Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 45. szám

952 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 45. szám A tervezés főként a vállalati vezetőkre és ter­vező szervekre hárít nagy feladatokat. Nekik kell gondoskodniuk a tervezés lebonyolításához szük­séges kiinduló feltételek megfogalmazásáról, az irányító szervekkel és a partner vállalatok vehe­tőivel folytatott konzultációk eredményeinek a feldolgozásáról, a szükséges tervszámítások elvég­zéséről és a vállalati terv megfogalmazásáról. A vállalati tervek kidolgozásába, miként a ter­vezési törvény végrehajtási utasításának 30. pont­ja előírja: „a helyi viszonyoknak megfelelően ki­alakítod szervezeti formában és módon be kell vonni a dolgozókat". Ez feltételezi, hogy az egyes vállalatok megfelelő formában lehetőséget adnak dolgozóiknak a terv kidolgozásában való közremű­ködésre és az elkészült terv,megvitatására. A vállalat tervének összeállításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a vállalat tevékenysége össz­hangban legyen a népgazdasági tervben foglalt cé­lokkal. A népgazdasági tervben foglalt célokon a középtávú népgazdasági tervet megállapító tör­vényben és az annak végrehajtását szolgáló mi­nisztertanácsi határozatban foglaltakat kell érteni. E törvény és minisztertanácsi határozat viszonylag szűk körben tartalmaz egy-egy vállalatra közvet­lenül vonatkozó döntést, s így a tervcélokat több­nyire a szabályozó eszközök „közvetítik". Ennek megfelelően a tervezési törvény úgy intézkedik, hogy „a népgazdasági tervnek és a gazdálkodó szervezetek terveinek összhangja érdekében a gaz­dálkodó szervezetek kötelesek terveiket úgy meg­állapítani, hogy azok a népgazdasági tervek tevé­kenységüket érintő döntéseinek és a szabályozó eszközök útján kifejezett követelményeknek a megvalósulását biztosítsák". Annak érdekében, hogy a vállalati tervek meg­feleljenek az itt felsorolt szempontoknak — a IV. ötéves tervezőmunka tapasztalatai alapján — a vállalatoknak elsősorban a következő területen kell tervező tevékenységüket megjavítani: a) a kiinduló feltételekben levő bizonytalansá­gok miatt, a tervezés demokratizmusának növelése (választási lehetőségek biztosítása) érdekében fo­kozni kell a tervezés variabilitását, és a terveket szükség esetén több változatban kell elkészíteni; b) gondoskodni kell az értékesítési lehetőségek és a vállalat termékei iránti kereslet eddiginél kö­rültekintőbb felméréséről; c) megalapozottabbá kell tenni az önköltség szá­mításokat és a jövedelemképzés tervezését; d) javítani kell a felhalmozás tervezésének szín­vonalát, ezen belül el kell érni a beruházási célok kitűzésének jobb előkészítését, a beruházási költ­ségek színvonalának reális felmérését és a készle­tek alakulására ható tényezők alapos megismeré­sét; e) a felhasznált termékek, valamint a saját ter­mékeik árára ható tényezők megfelelő figyelem­bevételével, az ár alakulásra ható tényezők gon­dosabb megtervezésével és hosszabb távú vállalati árpolitika kialakítása útján el kell érni, hogy az ártervezés minél használhatóbb eredményeket szolgáltasson; f) növelni kell a pénzügyi tervek szerepét, az érték és a pénzügyi számítások jelentőségét; g) a munkaerő források, valamint a szükséglet gondos felmérésével, a műszaki-fejlesztés és a ter­melékenység tervezésének ehhez igazodó lebonyo­lításával javítani kell a termelési előirányzatok realitását, megalapozottságát; h) a foglalkoztatás és a szükséges munkaerő biztosítására, valamint az anyagi érdekeltség nö­velésére gondoskodni kell megfelelő vállalati bér­politikai elvek kidolgozásáról és gyakorlati alkal­mazásáról. i) jelentős tervet kell kapjanak a vállalati ter­vekben a gazdaságpolitikai jellegű feladatok. Így a már említett termelékenységi, felhalmozási stb. szempontokon kívül — egyebek között — meg kell alapozni a gazdaságtalan termelés visszaszorításá­ra, valamint a minden piacon elhelyezhető (kon­vertibilis) árualapok növelésére tervezett intézke­déseket. A vállalati tervet, amely a vállalat legfontosabb fejlesztési, kereskedelmi és gazdálkodási céljait, valamint a célok megvalósításához szükséges esz­közök felhasználására vonatkozó elgondolásokat foglalja össze, megfelelő intézkedési terv kidolgo­zásával is alá kell támasztani. A vállalati tervek alátámasztását az együttműködő (partner) vállala­tokkal kötendő szerződésekkel is biztosítani kell. A terv véglegesítését a vállalat dolgozói, valamint — a fontosabb vállalatok esetében — az irányí­tó szervek véleményének figyelembevételével kell elvégezni. A vállalati tervek felsőbb szervekkel történő konzultálása természetesen nem csökkenti és nem is korlátozhatja a vállalatok felelősségét saját tervük tartalmáért, célkitűzéseik realitásáért. A vállalati terv tervezetének megvitatása a vál­lalati kollektívával az utolsó fázis a terv jóváha­gyása előtt. Ezek a megbeszélések az esetben lesz­nek hasznosak, ha az üzemi demokrácia tovább­fejlesztését, hatékonyabbá tételét eredményezik és mozgósítják a dolgozókat a terv célkitűzéseinek megvalósítására. Ezt csak oly módon lehet elérni, ha a tervjavaslatot megfelelően szervezett formá­ban, a dolgozók részére konkrétan értelmezhető ttiódon ismertetik. A terv jóváhagyásánál alapvető követelmény, hogy az csak a vállalat legfontosabb, átfogó stra­tégiai jellegű céljait és elérésük fő eszközeit írja elő. A kisebb fontosságú célokat és számításokat nem célszerű jóváhagyni, mert azok elterelhetik a figyelmet a lényeges kérdésekről és az elkerül­hetetlen változások esetén megrendíthetik a bizal­mat az egész terv iránt. Az elfogadóit tervet do­kumentálni kell azzal a céllal, hogy rögzítve le­gyenek a munka alapjául szolgáló fejlesztési fel­adatok, a végrehajtandó intézkedések és azok meg­valósításának eszközei.

Next

/
Thumbnails
Contents