Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 9. szám

9. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 305 vezni úgy, hogy az első félévre (24 hét) 288—340 óra jusson. Ettől eltérően a vállalat igazgatója az elméleti oktatást részben vagy egészben a munka­időn (gyakorlati oktatáson) belül is engedélyezheti. 16. Az intenzív tanfolyam teljes költségét a kép­zésben erdekeit vállalatnak, több vállalat által együttesen szervezett tanfolyam esetén — a részt­vevők arányában — a vállalatoknak közösen kell fedezniük. Az elméleti és gyakorlati oktatásnak a szakmunkásképző iskolában történő szervezése ese­tén sem terhelheti az állami költségvetést a tanfo­lyammal kapcsolatos semmiféle kiadás. 17. Az intenzív tanfolyam vezetőjének és okta­tóinak díjazására és az egyéb (itt nem szabályo­zott) kérdésekre vonatkozóan a 111/1970. (19—20.) Mü M számú utasítás rendelkezései az irányadók. Felnőtt szakmunkástanuló tanfolyam 18. A munkaviszonyban nem álló — tanulóvi­szonyt létesítő — felnőttek szakmai képzésére szak­munkástanuló tanfolyamot (a továbbiakban: szak­munkástanuló tanfolyam) a 30. pontban foglaltak alapján lehet szervezni. 19. Szakmunkástanuló tanfolyamot — a mun­kaügyi osztály engedélyével — csak szakmunkás­képző iskola szervezhet. A gyakorlati oktatást az iskola — a vállalat vezetőjével egyetértésben —­a vállalat tanműhelyében, vagy egyéb üzemrészé­ben is megszervezheti, ha ott a szakma teljes gya­korlata elsajátítható, továbbá, ha az első félévben az oktatás ellátására szakoktató biztosítható. 20. A szakmunkástanuló tanfolyamot — ha a képzés feltételei biztosítottak — a szakmunkás­- képző iskola igazgatója a vállalat kérésére a vál­lalatnál kihelyezett osztályként is megszervezheti. 21. A szakmunkástanuló tanfolyam időtartama a 3 éves képzési idejű szakmákban 1,5 év (a szor­galmi idő: 62 hét), a 2 éves képzési idejű szakmák­ban 1 év (a szorgalmi idő: 48 hét). A képzési idő részletezését a 4. sz. melléklet tartalmazza. 22. A gyakorlati oktatás keretében az első félév­ben — szakoktató vezetésével — a szakma alap­műveleteire kiterjedő csoportos oktatásban, a má­sodik féléviben a szakma lényeges munkaterületei­re kitéri edő irányított foglalkozásban, a harmadik félévben termelő üzemi gyakorlaton kell a hallga­tóknak résztvenniük. A kétéves képzési idejű szak­ma második félévében az irányított foglalkoztatás, valamint az üzemi foglalkoztatás 12—12 hétig tart. 23. A gyakorlati oktatás tematikáját az iskola állítja össze a vállalat (vállalatok) javaslatainak fi­gyelembevételével. 24. Az elméleti oktatás tematikája és óraszáma megegyezik a szakmunkásképző tanfolyamokra az ágazatilag illetékes miniszterek által kiadott — a lényeges témákra kiterjedő — tematikával. Az el­méleti oktatást úgy kell megszervezni, hogy az el­ső félévre (24 hét) 288—340 elméleti óra jusson. 25. A szakmunkástanuló tanfolyam részvevői a képzés idejére tanulóviszonyt létesítenek az isko­lával, ezért őket értelemszerűen megilletik az 1969. évi VI. törvényben és az Sztv-ben megha­tározott kedvezmények, juttatások és vonatkoznak rájuk a tanulókra előírt kötelességek is. 26. A szakmunkástanuló tanfolyam részvevői az elsajátítandó szakma utolsó évfolyamára előírt ösz­töndíjban részesülnek, mégpedig első félévben a közepes (3) átlagos tanulmányi eredménynek, a következő félévekben pedig az előző félévben elért átlagos tanulmányi eredménynek meg­felelő ösztöndíjban. Ezen kívül jogosultak a szak­mára előírt ösztöndíj kiegészítésre, és a vállalat ve­lük társadalmi tanulmányi ösztöndíj szerződést is köthet. 27. A másféléves képzési idejű szakmák utolsó félévében (46—62 hétben) a szakmunkástanuló tan­folyam részvevői teljesítménybérben is foglalkoz­tathatók. 28. A tanfolyam részvevője a második félévtől kezdődően a vállalattal munkaviszonyt létesíthet. Ez esetben tanulóviszonya megszűnik és a 25—26. pontokban meghatározott kedvezményekre, jutta­tásokra a továbbiakban már nem tarthat igényt, a tanfolyami képzésben azonban továbbra is részt vehet. 29. A szakmunkástanuló tanfolyam költségeit a nappali tagozatú képzéshez hasonlóan állami költ­ségvetésből kell fedezni, tehát az első két félévben a résztvevőknek az ösztöndíját az iskola, a harma­dik félévben pedig vagy a vállalat, vagy az iskola fizeti, attól függően, hogy a vállalatnál vagy az is­kolai tanműhelyben vannak gyakorlati oktatásra beosztva. 30. Amennyiben az 2. számú mellékletben felso­rolt, nehezen benépesíthető szakmákban a rendes­korú szakmunkástanulók előírt felvételi létszáma nem teljesíthető, a munkaügyi osztály az iskola fel­ügyeleti szervével egyetértésben a tanulófelvételi tervszám terhére engedélyezheti a szakmunkásta­nuló tanfolyam szervezését. 31. A szakmunkásképző tanfolyam vezetőjét az iskola igazgatója bízza meg, aki azonban nem le­het vezető beosztású dolgozó. A tanfolyam vezető­jének a 210/1971. (M K 13.) MM—Mü M számú utasítás II. sz. melléklet 3. pontjában meghatáro­zott vezetői díját az iskola igazgatója állapítja meg. Az iskola igazgatóját vagy helyettesét a munkaügyi miniszter 111/1970. (19—20) MüM számú utasításá­nak 28. pontjában meghatározott ellenőrzési, a tan­folyami óraadókat és adminisztrációs munkát végző dolgozót ugyanezen utasítás 32., 33. és 34. pontjá­ban meghatározott díj illeti meg. Az osztályfőnöki teendőket egy csoport esetén a tanfolyamvezető, több csoport esetén az óraadókból kijelölt osztály­főnök látja el, akit e teendők ellátásáért heti 1 túl­óra illet meg. Egyéb gyorsított szakmunkásképzési formák 32. Azok a munkaviszonyban álló felnőttek, akik az elsajátítandó szakmában legalább másféléves szakmai gyakorlattal rendelkeznek, és a 8—17. pon­tokban említett intenzív tanfolyam első félévének

Next

/
Thumbnails
Contents