Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 12. szám

376 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 12. szám (2) A hajózási engedélyben meg kell határozni azt a tevékenységet, amelyre az engedély vonat­kozik, továbbá a tevékenység folytatásának fel­tételeit, ideértve azt a földrajzi területet, illető­leg viszonylatot, amelyre az engedély kiterjed. A hajózási engedély nem mentesít más jogsza­bályban előírt engedély megszerzése alól. (3) Tengeri személy- és árufuvarozásra, továbbá — a révközlekedés kivételével — belvízi közfor­galmú személyfuvarozásra csak állami vállalat és állami vállalat részvételével alapított más jogi sze­mély kaphat engedélyt. (4) Magánszemély vízi személy- és árufuvaro­zást nem végezhet. Révhajóval végzett vízi sze­mélyfuvarozás tekintetében jogszabály kivételt állapíthat meg. 22. §. (1) A hajózási hatóság a hajózási tevé­kenységet közérdekből ideiglenesen korlátozhatja. (2) Elemi csapás vagy egyéb veszély esetében a közlekedés- és postaügyi miniszter bármely hajó ideiglenes igénybevételét elrendelheti. (3) Az igénybevett hajó használatáért térítés, a hajóban keletkezett kár esetében pedig kártala­nítás jár. (4) Hajónak árvíz- és belvízvédekezéshez való igénybevételére külön jogszabály rendelkezései az irányadók. Vízifuvarozás 23. §. (1) A vízi személy- és árufuvarozás fel­tételeit, továbbá a fuvarozásért és a fuvarozással kapcsolatos szolgáltatásokért fizetendő díjak és kedvezmények megállapításának irányelveit és rendjét a Minisztertanács határozza meg. (2) A fuvarozási feltételeket és a fuvarozásért fizetendő díjakat úgy kell megállapítani, hogy azok a nyújtott szolgáltatással arányban álljanak, a közlekedési ágak munkájának összehangolását, valamint a szállítási kapacitás gazdaságos kihasz­nálását és ennek révén a fuvarozási igények kielé­gítését szolgálják. 24. §. (1) A közforgalmú hajózási vállalat fő­feladata a tevékenységi körében jelentkező sze­mély-, illetőleg árufuvarozási igények kielégítése; e mellett — a jogszabályok keretei között — egyéb tevékenységet is folytathat. (2) A közforgalmú hajózási vállalat szolgálta­tásait — jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetében — bárki igénybeveheti; e fel­tételek fennállása esetében a vállalat a szolgálta­tást nem tagadhatja meg. (3) A (2) bekezdés rendelkezései a nemzetközi fuvarozásra abban az esetben irányadók, ha a köz­forgalmú hajózási vállalat szolgáltatásait magyar állampolgár vagy belföldi jogi személy kívánja igénybevenni. 25. §. (1) A közforgalmú hajózási vállalat a rendszeresen közlekedő járataira menetrendet kö­teles készíteni. A menetrend elkészítésénél figye­lembe kell venni a) a személy-, illetőleg árufuvarozási igényeket, b) a csatlakozásokat, valamint c) a hajózási hatóság által meghatározott egyéb menetrendszerkesztési szempontokat. (2) A közforgalmú hajózási vállalat menetrend­jét a hajózási hatóság hagyja jóvá. (3) A menetrendet és annak változásait — az utasok, illetőleg a fuvaroztatók tájékoztatása cél­jából — közzé kell tenni. A közzététel módja te­kintetében a személy-, illetőleg az árufuvarozási szabályzat rendelkezései az irányadók. 26. §. (1) A közforgalmú hajózási vállalat a ki­kötőkben (hajóállomásokon), illetőleg a vízijármű­veken az utasok részére — az egészségügyi köve­telmények figyelembevételével — a kulturált uta­zás feltételeit a szükségnek megfelelően biztosí­tani köteles. (2) Az utasok, vala/nint a kikötők (a hajóállo­mások) területén, illetőleg a vízi járműveken tar­tózkodó más személyek kötelesek az üzemben­tartó által közzétett rendelkezéseket, továbbá a hajózási vállalat dolgozóinak a hajózási üzem rendjére és biztonságára, valamint a személy- és vagyonbiztonságra vonatkozó utasításait megtar­tani. VI. Fejezet Segítségnyújtás 27. §. (1) Ha a hajó vezetője tudomást szerez arról, hogy a vizén emberélet került veszélybe vagy más hajó segítségnyújtást (mentést) kér, kö­teles — az adot helyzetben szükséges és a hajó­val teljesíthető — segítséget nyújtani. (2) Összeütközés esetében a hajók vezetői köte­lesek minden rendelkezésre álló eszközzel egy­másnak segítséget nyújtani. (3) A segítségnyújtás módját — ha arra lehető­ség van — a hajók vezetői közösen határozzák meg. 28. §. (1) A segítséget kérő hajó üzembentartója köteles a segítségnyújtás következtében keletke­zett költséget és kárt megtéríteni, kivéve ha azt a segítségnyújtásban résztvevő hajó személyzete jogellenes magatartással szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozta. (2) A segítséget nyújtó. hajó üzembentartója a segítségnyújtás következtében keletkezett költ­ségért és kárért abban az esetben felel, ha azt a hajó személyzete jogellenes magatartással szándé­kosan vagy súlyos gondatlansággal okozta, illető­leg ha a segítségnyújtás ellen a másik hajó veze­tője tiltakozott és a segítségnyújtás eredménnyel nem járt. 29. §. A hajó üzembentartója a segítségnyúj­tásban résztvevőknek jutalmat köteles fizetni, ki­véve ha a segítségnyújtás ellen a hajó vezetője tiltakozott és a segítségnyújtás eredménnyel nem járt. Közös hajókár 30. §. (1) A felek megállapodhatnak abban, hogy a hajót és rakományát együttesen, közvetlenül fe-

Next

/
Thumbnails
Contents