Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 12. szám

12. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 377 nyegető rendkívüli veszély elhárítása érdekében végrehajtott mentési cselekménnyel (rendkívüli áldozatvállalással) szándékosan és ésszerűen oko­zott károk és költségek a hajót, a rakományt és a fuvardíjat — értékarányosan — együttesen ter­helik (közös hajókár). Ez a megállapodás a fuvaro­zási szerződésen, illetőleg jogszabályon alapuló kártérítési igények érvényesítésére irányuló jogot nem érinti. (2) A közös hajókár elszámolására abban az esetben kerül sor, ha azt valamelyik érdekelt kez­deményezi. Az elszámolás módjára és feltételeire külön jogszabály rendelkezései az irányadók. VII. Fejezet Záró rendelkezések 31. §. (1) Ez a törvényerejű rendelet az 1974. évi január hó 1. napján lép hatályba; végre­hajtásáról a közlekedés- és postaügyi miniszter gondoskodik. (2) A törvényerejű rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik a belvízi hajók lajstromozásáról és az azokra vonatkozó egyes jogviszonyokról szóló 1927. évi IX. tv., valamint az ennek életbeléptetése és végrehajtása tárgyá­ban kiadott 100.127/1928. KM számú rendelet még hatályban levő rendelkezései, valamint — a nemzetközi egyezmények, illetőleg szerződések ki­hirdetéséről szóló jogszabályok kivételével — a hajózásra vonatkozóan a felszabadulás előtt alko­tott egyéb jogszabályok még hatályban levő ren­delkezései. Losonczi Pál s. k., Cseterki Lajos s. k., a Magyar a Magyar Népköztársaság Népköztársaság Elnöki Tanácsának Elnöki Tanácsának elnöke titkára Minisztertanácsi határozat A Minisztertanács 1005 1973. (in. 11.) számú határozata a hajózással kapcsolatos államigazgatási jogkörök meghatározásáról A Minisztertanács a hajózással kapcsolatos ál­lamigazgatási jogköröket az alábbiak szerint hatá­rozza meg: 1. A közlekedés- és postaügyi miniszter az ága­zati irányítás keretében különösen a következő feladatokat látja el: a) meghatározza a hajózás feladatait, valamint a közlekedési munkamegosztásban a hajózás és a többi közlekedési ág együttműködésének irány­elveit; b) gondoskodik — a többi közlekedési ág fej­lesztésére meghatározott célokkal összhangban — a hajózás fejlesztéséről; c) meghatározza a hajózással kapcsolatos kuta­tás, valamint műszaki és technológiai fejlesztés céljait; d) gondoskodik a hajózás nemzetközi kapcsola­tainak fejlesztéséről; e) gondoskodik a vízi személy- és árufuvarozás díjszabási alapelveinek kialakításáról és megvaló­sításáról; f) gondoskodik a hajózás ágazati irányításához és felügyeletéhez szükséges információs és ellenőr­zési rendszer kialakításáról. 2. A hajók üzemképességének feltételeit, az üzemképesség megállapításának rendjét, továbbá a hajók üzembentartásának követelményeit — a munkavédelmi, az egészségügyi, a vízügyi és a tűzrendészeti követelményeket az érdekelt minisz­terekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) egyetértésben — a közlekedés- és postaügyi mi­niszter határozza meg. 3. A hajókra vonatkozó osztályozási, építési, biz­tonsági felszerelési és általános műszaki felügye­leti előírásokat a közlekedés- és postaügyi minisz­ter, vagy az általa a hajók műszaki vizsgálatával megbízott szerv határozza meg. 4. A hajóutak kijelöléséről és kitűzéséről, vala­mint fenntartásáról és fejlesztéséről a hajózási hatóság szakvéleményének figyelembevételével a vízügyi szervek gondoskodnak. Az ezekkel kap­cso^tos hatósági jogkört — a kitűzőjelek elhelye­zése tekintetében a hajózási és a vízirendészeti hatóság szakvéleményének figyelembevételével — a vízügyi hatóság látja el. 5. A víziközlekedés irányítására szolgáló egyéb jelzések elhelyezésével kapcsolatos hatósági jog­kört — a vízügyi és a vízirendészeti hatóság szak­véleményének figyelembevételével — a hajózási hatóság gyakorolja. 6. A víziközlekedés rendjét a közlekedés- és postaügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetér­tésben állapítja meg. 7. A víziközlekedéssel kapcsolatos rendészeti feladatokat a Belügyminisztérium rendészeti szer­vei látják el. Ennek keretében ellenőrzik — a víziközlekedéssel kapcsolatos jogszabályok megtartását, — közlekedésrendészeti szempontból a víziköz­lekedésben résztvevő járművek okmányait, vala­mint a képesítéshez vagy engedélyhez kötött mun­kaköröket betöltő hajózási dolgozók képesítési bi­zonyítványait, illetőleg engedélyeit, — a hajóutak ki tűző jeleinek, valamint a vízi­közlekedés irányítására szolgáló egyéb jelzések­nek az elhelyezését és állapotát. 8. A hajózási egészségüggyel kapcsolatos felada­tok ellátására egészségügyi szolgálat szervezhető. A hajózási egészségügyi szolgálat feladatait, szer­vezeti és működési rendjét a közlekedés- és posta­ügyi miniszter és az egészségügyi miniszter együt­tesen állapítja meg. 9. A hajóutat keresztező, illetőleg megközelítő vezeték, műtárgy vagy egyéb építmény (a to­vábbiakban együtt: építmény) létesítésére, átala­kítására, fenntartására és megszüntetésére vonat-

Next

/
Thumbnails
Contents