Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 15. szám

408 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 15. szám ok kivételével — az ügydöntő határozat meghozatalában nem vehet részt. 42. §. (1) A bíróság elnöke intézkedik más bíró kijelöléséről, ha a bíró a kizárási okot maga jelentette be vagy a kizáráshoz hozzájárult. Ez esetben a kizárásról nem kell külön határozatot hozni. (2) Ha a kizárás iránti bejelentés az (1) bekezdésben szabályozott módon nem intézhető el, azt a bíróság másik tanácsa bírálja el. (3) A 35. § (4) bekezdésében szabályozott esetekben, továbbá ha a bíróságnak nincs olyan tanácsa, amelyre a kizárási ok nem vonatkozik, a kizárásról a másodfokú bíróság határoz. Ha a kizárás iránti bejelentésnek helyt ad, az eljáró bíróság kijelölésére a 34. § megfelelően irányadó. (4) A kizárásról a bíróság tanácsülésen határoz. Határozathozatal előtt az ügyész indítványát be kell szerezni. Ha a bejelentést nem a bíró tette, be kell szerezni a nyilatkozatát. (5) A kizárást kimondó határozat ellen fellebbezésnek nincs helye; a kizárás megtagadását pedig az ügydöntő határozat elleni fellebbezésben lehet sérelmezni. III. Fejezet A BÜNTETŐ ELJÁRÁSBAN RÉSZTVEVŐ SZEMÉLYEK 43. §. A büntető eljárásban — a II. Fejezetben felsorolt hatóságokon, illetőleg azok tagjain kívül — a terhelt, a védő, továbbá a sértett, a magánvádló, a magánfél, az egyéb érdekeltek és ezek képviselői vesznek részt. A terhelt 44. §. (1) Akivel szemben a büntető eljárást folytatják (a terhelt) a nyomozás során gyanúsított, a bírósági eljárásban vádlott, a büntetés jogerős kiszabása után elítélt. (2) A terhelt jogosult megismerni, hogy milyen bűncselekmény miatt indult, illetőleg folyik ellene büntető eljárás. (3) A gyanúsított a nyomozási cselekményeknél akkor lehet jelen, ha ezt e törvény megengedi. A vádlott a bírósági eljárásban — ha e törvény másként nem rendelkezik — az eljárási cselekményeknél akkor is jelen lehet, ha jelenléte nem kötelező. (4) A terhelt az ügy iratait a nyomozás befejezését követően megtekintheti. A nyomozás során is megtekintheti a saját vallomásáról és azokról az eljárási cselekményekről készült iratokat, amelyeknél jelen lehetett, továbbá a szakvéleményt, az egyéb iratokat pedig akkor, ha ez a nyomozás érdekeit nem sérti. (5) A terhelt az eljárás minden szakaszában indítványokat és észrevételeket tehet, büntető eljárási jogairól és kötelezettségeiről a hatóságtól felvilágosítást kérhet, a tárgyaláson kihallgatottakhoz kérdést intézhet. A védő 45. §. (1) Védő lehet: a) az ügyvéd, meghatalmazás vagy kirendelés alapján; b) a járásbíróságon vétség miatt folytatott eljárásban a terhelt törvényes képviselője és meghatalmazás alapján nagykorú hozzátartozója; c) meghatalmazás alapján az, akit erre külön jogszabály feljogosít. <2) A terhelt érdekében több védő is eljárhat. Több terhelt érdekében ugyanaz a védő csak akkor járhat el, ha a terheltek érdekei nem ellentétesek. 46. §. (1) Nem lehet védő: a) a sértett, a sértett hozzátartozója és képviselője; b) aki az ügyben mint bíró, ügyész, vagy mint a nyomozó hatóság tagja járt el; c) aki a terhelt érdekével ellentétes magatartást tanúsított vagy akinek érdeke a terheltével ellentétes; d) aki az ügyben tanúként vagy szakértőként vesz vagy vett részt. (2) Ügyvédjelölt ügyvéd helyetteseként csak a járásbíróság tárgyalásán járhat el. 47. §. Védő részvétele a büntető eljárásban kötelező, ha