Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 53. szám

1136 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 53. szám Nem kerültek állami tulajdonba az említett személyek közül azoknak a javai, akik — a zsidókra hátrányos megkülönböztetés vagy baloldali magatartás miatt távoztak az ország területéről, — kényszerhelyzet folytán távoztak el, — a demokratikus magyar hatóságok rendelkezése folytán nem tértek vissza. — javaik kezelésére meghatalmazást adtak, végül — a külföldre hurcolt és nemzeti szempontból fontos vagyontárgyak gondozása körül érdemeket szereztek Ha megállapítható, hogy az elhagyott telek az említett jogszabályok alapján az államra szállt, de a Magyar Állam tulajdonjogának bejegyzése az ingatlannyilvántartásba (telekkönyvbe) nem történt meg, a Pénzügyminisztérium Titkárságához kell fordulni. Ennek során közölni kell a szükséges adatokat (tulajdonos neve, külföldre távozásának körülményei, az ingatlannyilvántartás — telekkönyv — adatai, stb.), és meg kell jelölni azt, hogy az állam tulajdonjogának bejegyzését követően mely szerv lesz az ingatlan kezelője. A Pénzügyminisztérium Titkársága a kérelem alapján intézkedik az állam tulajdonjogának és a kezelői jognak a bejegyzése érdekében. c) Az állampolgárok telektulajdonának egyes kérdéseiről szóló 31/1971. (X. 5..) Korm. számú rendelet 13. §-a előírta a jogellenesen külföldre távozott (a hazatérést megtagadó) személyek olyan telkének állami tulajdonbavételét, amely beépítetlen lakóteleknek vagy beépítetlen üdülőteleknek minősül. A rendelkezés nem alkalmazható azokkal szemben, akik — 1971. december hó 31. napjáig az ország területére végleg visszatértek; — 1971. december hó 31. napjáig a visszatérési szándékukat bejelentették és 1972. december hó 31. napjáig visszatértek; — az 1963. évi 4. számú tvr. alapján közkegyelemben részesültek. Az állami tulajdonbatvétel során a 20/1972. EVM—IM számú együttes közleményben foglaltak szerint kell eljárni, amelyet a Tanácsok Közlönye 1972. július 6-i száma közölt. d) A 11 700/1945. (XII. 23.) ME számú rendelet, továbbá a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaság között 1949. december 31-én létrejött megállapodás alapján a Magyar Állam tulajdonába kerültek azok az ingatlanok, amelyek 1945. január 20-án német állampolgár, illetve német jogi személy tulajdonában állottak. Ilyen esetben — ha az állam tulajdonjoga az ingatlannyilvántartásba (telekkönyvbe) nincs bejegyezve — további intézkedés céljából a Pénzintézeti Központot kell értesíteni. e) A 600/1945. ME számú rendelet 11. §-a alapján teljes egészében igénybe kellett vertni az 1000 kat. holdat meghaladó mezőgazdasági nagybirtokokat. Az igénybevétel — az 5600/1945. FM számú rendelet 2. §-a szerint — kiterjedt a belterületi ingatlanokra is, ha azokon rendszeres mezőgazdasági tevékenységet folytattak, vagy azok a tulajdonos mezőgazdasági üzeméhez tartoztak. Ha az elhagyott telket az említett rendelkezés alapján igénybe kellett volna venni, de erre nem került sor, a földhivatalt kell intézkedés céljából megkeresni. Megjegyzendő, hogy az előbbi rendelkezéseket — nagyságukra tekintet nélkül — alkalmazni kellett azokra a mezőgazdasági földbirtokokra, amelyek a kereskedelmi törvény vagy más kereskedelmi vonatkozású törvények alapján létesült társas vállalatok, az elismert vállalati nyugdíjpénztárak és a társadalombiztosító intézetek tulajdonában álltakf) Az 1949. évi 4. számú tvr. 1. §-a, illetőleg az 1949. évi 20. számú tvr. 6. §-ának (2) bekezdése alapján az államosított vállalattal együtt állami tulajdonba került a kizárólag vagy túlnyomórészt a vállalat céljára rendelt ingatlan is, tekintet nélkül arra, hogy az a vállalat volt tulajdonosának vagy harmadik személynek a tulajdonában állott. Ha az elhagyott telek e rendelkezés alá esett, de az állami tulaj donbavétel elmaradt, s az államosított vállalatnak jogutóda van, a jogutód vállalat szerint illetékes miniszterhez kell fordulni az állami tulaj donbavétel foganatosítása érdekében. Ha az államosított vállalatnak nincs jogutóda, az állam tulajdonjogának és a kezelői jognak az ingatlannyilvántartásba (telekkönyvbe) való bejegyzése iránt a Pénzintézeti Központot kell megkeresni. Ugyancsak a Pénzintézeti Központhoz kell fordulni abban az esetben is, ha az elhagyott telek államosított pénzintézet nevén szerepel. g) A házingatlanok 1952. évi 4. számú tvr alapján elrendelt állami tulajdonbavételének hatálya kiterjedt a házingatlannal azonos telekkönyvi betétben külön helyrajzi szám alatt felvett, de a házingatlannal összefüggő, azzal egy gazdasági egységet alkotó kert és udvar művelési ágú ingatlanra is. Vannak esetek, amikor az államosítási jegyzékben csak a házingatlan helyrajzi számát tüntették fel, s így a külön helyrajzi szám alatt felvett kert, illetve udvar művelési ágú ingatlanra a tulajdonjogot nem jegyezték be az állam javára. Ilyenkor — ha a házingatlant kezelő (használó) állami {társadalmi) szerv a házingatlannal együtt a külön helyrajzi szám alatt felvett ingatlant is kezelésbe (használatba) vette — az államosítási jegyzék kijavítása útiján kell gondoskodni a kert, illetőleg udvar művelési ágú ingatlan tulajdonjogának az állam javára való bejegyzéséről. Ennek az intézkedésnek nincs helye akkor, ha az állami i(társadalmi) szerv az ingatlant a tulajdonossal kötött bérleti szerződés alapján használja, vagy az ingatlanra időközben jóhiszemű harmadik személy tulajdonjogát jegyezték be. Az államosítási jegyzék kijavítása során a 19/ 1965. ÉM számú körrendeletben foglaltak szerint kell eljárni.