Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 9. szám

306 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 9. szám elméleti és gyakorlati anyagát, illetve, akik a 18— 31. pontokban szabályozott szakmunkástanuló tan­folyam elméleti oktatásának első félévét sikerrel elvégzik, és ezzel párhuzamosan az intenzív tan­folyam első félévére előírt gyakorlati oktatási anya­got is elsajátítják, a félév befejezése után a legkö­zelebbi szakmunkásvizsga időszakban szakmunkás­vizsgát tehetnek. 33. Az elsajátítandó szakmában legalább két és féléves szakmai gyakorlattal rendelkező felnőtt a 32. pontban jelzett féléves tanfolyam elvégzése után, vagy a féléves konzultációs tanfolyam elvég­zése után, illetve egyéni tanulás útiján elméleti tan­folyam elvégzése nélkül a legközelebbi vizsgaidő­szakban szakmunkásvizsgát tehet, ha számára a konzultációs tanfolyammal párhuzamosan a válla­lat biztosítja a 12. pont szerinti — a szakma alap­műveleteire kiterjedő — gyakorlati oktatást és ezen felül a szakma lényeges munkaterületeire kiterjedő 12—14 hetes gyakorlati foglalkoztatást. A konzul­tációs tanfolyam összevonható az intenzív tanfo­lyam második félévének elméleti oktatásával, ille­tőleg a szakmunkástanuló tanfolyam II. vagy III. félévének elméleti oktatásával. A gyorsított szakmunkásképzési tanfolyamokra vonatkozó általános rendelkezések 34. A 8—33. pontokban jelzett gyorsított szak­munkásképzési tanfolyamokra az a munkaviszony­ban álló (a szakmunkástanuló tanfolyamra munka­viszonyban nem álló) dolgozó vehető fel, aki a szak­munkásvizsga letételéig a 20. életévét betölti, a 35. pontban foglalt szakmák kivételével az általános iskola 6. osztályát elvégezte, és a szakmára előírt egyéb követelményeknek megfelel. A felvételnél előnyben kell részesíteni azt a jelentkezőt, aki az általános iskola 8. osztályát elvégezte, illetőleg vál­lalja az általános iskolai tanulmányok befejezését. 35. A gépi forgácsoló, a bánya-eléktrólakatos, a mélyfúró és kútüzemeltető, a vasúti járműszerelő (a gépszerelő alapszakma 5. leágazása), a mintaké­szítő, az épületszobrász, a cipőgyártó és az élelmi­szertartósító szakmákban — a 48. pontban foglal­tak kivételével — csak az általános iskola 8. osz­tályát végzett dolgozó vehető fel. 36. A gyorsított szakmunkásképzési tanfolya­mon részt vevők a tantárgyi vizsgakötelezettség alól mentesülnek, de a tanfolyamok minden befe­jezett félévének utolsó hetében az elsajátított anyagból kötelesek beszámolni. A félévi osztály­zatokat a beszámolók és a tanév közben szerzett érdemjegyek alapján kell megállapítani. 37. A 8—33. pontokban jelzett gyorsított szak­munkásképzési tanfolyamokon sikerrel végzők szakmunkásbizonyítványa szakmunkás munkakör betöltése szempontjából egyenértékű az Sztv. 87— 97. §-aiban szabályozott szakmunkásképző tanfo­lyamot végzett felnőttek szakmunkásbizonyítvá­nyával. A gyorsított szakmunkásképzési tanfolya­mokon végzők alapszakmai képzésben nem része­sülnek, tehát csak az alapszakma valamelyik le­ágazó szakmájából szerezhetnek szakmunkásképe­sítést. Ha a résztvevő az Sztv. 1. sz. mellékletében felsorolt alapszakma valamelyik leágazó szakmájá­ból nyer képesítést, az alapszakma másik leágazó szakmájából kiegészítő szakmunkásvizsgát nem te­het, hanem ezt a képesítést az Sztv. 111. §-ban fog­lalt — a második szakmunkásképesítés megszerzé­sére vonatkozó — rendelkezései szerint szerezheti meg. Ennek megfelelően az alapszakma megneve­zése a szakmunkásbizonyítványban nem szerepel­het. (Pl. sikeres esztergályos szakmunkásvizsga ese­tén a következőket kell a szakmunkásbizonyítvány­ba beírni: a szakma száma: 303—1; a szakma meg­nevezése: esztergályos.) Az általános iskola 8. osz­tályát végzett felnőtt szakmunkásbizonyítványára a következő záradékot kell rávezetni: „Középisko­lai továbbtanulás esetén tanulmányi időbeszámí­tásra nem jogosít". Ha azonban a felnőtt általános iskolai végzettséggel nem rendelkezik, szakmun­kásbizonyítványát a következő záradékkal kell el­látni: „A 3/1968. (VI. 4.) MüM számú rendelet ér­telmében iskolai végzettségnek nem minősül." 38. A gyorsított szakmunkásképző tanfolyamok elméleti foglalkozásai a szakmunkásképző iskolá­ban, vagy a vállalatnál (szakmunkástanuló tanfo­lyam esetén csak kihelyezett osztályként) össze­vontan, a 3. és 4. számú melléklet ütemezése, vagy egésznapos foglalkozás szerint is megtartható. A vállalat a résztvevőknek munkásszálláson történő elhelyezésével segítse elő a gyorsított szakmunkás­képzési tanfolyamok szervezését. 39. A gyorsított szakmunkásképző tanfolyam turnusos rendszerben is megszervezhető. Turnusos képzés esetén az elméleti oktatást (időjárás vagy más ok, pl. országos vagy tájegységi összevont képzés miatt) 9—12 hétre összevontan úgy kell megszervezni, hogy a heti óraszám 30—36 óra le­gyen. A turnusos elméleti oktatási hetek számát az összes óraszám és a heti óraszám hányadosa hatá­rozza meg. 40. A gyorsított szakmunkásképzési tanfolyamo­kon részt vevő dolgozók tankönyvellátásáról az Sztv. 93. és 94. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint kell gondoskodni. 41. A 32., 33. pontokban említett tanfolyam részvevőinek tanfolyami költségét a résztvevő fi­zeti. Ezt a .költséget az érdekelt vállalat is fedez­heti. 42. A 3. és 4. számú mellékletekben jelzett tan­folyamok kezdésének időpontjaitól eltérni csak ak­kor lehet, ha egy vállalat vagy iskola szervezésé­ben egy működőképes tanfolyami csoport (25—35 fő) létrejön. II. A FELNÖTTKORÜAK SZAKMUNKÁSKÉPZÉSÉNEK SZERVEZÉSE, TERVEZÉSE 43. Felnőttkornak számára szakmunkásképzést az egyes szakmákban az alábbiak figyelembevételé­vel lehet szervezni.

Next

/
Thumbnails
Contents