Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 55. szám

55. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1173 Az iroda ügyviteli gazdasági tevékenységét, költségvetési tervezését, nyilvántartásait és elszámolásait a folyószámlás költségvetési szervekre érvényes általános rendelkezések alapján végzi. 2. Az iroda feladatai Az iroda működési területén gondoskodik a névadó és a házasságkötési ünnepségek — a 15/1970. (XI. 29.) MM sz. rendelet 3. § (1) bekezdésében meghatározott — díjtalan alapszolgáltatások, valamint az igényelt és díjazás ellenében általa vállalt külön szolgáltatások szervezéséről, illetőleg lebonyolításáról ós segíti a polgári gyászszertartások elterjesztésére, színvonalemelésére irányuló tevékenységet. Az iroda gondoskodik az alapszolgáltatások színvonalas kialakításáról, annak folyamatos fenntartásáról. Az iroda által térítés ellenében nyújtandó külön szolgáltatások — kulturális és — általános szolgáltatások lehetnek. A kulturális szolgáltatások körébe tartoznak a szertartások ünnepélyességét emelő színvonalas, művészeti (zenei vokális és hangszeres, irodalmi stb.) közreműködések különböző formái. Ezék kialakításában a tanácsi és szakszervezeti művelődési otthonok, színházak, zeneiskolák, oktatási intézmények együttesei, tagjai, illetve erre alkalmas tanulói közreműködését igényeljék. Az általános — nem kulturális — szolgáltatásokat az iroda a különböző vállalatokkal és szolgáltató egységekkel (pl. vendéglátóipari vállalattal, virágüzlettel, fotószövetkezettel, ruhakölcsönzővel, taxi vállalattal stb.) kötött írásos megállapodásokkal biztosítja, amelyekben részletesen szerepelnek a kétoldalú jogok és kötelezettségek. A külön szolgáltatások díjtételeit központilag megállapított ár hiányában a városi tanács végrehajtó bizottsága az érdekelt szakigazgatási szervek véleménye alapján állapítja meg. A külön szolgáltatásokban résztvevő személyek közreműködési formáját, tiszteletdíjának mértékét az érdekeltekkel írásos megállapodásban helyes rögzíteni. Az iroda fő tevékenysége a társadalmilag rendezett családi szertartások (névadók, házasságkötések, temetések) szervezése és megrendezése, de ezek mellett egyéb társadalmi családi események rendezésében való közreműködést is elláthat (pl. arany- vagy ezüstlakodalom, nyugdíjba vonulási ünnepség, törzsgárdaünnepségek, szakmunkásavatás, személyi igazolvány első ízben történő kiadása stb.). 3. Az iroda kapcsolatrendszere Az iroda tevékenységét az illetékes anyakönyvvezetőkkel szoros kapcsolatban végzi. A kapcsolat nem jelent sem alá-, sem fölérendeltségi viszonyt, formájára nézve az irányító igazgatási osztály vezetője a célszerűség szempontjainak figyelembevételével rendelkezik. Együttműködésüket a közös cél érdekében az egymásnak nyújtott kölcsönös segítség jellemezze. Az iroda igényelje a családi jellegű társadalmi szertartások szervezésével kapcsolatban tevékenykedő társadalmi bizottság, albizottság, a munkahelyi és lakóterületi aktivisták segítségét és támogatását. A szervezési feladatok elvégzéséhez elsőrendű fontosságú a munkahelyi és — ahol lehetséges — a lakóterületi aktívahálózat megszervezése és működtetése.. Az iroda a SZOT titkársági állásfoglalásra hivatkozva kérje a nagyüzemi, üzemi, vállalati, intézményi szakszervezeti bizottságok, továbbá a KISZ KB 1969. évi szeptemberi határozatára hivatkozva a KISZ alapszervek segítségét a társadalmi jellegű családi szertartások előkészítéséhez és szervezéséhez. Az iroda vezetője rendszeresen informálja a munkahelyi és lakóhelyi társadalmi munkatársakat, készítse fel őket a feladatok elvégzésére és< adjon meg ehhez minden segítséget. Szakmai vonatkozásban célszerű megfelelő együttműködést kialakítani a megyei művelődési központok módszertani szakbizottságával és illetékes szakelőadójával. Az ünnepségek, szertartások alap- és külön kulturális szolgáltatásainak biztosítása szoros kapcsolat kialakítását igényli a helyi művelődési intézményekkel (színház, művelődési otthonok, zeneiskolák és más oktatási intézmények, zenekarok, könyvtárak). 4. Az iroda vezetőjének és dolgozóinak jeladatai Az iroda vezetőjét a tanács vb igazgatási és a művelődésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervei vezetőinek javaslata alapján a végrehajtó bizottság nevezi ki. Az iroda vezetője felelős a rendeltetésszerű működés biztosításáért, a feladatok színvonalas ellátásáért. Ennek érdekében állandó kapcsolatot tart a párt- és társadalmi szervekkel, művelődésügyi intézményekkel, a temetkezési vállalattal, illetve kirendeltségeinek vezetőivel. Kinevezi és minősíti az iroda beosztott dolgozóit, felettük fegyelmi hatáskörrel rendelkezik. A munkatársak beállítása a szükséges követelmények figyelembevétele mellett a megszabott létszámkereten belül történik. Az irodák munkatársainak tennivalóira nézve az illetékes városi tanács végrehajtó bizottsága által kiádott szervezeti és működési szabályzat az irányadó. Az iroda vezetője vegyen részt a megyei művelődési központ (megyei népművelési tanácsadó) társadalmi jellegű családi szertartásokkal foglalkozó szakbizottságának munkájában, tapasztalatai, észrevételei, javaslatai közlésével támogassa a szakbizottságvezető, illetve a szakelőadó munkáját. A megyei módszertani központok az irodáknak az aktívák képzésében és továbbképzésében,