Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 4. szám

212 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 4. szám dig el lehet tekinteni az olyan beruházások esetében, amelyek célja a szociális ellátásra vonatkozóan hatóságilag vagy a tervezési normatívákban előírtaknál lényegesen kedvezőtlenebb körülmények felszámolása; munkájóléti intézmények létesítése; az üzemek környéke levegőjének tisztítása vagy a szennyvíztisztítás. h) A nők gazdasági és szociális helyzetének megjavítása érdekében a IV. ötéves terv folyamán a hitelek engedélyezésénél előnyben részesülnek a nők foglalkoztatását elősegítő vagy munkájukat megkönnyítő — egyébként az előírt hitelezési feltételeknek megfelelő — beruházások. 4. Mezőgazdasági tevékenységgel összefüggő beruházások megvalósítására nyújtott hosszúlejáratú beruházási hitel időtartama legfeljebb 15 évig terjedhet. A mezőgazdasági beruházások közül a gazdálkodó szervek hitelt elsősorban a következőkre kérhetnek : — szarvasmarha-tenyésztéssel kapcsolatos meglevő létesítmények korszerűsítésére, bővítésére és ezek technológiai berendezéseire; — a szarvasmarha-férőhelyek új, iparszerű létesítményeire; — a takarmánytermelés komplex gépesítésére és a keveréktakarmány gyártás létesítményeire; — a kertészeti termeléssel kapcsolatos létesítményekre és a termelés gépesítésére; — a cukorrépa termelés gépesítésére; — az élelmiszerfeldolgozás fejlesztésével — különösen a hús- és tejfeldolgozással — kapcsolatos beruházásokra; — a korszerű tárolás elősegítésére; — a sertésférőhelyek új iparszerű létesítményeire. A Bank előnyben részesíti a gazdálkodó szervek társulása keretében szervezett hús- és tejtermelés, valamint a legmodernebb technika alkalmazását optimális üzemnagyságban megvalósító növénytermesztési kooperációkat és az ezekhez kapcsolódó feldolgozóipari fejlesztéseket, 6%-os kamatlábbal nyújtható hitel a szarvasmarha és sertésférőhelyek létesítésére, a szarvasmarha-férőhelyek korszerűsítését szolgáló beruházásokra, valamint a mezőgazdasági üzemekben és a feldolgozó iparban a tej- és húsfeldolgozás fejlesztésére irányuló beruházásokra. 5. A tanácsi fejlesztési alapok saját forrásainak megelőlegezésére — meghatározott kereten belül — beruházási hitel nyújtható — a beépítésre szánt telkek előközművesítésére (ennek keretében vízellátásra, csatornázásra, úthálózat kiépítésére, energiaellátásra stb.), figyelemmel az ipartelepítési célokra is; — az előző bekezdésben foglalt igények kielégítését követően a következő célokra: vízellátás (törpevízművek is), csatornázásra, a közműépítő kapacitás fejlesztésére, egyéb kommunális fejlesztésekre (pl. köztisztaság, temetőrendezés), szociális otthonok és öregek napközi otthonainak létesítésére. A közművesítésre szolgáló beruházási hiteleknél előnyben részesülnek azok a tanácsok, amelyeknél az adott beruházáshoz legnagyobb a lakosság hozzájárulása. A fenti célokra a tanács és az érdekelt gazdálkodó szerv közösen is kérhet hitelt; a közös beruházások közül elsősorban a közművesítési beruházásokkal kapcsolatos hiteligényeket lehet kielégíteni. A hitel időtartama: — hosszúlejáratú hitel esetében legfeljebb 10 évig, — középlejáratú hitel esetében legfeljebb 5 évig terjedhet. A hitelek kamatlába évi 6%, a jövedelmezőségi követelménytől el lehet tekinteni. 6. Korlátozás a beruházási hitel nyújtásnál Nem kaphatnak beruházási hitelt a budapesti és pestkörnyéki gazdálkodó szervek létszám-emeléssel járó kapacitás bővítéseikre, kivéve, ha a fejlesztés a konvertálható export árualapok növelésére, a lakossági ellátás színvonalának emelésére, a javítás-szolgáltatás bővítésére, a helyi közlekedési viszonyok javítására, illetve a kivitelező építőipar kapacitásának bővítésére irányul. Irodaházak, illetőleg székházak, továbbá építési tilalom alá eső más objektumok építésére nem lehet beruházási hitelt adni. Az előző bekezdésekben foglaltak érvényesek a gazdálkodó szervek fejlesztési alap pénzeszközeinek végleges és ideiglenes egymás közti átengedésére is. A Bank kizárja a további hitelezésből azokat a gazdálkodó szerveket, melyek nem kielégítő gazdálkodási fegyelem miatt tartósan pénzügyi nehézségekkel küzdenek. B) Középlejáratú forgóalaphitelek 1. A középlejáratú forgóalaphitelek általános feltételei A Bank a forgóeszköz-hitelezés gyakorlatával — elősegíti az áruk realizálását, az optimális készletgazdálkodást; a készletek ésszerű elhelyezkedését a termelő és értékesítő gazdálkodó szerveknél ; — előmozdítja a fogyasztói piac igényeinek megfelelő áruk termelését és értékesítését, valamint a lakosság részére végzett szolgáltató tevékenység fokozását.