Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 4. szám

170 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 4. szám 26. §. (1) A végrehajtás során le nem rótt illeték és az állam által előlegezett költség összegét a végrehajtó hajtja be. (2) A végrehajtó az (1) bekezdés alapján behajtott összeget a BGH bevételi számlájára utalja át. Az átutalt összeget és az átutalás keltét az iratborítékon levő költségjegyzéken feljegyzi. (3) Ha a végrehajtással felmerült illeték, költség vagy egy részük sem hajtható be, erről a BGH-t nem kell értesíteni. (4) A költségjegyzékbe felvett, de egyelőre be nem hajtható illeték- és költségkövetelés további behajtása iránt a végrehajtó csak akkor intézkedik, ha a végrehajtást kérő a szünetelő végrehajtás folytatását kérte. Az ennek során behajtott összegekkel kapcsolatban a (2) bekezdés szerint kell eljárni. 27. §. (1) Közvetlen letiltás esetén a bíróság (közjegyző) a letiltó végzésben a munkáltatót arra hívja fel, hogy az adós munkabéréből elsősorban a le nem rótt illeték fejében járó összeget vonja le és utalja át a BGH bevételi számlájára. (2) A bíróság letiltó végzését a meghozatala után nyomban, a közjegyző letiltó végzését pedig csak jogerőre emelkedése után kell a BGH-hoz megküldeni. (3) A végrehajtó az-általa kibocsátott letiltást a BGH-nak nem küldi meg akkor sem, ha a letiltás szerint az adós járandóságát folyósító szerv a végrehajtási kérelem illetékét és a helyszíni költségátalányt a BGH számlájára köteles megfizetni. 28. § Ha a pernyertes fél javára a végrehajtást előzetesen végrehajtható határozat alapján rendelik el, csak e végrehajtással felmerült költség behajtásának van az előző rendelkezések szerint helye. VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Fellebbezés 29. §. (1) A fél a határozat ellen külön fellebbezéssel élhet, ha a bíróság a) a személyes költségmentesség, valamint az illetékfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelmet egészben vagy részben elutasítja, b) a személyes költségmentességet vagy az illetékfeljegyzési jogot megvonja, illetőleg a személyes költségmentesség mértékét korlátozza, végül c) a tárgyi költségmentesség fennállását nem állapítja meg. (2) Nincs helye fellebbezésnek az olyan határozat ellen, amellyel a bíróság a) személyes költségmentességet vagy illetékfeljegyzési jogot engedélyez, b) a tárgyi költségmentesség fennállását állapítja meg, c) a személyes költségmentességet vagy az illetékfeljegyzési jogot megvonja, d) az utólagos fizetés elrendelését megtagadja. A büntető eljárásban érvényesített polgári jogi . igényre vonatkozó szabályok 30. §. (1) Ha a jogosult a polgári jogi igényt a büntetőeljárásban érvényesíti, a feleket a költségmentesség, az illetékfeljegyzési jog tekintetében — a (2) bekezdésben foglalt kedvezményen kívül — ugyanazok a kedvezmények illetik meg, mint hasonló igény polgári eljárásban való érvényesítése esetében. (2) A büntető eljárásban érvényesített polgári jogi igény tekintetében a költségmentesség, valamint az illetékfeljegyzési jog engedélyezésére, megvonására, a költségjegyzék kiállítására és nyilvántartására, valamint a le nem rótt illeték és az állam által előlegezett költség behajtására e rendelet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (3) A büntető eljárásban engedélyezett költségmentesség és illetékfeljegyzési jog kiterjed az igény tárgyában lefolytatandó polgári eljárásra is. Hatálybalépés 31. §. (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a 2/1958. (II. 16.) I M, a 3/1961. (XI. 25.) I M, az 1/1966. (III. 5.) I M és az 5/1969. (VII. 29.) I M számú rendelet hatályát veszti. (2) E rendelet rendelkezéseit — a (3)—(5) bekezdésben foglalt kivételekkel — a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. (3) Ha külön jogszabály tárgyi illetékmentességet állapít meg, a felek csak az eljárási illeték lerovása (előlegezése) és viselése alól mentesülnek, a Pp 84. §-ában meghatározott egyéb kedvezmények azonban nem illetik meg őket. (4) E rendelet hatálybalépése előtt engedélyezett mentesség (kedvezmény) — a határozatban foglalt mértékben —, úgyszintén a korábbi jogszabályok által megállapított tárgyi mentesség (kedvezmény) az eljárás jogerős befejezéséig változatlanul fennmarad. (5) Ha ez a rendelet a korábbi jogszabályokban foglaltakon túlmenő mentességet (kedvezményt) állapit meg, vagy ad lehetőséget annak engedélyezésére, ez a feleket az eljárásnak e rendelet hatálybalépését követő szakaszában illeti meg. A már lerótt illeték visszatérítésének ezen az alapon nincs helye.