Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 53. szám

53. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1135 A telek két esetben minősül elhagyottnak: a) Ha a tulajdonos ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik. Az ilyen telek akkor is elhagyott, ha annak van használója. A tulajdonost ismeretlennek kell tekinteni, ha nincs adat arra, hogy az ingatlannak ki a tulajdonosa. (Pl. az ingatlannyilvántartásban (telekkönyvben) tulajdonosiként Kovács István szerepel, de személye nem azonosítható.) Nincs szó ismeretlen tulajdonosról, ha csupán az ingatlan tulajdonjoga vitás (pl. a tulajdonjog megállapításával kapcsolatban bírósági eljárás van folyamatban). Ismeretlen helyen tartózkodik a tulajdonos, ha a lakóhelyét nem lehet megállapítani. (Ebből a szempontból közömbös, hogy a tulajdonos utolsó ismert lakóhelye belföldön vagy külföldön volt-e.) b) Ha a tulajdonos személye és lakóhelye ismert, de a telket tartósan senki sem használja. Ennek megállapítására önmagában véve az a körülmény, hogy a telek beépítetlen és bekerítetlen, s azt nem művelik, még nem ad alapot. A telket a tartós használat hiánya miatt csak akkor lehet elhagyottnak tekinteni, ha az gondozatlan, elhanyagolt, s a telket a tulajdonos, illetve más személy tartósan semmilyen célra sem használja. 2. Az elhagyottság megállapítása A helyi tanács végrehajtó bizottságának illetékes szakigazgatási szerve különbözőképpen szerezhet tudomást arról, hogy működési területén mely telkek elhagyottak. Ez a szakigazgatási szerv tudomására juthat egyebek között — bejelentés alapján, — hivatalból (pl, telekalakítási terv készítése vagy építésügyi hatósági ügyben tartott helyszíni szemle során), — a teleknyilvántartás, továbbá a telekadóra és a mezőgazdasági lakosság jövedelemadójára vonatkozó nyilvántartások vezetésével kapcsolatban. A szakigazgatási szervnek a telek helyzetének rendezéséhez szükséges intézkedések megtétele előtt gondosan meg kell vizsgálnia azt, hogy a telek valóban elhagyottnak tekinthető-e. Ennek során a következők szerint kell eljárni: a) Ha a tulajdonos ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik, személyének, illetőleg lakóhelyének megállapítása érdekében meg kell tenni a szükséges intézkedéseket. Ilyen intézkedések lehetnek a következők: — Az ingatlannyilvántartás (telekkönyv) és az annak irattárában levő iratok (pl. a tulaj donijog bejegyzésére alapot adó adásvételi szerződés) megtekintése. — Annak tisztázása, fizetnek-e az ingatlan után adót, s ha igen, az adó fizetésére kötelezett személy meghallgatása. — A közvetlen telekszomszédok, továbbá — ha az ingatlannak használója van — a használó meg-, hallgatása. — Ha feltehető, hogy a tulajdonos külföldön tartózkodik, a Pénzintézeti Központ (Budapest V , Dorottya utca 5.) megkeresése. — A Belügyminisztérium Központi Lakcímhivatalának (Budapest IX., Vaskapu utca 30/a.) megkeresése, ha a szükséges adatok (név, születési hely és év, anyja neve) rendelkezésre állnak. Az esetek túlnyomó részében meg lehet állapítani az ismeretlen helyen tartózkodó tulajdonos korábbi lakáscímét. Ilyenkor az ottani szomszédok meghallgatása, továbbá a lakónyilvántartókönyv alapján lehet tisztázni azt, hogy a tulajdonos hová költözött. b) Ha a tulajdonos személye és lakóhelye ismert, de a telket senki sem használja, erről a tényről a tulajdonos meghallgatása, továbbá helyszíni szemle útján kell meggyőződni. A telek elhagyottságának megállapítása során — szükség szerint — igénybe lehet venni az állandó bizottságok, a tanácstagok és a társadalmi aktívák közreműködését. 3. Állami tulajdonbavétel A telek elhagyottságának megállapítását követően mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy a telek nem került-e állami tulajdonba (s csupán az állam tulajdonjogának az ingatlannyilvántartásban — telekkönyvben — való keresztülvezetése maradt el), illetőleg a telket nem kellett volna-e állami tulajdonba venni. Ennek során különösen a következőkre kell figyelemmel lenni: aj Az 1945. évi VI. törvénnyel törvényerőre emelt 600/1945. ME számú rendelet 4. §-a és az 1946. évi IX. törvény 17. §-a előírta a hazaárulók, a nyilas, a nemzeti szocialista és egyéb fasiszta vezetők, a Volksbund-tagok, a háborús és népellenes bűnösök, továbbá az olyan személyek vagyonának — így telkének — elkobzását, akik 1944. október hó 15. napja után önként, vagy az úgynevezett Szálasi-kormány utasítására, de egyébként személyükre nézve egyénileg megállapítható kényszerhelyzet fennállása nélkül Németországba vagy a németek által megszállt országba távoztak és 1945. október hó 31. napjáig nem tértek vissza. Ha a rendelkezésre álló adatokból az állapítható meg, hogy az elhagyott telket az előbbiekben említett rendelkezések alapján el kellett volna kobozni, de ez nem történt meg, az elkobzás foganatosítása érdekében a járási (járási-városi, városi, fővárosi kerületi) földhivatalhoz (a továbbiakban együtt: földhivatal) kell fordulni. b) Az elhagyott javak kérdésének rendezéséről szóló 1948. évi XXVIII. törvény és a végrehajtására kiadott 8920/1948. (VIII. 27.) Korm. számú rendelet értelmében kártalanítás nélkül állami tulajdonba kerültek azoknak a javai — így telkei —, akik 1939. szeptember hó 2. napja és 1945. április hó 4. napja között az ország területéről Németországba vagy a németek által megszállott valamely más ország területére, vagy pedig fasisztabarát felfogásból bármely külföldji állam területére távoztak, és 1945. évi október hó 31. napjáig nem tértek vissza. Ezt a rendelkezést alkalmazni kellett azokra a javakra is, amelyek a háborús viszonyok következtében kerültek ki ismeretlen tulajdonosuk birtokából.