Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 15. szám

402 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 15. szám alaposan és hiánytalanul tisztázzák, a va­lóságnak megfelelően állapítsák meg, a ter­helő és mentő, valamint a büntetőjogi fe­lelősséget súlyosító és enyhítő körülmé­nyeket egyaránt figyelembe vegyék. Fel kell deríteni azokat az okokat és körülmé­nyeket is, amelyek a bűncselekmény elkö­vetését közvetlenül lehetővé tették. (2) Az eljárásban résztvevő személyek az e törvényben meghatározott esetekben és módon kötelesek és jogosultak a bizo­nyításban közreműködni. (3) A büntető eljárásban szabadon fel­használható minden olyan bizonyítási esz­köz és bizonyíték, amely a tényállás meg­állapítására alkalmas lehet; a hatóságok ezeket egyenként és összességükben sza­badon értékelik, és ezen alapuló meggyő­ződésük szerint bírálják el. A védelem 6. §. (1) A terheltet megilleti a védelem joga. (2) A hatóságok kötelesek biztosítani, hogy az, akivel szemben a büntető eljárást folytatják, az e törvényben meghatározott módon védekezhessék. (3) A terhelt érdekében az eljárás bár­mely szakaszában védő járhat el. A ter­helt az eljárás megindításától kezdve védőt választhat. A jogorvoslati jogosultság 7. §. A hatóságok határozatai és intézke­dései ellen, illetőleg az intézkedés elmu­lasztása miatt — ha e törvény kivételt nem tesz — jogorvoslatnak van helye. Az anyanyelv használata 8. §. (1) A büntető eljárás nyelve a ma­gyar. A magyar nyelv nem tudása miatt senkit sem érhet hátrány. (2) A büntető eljárásban mind szóban, mind írásban mindenki anyanyelvét hasz­nálhatja. Az eljárási jeladatok megoszlása 9. §. (1) A büntető eljárásban a vád, a védelem és az ítélkezés egymástól elkülö­nül. (2) Bírósági eljárás csak törvényes vád alapján indulhat. A bíróság annak a sze­mélynek a büntetőjogi felelősségéről dönt­het, aki ellen vádat emeltek, és csak olyan cselekmény alapján, amelyet a vád tartal­maz. (3) A bírósági eljárásban a bizonyítás során a vádlót, a terheltet és a védőt azo­nos jogok illetik meg. A szóbeliség és a közvetlenség 10. §.(1) A bírósági tárgyalás szóbeli. (2) A bíróság ügydöntő határozatát a tárgyaláson közvetlenül megvizsgált bizo­nyítékokra alapítja. A tárgyalás nyilvánossága 11. §. (1) A bírósági tárgyalás nyilvános. (2) A bíróság a nyilvánosságot az egész tárgyalásról vagy annak egy részéről in­dokolt határozattal kizárhatja, ha ez ál­lamtitok vagy szolgálati titok megőrzése végett, illetőleg erkölcsi okból szükséges. A bíróság egyes hivatalos személyeknek ebben az esetben is megengedheti, hogy a tárgyaláson jelen legyenek. (3) A bíróság a tárgyaláson hozott hatá­rozatát akkor is nyilvánosan hirdetheti ki. ha a tárgyalásról a nyilvánosságot kizárta. II. Cím ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK A büntető eljárás megindítása 12. §. (1) Büntető eljárást csak az e tör­vényben meghatározott feltételek alapján, bűncselekmény alapos gyanúja esetén és csak az ellen lehet indítani, akit bűncse­lekmény alapos gyanúja terhel. (2) A bírósági eljárást — ha e törvény kivételt nem tesz — nyomozás előzi meg. A büntető eljárás akadályai 13. §. Büntető eljárást nem lehet indí­tani, és a már megindult eljárást meg kell szüntetni vagy felmentő ítéletet kell hoz­ni, ha a) a cselekmény nem bűncselekmény vagy azt nem a terhelt (a feljelentett sze­mély) követte el; b) nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, illetőleg az, hogy a bűncselek­ményt a terhelt (a feljelentett személy) követte el;

Next

/
Thumbnails
Contents