Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 15. szám

15. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 409 a) a bűncselekményre a törvény öt évi | szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést rendel; b) a terheltet fogva tartják, az őrizetbevételt kivéve; c) a terhelt süket, néma, vak, gyengeelméjű, elmebeteg vagy a magyar nyelvet nem ismeri; d) az eljárást a jogszabály megszegésével külföldön tartózkodó terhelt ellen folytatják; e) e törvényben meghatározott egyéb esetekben. 48. §. (1) Védőt elsősorban a terhelt hatalmazhat meg. A meghatalmazásról a terhelt törvényes képviselője vagy nagykorúhozzátartozója is gondoskodhat; a meghatalmazásról a terheltet értesíteni kell. (2) A terhelt a meghatalmazást mind az általa, mind a más által meghatalmazott védőtől megvonhatja. 49. §. (1) A hatóság védőt rendel ki, ha a terheltnek nincs meghatalmazott védője és a védelem kötelező. (2) A hatóság a 48. § (1) bekezdésében felsoroltak kérelmére vagy hivatalból védőt rendel ki, ha ezt a terhelt érdekében szükségesnek tartja. (3) A védőt ügyvédi munkaközösség útján kell kirendelni. A kirendelés hatályát veszti, ha a terhelt védelméről meghatalmazás útján gondoskodnak. (4) A védő kirendelése ellen jogorvoslatnak nincs helye. 50. §. (1) A kirendelés, illetőleg — ellenkező megállapodás hiányában — a meghatalmazás hatálya az ügydöntő határozat jogerőre emelkedéséig tart. (2) A védő a meghatalmazás, illetőleg a kirendelés alapján jogosult részt venni a különleges eljárásokban (XVIII. Fejezet). (3) A kirendelt védő nevében az ügyvédi munkaközösség a védelem ellátásáról indokolt esetben lemondhat. A lemondás elfogadásáról a hatóság határoz. 51. §. A védő köteles a terhelt érdekében minden törvényes védekezési eszközt és módot késedelem nélkül felhasználni, a terheltet a védekezés törvényes eszközeiről felvilágosítani, jogaira kioktatni és a terheltet mentő, illetőleg a felelősségét enyhítő tények felderítését elősegíteni. 52. §. (1) Ha a védelem kötelező, a védő köteles jelen lenni a) a tárgyaláson, b) e törvényben meghatározott más eljárási cselekményeknél. (2) A védő a nyomozási cselekményeknél akkor lehet jelen, ha ezt e törvény megengedi. A bírósági eljárásban — ha e törvény másként nem rendelkezik — az eljárási cselekményeknél akkor is jelen lehet, ha jelenléte nem kötelező. (3) A védő iratmegtekintési jogára a 44. § (4) bekezdése irányadó. (4) A védő az eljárás minden szakaszában indítványokat és észrevételeket tehet, a hatóságtól felvilágosítást kérhet, a tárgyaláson a kihallgatottakhoz kérdést intézhet és felszólalhat. A sértett 53. §. (1) Sértett az, akinek jogát vagy jogos érdekét a bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette. (2) A sértett a) a nyomozás során e törvényben meghatározott esetekben, a bírósági eljárásban — ha e törvény másként nem rendelkezik — bármely eljárási cselekménynél jelen lehet, b) az őt érintő iratokat a nyomozás befejezését követően megtekintheti, c) az eljárás minden szakaszában indítványokat és észrevételeket tehet, a hatóságtól büntető eljárási jogairól és kötelezettségeiről felvilágosítást kérhet, d) a tárgyaláson a kihallgatottakhoz kérdés feltételét indítványozhatja és felszólalhat. A magánvádló 54. §. (1) Könnyű testi sértés, magánlaksértés, magántitok és levéltitok megsértése, távközlési titok kifürkészése, rágalmazás, becsületsértés és halottnak vagy emlékének meggyalázása esetében a vádat — mint magánvádló — a sértett képviseli, ha