Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 55. szám

1174 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 55. szám repertoár]avaslatok, kiadványok tekintetében adjanak rendszeres segítséget. Az iroda munkatársainak felkészítése, társadalmi bázisuk kiszélesítése érdekében időről időre bemutató rendezvényeket, tapasztalatcseréket, aktíva- és szónokképző tanfolyamokat készítsenek elő és bonyolítsanak le. Dr. Farkas Ottó s. k., Dr. Horváth Márton s. k., a Minisztertanács a Művelődésügyi Tanácsi Hivatala Minisztérium Titkárságának vezetője Titkárságának vezetője Vegyes rendelkezések AZ ÁLTALÁNOS FELÜGYELETI ÉS POLGÁRI JOGI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK 45. A magasabb vezető állású dolgozók részére a kollektív szerződésben biztosított juttatás felügyeleti szerv által történő kizárásának vagy korlátozásának feltételei. A gazdálkodó szervezetek eltérő adottságai és a kollektív szerződések eltérő rendelkezései az egyes területeken működő gazdálkodó szervek vezetői munkájának anyagi elismerésében olyan különbségeket idézhetnek elő, amelyek már sértik a bérezésnek az Alkotmány 14. § (4) bekezdésében megfogalmazott szocialista elvét. Ezért a 3/1973. (II. 3.) Mü M sz. rendelet 4. §-ával kiegészített 5/1967. (X. 8.) Mü M sz. rendelet 18/D. §-a a megfelelő arányok fenntartása érdekében a hatóság részére beavatkozási lehetőséget biztosít. Eszerint:' „A felügyeleti szerv — a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek esetében a járási hivatal, illetőleg a városi, megyei városi és a fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának kereskedelmi feladatot ellátó szakigazgatási szerve — a szakszervezet véleményét előzetesen kikérve a magasabb vezető állású dolgozók tekintetében a kollektív szerződés által biztosított előny, juttatás vagy kedvezmény alkalmazását kizárhatja vagy korlátozhatja." A hivatkozott rendelkezés alkalmazásának tehát előfeltétele, hogy: a) a vállalat magasabb vezető állású dolgozói részére a kollektív szerződésben biztosított előnyről, juttatásról vagy kedvezményről legyen szó és b) az előny a konkrét esetben a területen működő többi gazdálkodó szerv magasabb vezető állású dolgozóinak, illetőleg a szerv többi dolgozóinak helyzetéhez képest nyilvánvalóan indokolatlan megkülönböztetést jelentsen. Ezekből következik, hogy a megjelölt jogszabály alkalmazása általában kizárt abban az esetben, ha a) nemcsak a szervezet magasabb vezető állású dolgozóit, hanem a szerv valamennyi dolgozóját azonos feltételek mellett megillető juttatásról van szó, b) az intézkedés csupán egyetlen magasabb vezető állású dolgozót érint, vagy c) az intézkedés nem indokolatlan megkülönböztetés megszüntetésére, hanem egyéb célra (pl. fegyelmi intézkedés helyettesítésére) szolgál. A munkaviszonyra vonatkozó szabályok továbbra is fenntartják azt az elvet, hogy a megállapított díjazás, az év végi részesedés csökkentésére vagy megvonására csak fegyelmi úton kerülhet sor, kivéve, ha jogszabály kifejezetten eltérően rendelkezik. Az év végi részesedés tekintetében a felhívott jogszabályon kívül a fogyasztási és értékesítő szövetkezetekre vonatkozóan a hatóság részére jogkört biztosító és alkalmazható más kivételes rendelkezés nem jelent meg. Az előzőekben említett, a felügyeleti szerv, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek esetében a járási hivatal, illetve a tanács kereskedelmi feladatot ellátó szakigazgatási szerve részére biztosított jogkört élesen meg kell különböztetni a díjazás csökkentését megengedő más jogszabálvok rendelkezéseitől. Ebbe a körbe tartozik az'5/1973. (V. 13.) Mü M. sz. rendelettel kiegészített 9/1969. (XII. 20.) Mü M sz. rendelet I. rész 29. §-ának (1) bekezdésében foglalt lehetőség, amelyet azonban az 5/1973. (V. 13.) Mü M sz. rendelet 4. § (1) bekezdése szerint első ízben az 1973. évi évzáró mérleg alapján kell alkalmazni. E jogszabály alapján azonban az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezeteknél nem a hatóság, hanem a 9/1970. (X. 17.) Mü M sz. rendelet 5. § (1) bekezdése szerint a közgyűlés tehet ebben a körben intézkedést. 46. Az államigazgatási hatóságok határozatai ellen benyújtott panaszok ügyészi elbírálása nem tartozik a 28/1973. (LX. 7.) PM számú rendelet 1. § (3) bekezdésében meghatározott panaszok körébe. Az egyes eljárási illetékek módosításáról szóló 28/1973. (IX. 7.) PM számú rendelet 1. § (3) bekezdése értelmében az ügy érdemében hozott államigazgatási határozat (intézkedés, rendelkezés) elleni panasz illetékköteles. Az ügyészi szervek általános törvényességi felügyeleti tevékenységük során az államigazgatási hatóságok határozatai elleni panaszokat is elbírálnak. A Pénzügyminisztériummal közösen kialakított állásfoglalás szerint a 28/1973. (IX. 7.) PM számú rendelet 1. § (3) bekezdése kizárólag az államigazgatási hatóságok előtt folyamatban levő panaszok esetére írja elő az illetékfizetési kötelezettséget. Az ügyészi szervek előtt jolyó panaszeljárás tehát változatlanul illetékmentes. Az államigazgatási hatóságok határozatai ellen benyújtott panaszok elbírálása során ezért az ügyfeleket illeték lerovására még abban az esetben sem az ügyészségnek kell felhívnia, ha a panaszt intézkedés végett az általános törvényességi felügyeletről szóló 3/1973. Legf. Ü. számú utasítás 19. § (2) bekezdése alapján az illetékes államigazgatási hatósághoz teszi át.