Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 45. szám

45. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 951 sor. Ezen az O. T. elnökének hivatalos beszámolója alapján az Országos Tervhivatal és az ágazati minisztériumok vezetői közösen ismertetik az egyes ágazatokhoz tartozó vállalatokkal a népgazdasági tervkoncepció általános tartalmát és annak néhány speciális, ágazati vonatkozását. A népgazdasági tervkoncepció tartalmi ismertetése után, a népgazdasági tervkészítés második szakaszában (lényegében 1974. végén, 1975. év folyamán) a népgazdasági tervező szervek már több tájékoztatót és konzultációt tartanak a népgazdasági tervezés időközbeni eredményeiről, a szabályozó rendszer kiigazításáról, a nemzetközi tervkoordináció állásáról stb. A vállalatok tájékoztatása végül — előreláthatóan 1975. végén, 1976. elején — az V. ötéves népgazdasági tervről szóló törvény és minisztertanácsi határozat ismertetését szolgáló konzultációval zárul le. A vállalatok népgazdasági tervező szervek részéről történő tájékoztatására összehangoltan, a funkciójuk szerinti munkamegosztásban, az Országos Tervhivat?! irányításával, illetve képviselőjének részvételével kerül sor. A tervezés jó előkészítéséhez szükség van a partner vállalatokkal, bank és pénzügyi szervekkel, az érintett kutató és fejlesztő intézetekkel, valamint a tanácsokkal való előzetes kapcsolatfelvételre és rendszeres konzultációkra is. A vállalatok és tanácsok tervezési együttműködésének különös fontossága van. A tervezési együttműködést a tervezési törvény és — különösen a tanácsok oldaláról — az 1049/1970. (XII. 6.) Korm. számú határozat szabályozza. A tervezési kapcsolatoknak elsősorban a munkaerőgazdálkodás, a közműfejlesztés, építési kapacitás-szükséglet, valamint a gyermek intézmények fejlesztésével kapcsolatos kérdésekre kell kiterjedniük. A tervezési kapcsolatok kölcsönösek, a felsorolt témákról a vállalatok kötelesek tájékoztatást nyújtani a tanácsok számára, és a jelentősebb döntéseik megalapozásához a tanácsok véleményét kikérni. A tanácsok kötelesek a vállalati elgondolásokat érdemben felülvizsgálni és írásban véleményezni, beleértve azt is — megfelelő indokolással — hogy mit tudnak ebből a tanácsi fejlesztési tervek készítése során figyelembe venni, és mit nem. A vállalatok a felsorolt kérdésekben vegyék figyelembe a tanácsok véleményét és attól való esetleges eltérésekre hívják fel a figyelmet. A vállalatok és a tanácsok tervezési együttműködését rendszeressé és folyamatossá kell tenni és a kölcsönös tájékoztatás, konzultációk alapján biztosítani kell az elgondolások összehangolását. A gazdasági következményekkel járó megállapodások tartalma később kerül szabályozásra. A vállalati tervezés érdemi előkészítése a legfőbb feladatot a vállalatokra rója. A tervezés körültekintő előkészítése — az előzőekben ismertetett módszertani kérdések tisztázásán túl — főként a következő területen támaszt feladatokat: a) Elemzés. Ennek keretében kell végrehajtani a vállalat elmúlt tervidőszakban elért, illetve elérhető fejlődésének vizsgálatát, az előrehaladást segítő és gátló tényezők számbavételét. b) Adottságok felmérése. Ennek során kell elvégezni a vállalat kapacitás-helyzetének és a piac felvevőképességének a felmérését, a vállalati alapok leterheltségének kimutatását, nemzetközi, valamint a belföldi kötelezettségek számbavételét, a jövedelmezőség, eszközhatékonyság, munkatermelékenység növelési lehetőségeinek felkutatását stb. c) Előzetes fejlesztési elgondolások kidolgozása. Feladata a tervezés során számításba jövő legkedvezőbb fejlesztési megoldások kiválasztásának, a vállalati fejlesztő tevékenység új irányainak felvetése. d) A tervezés információellátásának megszervezése. E munka során kell számbavenni a rendelkezésre álló információkat, valamint az újonnan felmerült információs igényeket, gondoskodni keli ezek folyamatos, a tervezés szükségletei által megkívánt időpontra való biztosításáról, valamint a tervező feladatok sorrendjének és a belső munkakapcsolatoknak a kialakításáról. A vállalati tervezés információ ellátásának javítása és a begyűjtött adatok megfelelő feldolgozása érdekében gondoskodni kell az ehhez szükséges feltételekről (számítógép kapacitásról, külső és belső információs részlegek bekapcsolásáról stb.). A tervezés információellátásának korszerűsítése feltételezi a vállalati ügyvitel és tervezőmunka megfelelő racionalizálását és az új technika követelményeinek figyelembevételét. Az előzőekben megjelölt előkészítő munkákat a vállalatoknak úgy kell elvégezniük, hogy a tervezés 1975 végére, a népgazdasági terv jóváhagyásának időpontjára már teljes lendülettel beinduljon. 3. A vállalati (középtávú) tervek kidolgozása és jóváhagyása A vállalatok terveik kidolgozását az előkészítő munka után, esetenként azzal összekapcsolva, akkor kezdhetik meg, amikor a népgazdasági tervkoncepció kidolgozása és jóváhagyása megtörtént. Teljes lendületet a tervező tevékenység azonban csak akkor vehet, amikor a vállalatoknak már kellő ismereteik vannak a szabályozórendszer továbbfejlesztéséről és a népgazdasági terv fő célkitűzéseiről. A megfelelő tájékoztatók és konzultációs kapcsolatok mellett a népgazdasági tervező szervek közvetlenül is segíteni kötelesek a vállalatok tervező tevékenységét és ahol szükséges, elő kell mozdítaniük a tervezés hatékonyságát növelő gazdasági kapcsolatok összehangolását is. A szövetkezetek tervező munkáját — a népgazdasági tervező szerveken kívül — a szövetkezeti szövetségeknek is támogatniuk kell.