Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 4. szám

4. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 169 rozata alapján fel kell tüntetni a költség megfizetésére köteles személy (a továbbiakban: adós) nevét, lakóhelyét, valamint munkáltatójának nevét és címét, továbbá azt az összeget, amelynek megfizetésére az adós köteles. (2) Ha a bíróság az eljárás folyamán hívja fel a felet, hogy a helyette előlegezett költséget (annak őt terhelő részét) az államnak térítse meg, az irodavezető a költségjegyzéket a felet terhelő tételek tekintetében az (1) bekezdés szerint lezárja, és a záradékban azt is feltünteti, hogy a felet terhelő illeték behajtása hivatalos lelet alapján történik. (3) Az eljárás félbeszakadása, szünetelése vagy a tárgyalás felfüggesztése esetén az irodavezető a költségjegyzéket az (1) bekezdésnek megfelelően lezárja, a záradékban azonban csak azt tünteti fel, hogy a félbeszakadás, a szünetelés vagy a felfüggesztés folytán a behajtást mellőzni kell. Ilyenkor a kezelőiroda a behajtás mellőzésének okát a nyilvántartásba feljegyzi. Ha az eljárás újból megindul, az egyes tételeket a költségjegyzékbe folytatólag kell bejegyezni. A költségjegyzéket ilyen esetben új sorszám alatt kell a nyilvántartásba (19. §) bejegyezni. 21. §• (1) A kezelőiroda a nyilvántartásban feltünteti a határozat jogerőre emelkedésének időpontját, a költségjegyzék végösszegét, valamint — a költségjegyzék záradéka alapján — azt, hogy az összeget ki és mennyiben köteles megfizetni. Ha a költségjegyzéket a 20. § (2) bekezdése esetében tovább kell vezetni, a nyilvántartásba csak a már lezárt tételekre vonatkozó adatot kell bejegyezni. (2) A kezelőiroda az adóstól — tartozásának kiegyenlítéseként — sem készpénzt, sem illetékbélyeget nem vehet át. A költségmentesség utólagos engedélyezése 22. §. (1) Az adóst utólag csak akkor lehet költségmentességben részesíteni, ha az eljárásban addig nem vett részt. Erre a határozat kézbesítésével egyidejűleg az adóst figyelmeztetni kell. (2) Az utólag engedélyezett költségmentesség hatálya visszahat az eljárás megindítására. Ennek megfelelően az adós teljes költségmentesség engedélyezése esetén a határozat alapján őt terhelő összeget egyáltalán nem, részleges költségmentesség engedélyezése esetén pedig csak 50%-ban köteles megfizetni. (3) Az utólag költségmentésséget engedélyező végzésben a bíróság számszerűen megjelöli, hogy az adós az őt terhelő összegből mennyit köteles megtéríteni. A végzésnek erre vonatkozó rendelkezését a költségjegyzékre fel kell jegyezni. (4) Ha az adós utólagos költségmentességet kért, a kezelőiroda az értesítést (24. §) a kérelem elbírálásáig nem küldi el; a kérelem elbírálása után pedig — a bíróság határozatától függően — a teljes költségmentességet feljegyzi a nyilvántartásba, részleges költségmentesség engedélyezése vagy a kérelem elutasítása esetén pedig a 24. § szerint jár el. A költségjegyzékbe foglalt összeg behajtása 23. §. A költségjegyzékbe foglalt és a bíróság döntése szerint az adóst terhelő összeget az adós lakóhelye szerinti illeték kiszabására jogosult hivatal (a továbbiakban: Hivatal) hajtja be. Az ilyen összeg megfizetése tekintetében a Hivatal ad halasztást vagy engedélyez részletfizetést. 24. §. (1) Ha az adós utólag nem kapott költségmentességet, vagy ha a bíróság utólag csak részleges költségmentességet engedélyezett, továbbá ha az adós ismeretlen helyen tartózkodik, a kezelőiroda arról az összegről, amelyet az* adós megfizetni köteles, értesítést állít ki, és megküldi a Hivatalnak. Ha az adós ismeretlen helyen tartózkodik, a bíróság — ha erről tudomása van — köteles a Hivatalt arról is tájékoztatni, hol van az adósnak belföldön vagyona. Nem kell értesítést kiállítani, ha az az összeg, amelynek a megfizetésére az adós köteles, a húsz forintot nem haladja meg. Minden adósról külön értesítést kell kiállítani, és abban fel kell tüntetni a határozat jogerőre emelkedésének időpontját. Egyetemleges adóstársak esetén az egyetemlegességre és az egyetemleges adóstárs személyi adataira az értesítésben utalni kell. » (2) Az értesítéseket a kezelőiroda összegyűjti, és havonként egyszer — minden hónap 15. napján — kísérőjegyzékkel küldi meg az illetékes Hivatalnak. A kísérőjegyzékben — minden értesítésre vonatkozóan külön — fel kell tüntetni az ügyszámot, a nyilvántartás sorszámát, az adós nevét és a behajtandó összeget. (3) Az értesítés elküldésének időpontját a kezelőiroda a nyilvántartásba feljegyzi, a jegyzék másolatát pedig a nyilvántartáshoz csatolja. V. A BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÁS SORÁN LE NEM RÓTT ILLETÉK ÉS AZ ÁLLAM ÁLTAL ELŐLEGEZETT KÖLTSÉG BEHAJTÁSA 25. §. A bírósági végrehajtási eljárás (a továbbiakban: végrehajtás) során le nem rótt illeték és az állam által előlegezett költség összegét a bírósági végrehajtó i(a továbbiakban: végrehajtó) az ügy iratborítékán levő költségjegyzéken jegyzi fel.