárgyalás előtt megtörténjék. (4) Az egy napon tárgyalásra kerülő ügyek jegyzékét a másodfokú bíróságnál legkésőbb a tárgyalást megelőző ötödik napon ki kell függeszteni. A tárgyalás 255. §. (1) A másodfokú eljárásban a IX. Fejezet rendelkezéseit a következő eltéré­sekkel kell alkalmazni. (2) Az ügyész részvétele a tárgyaláson kötelező a Legfelsőbb Bíróság előtt, továb­bá ha részvételét bejelentette. Ebben az esetben az ügyész jelenléte nélkül a tár­gyalást nem lehet megtartani. (3) A megidézett vádlott távollétében a tárgyalás nem tartható meg, kivéve a 192. § (3) bekezdésének eseteit. (4) A tárgyalást meg lehet tartani, ha arról a vádlottat azért nem lehetett érte­síteni, mert lakcímének megváltozását nem jelentette be, vagy az értesítés kéz­besítéséről szóló igazolás a tárgyalásig nem érkezett vissza. (5) A tárgyalás elmulasztása miatt iga­zolásnak nincs helye. 256. §. (1) A tárgyaláson a tanács elnö­ke által kijelölt bíró az ügyet előadja. En­nek során ismerteti az első fokú bíróság ítéletét, a fellebbezést és az arra tett ész­revételeket, továbbá az iratok tartalmából mindazt, ami az ügy felülbírálásához szük­séges. (2) A bíróság tagjai, az ügyész, a vád­lott, a védő, valamint a sértett az előadás kiegészítését kérhetik. (3) Az esetleges bizonyítást az ügy elő­adása után kell felvenni. Ezt követően a 212. § szerint jogosultak perbeszédet tar­tanak, illetőleg felszólalnak. Perbeszédet először a fellebbező tart. Ha az ügyész is fellebbezett, először ő mondja el perbe­szédét. A fellebbezési tárgyaláson hozott határozatok 257. §. (1) A másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletének megváltoztatása esetén ítélettel, egyébként végzéssel hatá­roz. (2) A határozat indokolásának tartal­maznia kell, hogy ki és miért fellebbezett, továbbá a fellebbezés elbírálásának indo­kait. 258. §. (1) Megalapozatlanság [239. § (2) bek.] esetén a másodfokú bíróság a) a tényállást kiegészíti, illetőleg he­lyesbíti, ha a hiánytalan, illetőleg a helyes tényállás az iratok tartalma, ténybeli kö­vetkeztetés vagy a felvett bizonyítás út­ján megállapítható; az első fokú bíróság ítéletét az így megállapított tényállás alapján bírálja felül; b) az első fokú bíróság által megállapí­tott tényállástól eltérő tényállást állapít­hat meg, ha a felvett bizonyítás alapján a vádlott felmentésének vagy az eljárás megszüntetésének van helye. (2) Az (1) bekezdés esetében a másodfo­kú bíróság csak azokkal a tényekkel kap­csolatban értékelheti az első fokú bíróság­tól eltérően a bizonyítékokat, amelyekre bizonyítást vett fel.

Next

/
Thumbnails
Contents