Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 45. szám

952 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 45. szám A tervezés főként a vállalati vezetőkre és tervező szervekre hárít nagy feladatokat. Nekik kell gondoskodniuk a tervezés lebonyolításához szükséges kiinduló feltételek megfogalmazásáról, az irányító szervekkel és a partner vállalatok vehetőivel folytatott konzultációk eredményeinek a feldolgozásáról, a szükséges tervszámítások elvégzéséről és a vállalati terv megfogalmazásáról. A vállalati tervek kidolgozásába, miként a tervezési törvény végrehajtási utasításának 30. pontja előírja: „a helyi viszonyoknak megfelelően kialakítod szervezeti formában és módon be kell vonni a dolgozókat". Ez feltételezi, hogy az egyes vállalatok megfelelő formában lehetőséget adnak dolgozóiknak a terv kidolgozásában való közreműködésre és az elkészült terv,megvitatására. A vállalat tervének összeállításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a vállalat tevékenysége összhangban legyen a népgazdasági tervben foglalt célokkal. A népgazdasági tervben foglalt célokon a középtávú népgazdasági tervet megállapító törvényben és az annak végrehajtását szolgáló minisztertanácsi határozatban foglaltakat kell érteni. E törvény és minisztertanácsi határozat viszonylag szűk körben tartalmaz egy-egy vállalatra közvetlenül vonatkozó döntést, s így a tervcélokat többnyire a szabályozó eszközök „közvetítik". Ennek megfelelően a tervezési törvény úgy intézkedik, hogy „a népgazdasági tervnek és a gazdálkodó szervezetek terveinek összhangja érdekében a gazdálkodó szervezetek kötelesek terveiket úgy megállapítani, hogy azok a népgazdasági tervek tevékenységüket érintő döntéseinek és a szabályozó eszközök útján kifejezett követelményeknek a megvalósulását biztosítsák". Annak érdekében, hogy a vállalati tervek megfeleljenek az itt felsorolt szempontoknak — a IV. ötéves tervezőmunka tapasztalatai alapján — a vállalatoknak elsősorban a következő területen kell tervező tevékenységüket megjavítani: a) a kiinduló feltételekben levő bizonytalanságok miatt, a tervezés demokratizmusának növelése (választási lehetőségek biztosítása) érdekében fokozni kell a tervezés variabilitását, és a terveket szükség esetén több változatban kell elkészíteni; b) gondoskodni kell az értékesítési lehetőségek és a vállalat termékei iránti kereslet eddiginél körültekintőbb felméréséről; c) megalapozottabbá kell tenni az önköltség számításokat és a jövedelemképzés tervezését; d) javítani kell a felhalmozás tervezésének színvonalát, ezen belül el kell érni a beruházási célok kitűzésének jobb előkészítését, a beruházási költségek színvonalának reális felmérését és a készletek alakulására ható tényezők alapos megismerését; e) a felhasznált termékek, valamint a saját termékeik árára ható tényezők megfelelő figyelembevételével, az ár alakulásra ható tényezők gondosabb megtervezésével és hosszabb távú vállalati árpolitika kialakítása útján el kell érni, hogy az ártervezés minél használhatóbb eredményeket szolgáltasson; f) növelni kell a pénzügyi tervek szerepét, az érték és a pénzügyi számítások jelentőségét; g) a munkaerő források, valamint a szükséglet gondos felmérésével, a műszaki-fejlesztés és a termelékenység tervezésének ehhez igazodó lebonyolításával javítani kell a termelési előirányzatok realitását, megalapozottságát; h) a foglalkoztatás és a szükséges munkaerő biztosítására, valamint az anyagi érdekeltség növelésére gondoskodni kell megfelelő vállalati bérpolitikai elvek kidolgozásáról és gyakorlati alkalmazásáról. i) jelentős tervet kell kapjanak a vállalati tervekben a gazdaságpolitikai jellegű feladatok. Így a már említett termelékenységi, felhalmozási stb. szempontokon kívül — egyebek között — meg kell alapozni a gazdaságtalan termelés visszaszorítására, valamint a minden piacon elhelyezhető (konvertibilis) árualapok növelésére tervezett intézkedéseket. A vállalati tervet, amely a vállalat legfontosabb fejlesztési, kereskedelmi és gazdálkodási céljait, valamint a célok megvalósításához szükséges eszközök felhasználására vonatkozó elgondolásokat foglalja össze, megfelelő intézkedési terv kidolgozásával is alá kell támasztani. A vállalati tervek alátámasztását az együttműködő (partner) vállalatokkal kötendő szerződésekkel is biztosítani kell. A terv véglegesítését a vállalat dolgozói, valamint — a fontosabb vállalatok esetében — az irányító szervek véleményének figyelembevételével kell elvégezni. A vállalati tervek felsőbb szervekkel történő konzultálása természetesen nem csökkenti és nem is korlátozhatja a vállalatok felelősségét saját tervük tartalmáért, célkitűzéseik realitásáért. A vállalati terv tervezetének megvitatása a vállalati kollektívával az utolsó fázis a terv jóváhagyása előtt. Ezek a megbeszélések az esetben lesznek hasznosak, ha az üzemi demokrácia továbbfejlesztését, hatékonyabbá tételét eredményezik és mozgósítják a dolgozókat a terv célkitűzéseinek megvalósítására. Ezt csak oly módon lehet elérni, ha a tervjavaslatot megfelelően szervezett formában, a dolgozók részére konkrétan értelmezhető ttiódon ismertetik. A terv jóváhagyásánál alapvető követelmény, hogy az csak a vállalat legfontosabb, átfogó stratégiai jellegű céljait és elérésük fő eszközeit írja elő. A kisebb fontosságú célokat és számításokat nem célszerű jóváhagyni, mert azok elterelhetik a figyelmet a lényeges kérdésekről és az elkerülhetetlen változások esetén megrendíthetik a bizalmat az egész terv iránt. Az elfogadóit tervet dokumentálni kell azzal a céllal, hogy rögzítve legyenek a munka alapjául szolgáló fejlesztési feladatok, a végrehajtandó intézkedések és azok megvalósításának eszközei.