Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 4. szám

4. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 211 fektetett összeg alapulvételével — legalább a következő mértékű nyereséget eredményezi: ipar, építőipar 15% élelmiszeripar, kereskedelem 10% építőanyagipar, mezőgazdaság és szállítás- hírközlés 7%. A középlejáratú beruházási hitelek kamatlába általában évi 9%, a hosszúlejáratú hiteleké évi 8%. Ha a beruházási hitel forrása külföldi hitel, a hitel kamatlába nem lehet alacsonyabb a külföldi hitel kamatlábánál. A beruházási hitel kihelyezési időtartama — a hiteligénybevételi lehetőség szerződés szerinti kezdő időpontjától számítva — általában nem haladhatja meg — a hosszúlejáratú hitelek esetében a 8 évet; — középlejáratú célhitelek esetében az 5 évet; — egyéb középlejáratú beruházási hitelek esetében a 2 évet. A fenti kihelyezési időtartamokon belül a gépek beszerzésére nyújtott hitelek lejárata továbbra sem haladhatja meg a gépek értékcsökkenési leírási idejét. Ha a beruházási hitel forrása külföldi hitel, a beruházási hitel időtartamának megállapításánál figyelembe kell venni a külföldi hitel időtartamát. Ha a beruházás megvalósításához, illetőleg a létesítmény üzemeltetéséhez állami támogatás szükséges, az állami támogatási igényt és a hiteligényt koordináltan kell elbírálni. A hitelszerződés megkötésének előfeltétele az, hogy az állami támogatás nyújtásáról az illetékes szerv a jóváhagyást kiadja. A gazdálkodó szervnek hiteligényének megalapozásához a következő — a beruházás hatékonyságára utaló — kérdéseket kell elsősorban megválaszolnia : — a beruházás megfelel-e a hitelpolitikai irányelvekben meghatározott feltételeknek, mennyiben áll összhangban a népgazdasági terv célkitűzéseivel, az adott ágazat fejlesztési koncepcióival; — a piaci helyzet indokolja-e a tervezett kapacitás létrehozását; — hogyan alakul a vállalat nyeresége és ehhez képest a beruházás megtérülése; — a kivitelezőkkel, szállítókkal folytatott előkészítő tárgyalások során mennyiben látszik biztosítottnak a beruházás tervezett kezdési és befejezési időpontja, valamint a hiteligénybevételek évenkénti ütemezése; — mennyiben növeli a beruházás az export kapacitásokat és a folyamatos üzemeltetésnek milyen import igénye van; —a beruházás üzemeltetésének, a kapacitás kihasználásának feltételei (anyagellátás, munkaerő, korszerű technológia stb.) biztosítottak-e. A 24 hónapon belül visszafizetésre kerülő középlejáratú beruházási hitelkérelemben a gazdálkodó szervnek a beruházást részletesebben nem kell indokolnia, hanem csak a fejlesztési alap 24 hónapon belül várható változását, likviditásának alakulását kell kidolgoznia. 3. Kedvezmények a beruházási hitelezésnél a) A Bank hitelt elsődlegesen a népgazdaság szempontjából legfontosabb fejlesztési célkitűzések megvalósításához biztosít. Ezek a következők: a konvertálható export árualapokat növelő beruházások, az alumíniumipar központi fejlesztési programja, a közúti járműgyártás, a bútoripar, a textil- és textilruházati ipar rekonstrukciója, a számítástechnikai gépek gyártása, illetve beszerzése, a könnyűszerkezetes építési mód bevezetése, továbbá a lakossági szolgáltató tevékenység fejlesztése. b) A Minisztertanács a jelen tájékoztató I. fejezetének 3., 4. és 5. pontjában, továbbá a III. fejezetben megjelölt célokra — az ott meghatározott feltételekkel — kedvezményként hosszúlejáratú beruházási hitel nyújtását is lehetővé teszi. c) A hitel kamatlába évi 6%, időtartama 10 évig terjedhet és az elvárható jövedelmezőség évi 5%, ha a beruházás a lakosság jobb ellátása érdekében a javítás-szolgáltatás színvonalát emeli. d) A hitel kamatlába évi 7%, időtartama 10 évig terjedhet, ha — a beruházás előmozdítja a közúti járműgyártást, az alumíniumipar fejlesztését, a hazai és szocialista eredetű számítógépek alkalmazását, továbbá a számítástechnikai gépek gyártásának fejlesztését; — a beruházás — a fejlesztésre kijelölt területen megvalósulva elősegíti az ipar arányos területi fejlesztését; — a beruházás — az építőipar, a technológiai szerelés és ezek ipari háttere fejlesztése révén — előmozdítja az építőipari és szerelő kapacitásoknál meglevő feszültségek csökkentését; — a beruházás célja — a lakosság igényeinek jobb kielégítése érdekében — a vas-műszaki iparcikkekben mutatkozó hiányok megszüntetése a kis- és középüzemektől a belkereskedelem által szerződésekkel alátámasztottan igényelt hiánycikkek termelése, a kommunális szolgáltatás fejlesztése; — a beruházás célja — a lakosság jobb áruellátása érdekében — nagy alapterületű ABC és iparcikk áruházak fejlesztése, ellátatlan területek kereskedelmi hálózatának fejlesztése, kereskedelmi vállalatok ráktár építése. e) A hitel kamatlába évi 8%, időtartama 10 évig terjedhet, a ruházati ipar és bútoripar — elsősorban gépbeszerzés útján megvalósuló — rekonstrukciójával összefüggő, továbbá a földgázfelhasználási program megvalósítására, valamint a nyomdaipar fejlesztésére irányuló beruházások esetében. _ f) A szénbányászat komplex gépesítésére az általános szabályok szerint engedélyezhető hosszúlejáratú beruházási hitel. * g) A hitel kamatlába évi 6%, időtartama 8 évig terjedhet, a jövedelmezőségi követelménytől pe-