Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 43. szám

43. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 779 (2) Postai küldeményeket és táviratokat — amíg azokat a címzettnek nem kézbesítették — csak az ügyész írásbeli határozata alapján lehet lefoglalni. A határozat kiadásáig csupán visszatartásuk iránt lehet intézkedni. (3) Ha a szabálysértést elkövető külföldi az előreláthatólag kiszabásra kerülő pénzbírság és az eljárási költség fedezéséhez szükséges összeget nem helyezi letétbe, a szabálysértési hatóság az összeg erejéig az elkövető vagyontárgyait — a nélkülözhetetlen vagyontárgyak kivételével — lefoglalhatja. (4) A szabálysértési hatóság köteles a lefoglalt dolog őrzéséről gondoskodni. Ha a dolog használatához a tulajdonosnak (használónak) különös érdeke fűződik, az (1) bekezdés alapján lefoglalt dolgot kivételesen az őrizetére lehet bízni. (5) Az elkobzás alá eső, gyorsan romló dolgot a lefoglalás után azonnal értékesíteni kell, és a befolyt ellenértéket letétbe kell helyezni. (6) Ha a további eljárás érdekében már nincs rá szükség, a lefoglalást meg kell szüntetni. Ilyenkor a dolgot, illetőleg az értékesített dolog ellenértékét vissza kell adni a jogosultnak. Áttétel 46. §. (1) Ha az eljárás alapjául szolgáló cselekmény elbírálására más szerv jogosult, a szabálysértési hatóság az ügyet ehhez haladéktalanul átteszi. (2) Az eljárásra a 39. vagy a 40. § szerint illetékes szabálysértési hatóság az ügyet átteheti az ott felsorolt más szabálysértési hatósághoz, ha ezt az eljárás gyorsabb és eredményesebb lefolytatása indokolja. 47. §. (1) Az olyan szabálysértés miatt indult ügyet, amelyet az állami szervvel, társadalmi szervezettel vagy szövetkezettel munkaviszonyban álló személy a munkaviszonyával összefüggésben, a szövetkezet tagja pedig a szövetkezeti tagságával összefüggésben követett el, a szabálysértési hatóság a fegyelmi hatósághoz teheti át, ha a fegyelmi eljárástól nagyobb nevelő hatás várható [14. § b) pont]. (2) A fegyelmi hatóság köteles az áttett ügyet érdemben elbírálni vagy az ügynek a társadalmi bíróság elé terjesztését javasolni Az eljárás megszüntetése 48. §. (1) A szabálysértési hatóság az eljárást írásban, de alakszerű határozat [62. § (2) bek.] nélkül szünteti meg, ha aj a cselekmény nem szabálysértés, azt nem a felelősségre vont követte el, vagy az elkövető nem vonható felelőssége (7—11. §); b) a felelősségre vonást mellőzi, mert a szabálysértés jelentéktelensége miatt büntetés vagy intézkedés alkalmazása szükségtelen [14. § a) pont]; c) a cselekmény miatt büntető vagy társadalmi bírósági eljárás van folyamatban, illetőleg a cselekményt ilyen — vagy szabálysértési — eljárás során már elbírálták; d) a cselekmény olyan kötelesség megszegésében áll, amelyet jogerős egyedi államigazgatási határozat állapított meg; e) az elkövető személyét, tartózkodási helyét vagy az elkövetés tényét nem sikerült tisztázni, és az eljárás folytatásától eredmény nem várható; /) az elkövető meghalt. (2) Ha a tulajdon elleni szabálysértés vagy az orgazdaság miatt közvetlenül a rendőrségnél tettek fejelentést, a felderítés eredménytelensége esetén az eljárást a rendőrség felderítést végző szerve szünteti meg. 49. §. (1) A szabálysértési hatóság az eljárást alakszerű határozattal szünteti meg, ha a) a felelősségre vonást mellőzi, mert a már megtörtént fegyelmi felelősségre vonás egymagában is elegendő [14. § b) pont]; b) csupán figyelmeztetést alkalmaz, vagy a figyelmeztetés mellett elkobzást mond ki; c) az elkövető felelősségre vonása nélkül mond ki elkobzást [21. § (3) bek.]. (2) Ha az ügyben kártérítést kértek, vagy a munkáltató a szabálysértés megállapításától függő kárigényét bejelentette, a szabálysértési hatóság az eljárás bármely okból történő megszüntetése esetén alakszerű határozatot hoz. Kártérítés megállapítása 50. §. (1) Ha ezt a károsult az első fokú határozat meghozatala előtt kérte és a kár nem több ezer forintnál, a szabálysértési hatóság az elkövetőt a szabálysértéssel okozott kár megtérítésére kötelezheti, illetőleg az alaptalan kárigényt elutasítja. (2) Kártérítés megállapítása esetén a szabálysértési hatóság az elkövetőt arra is kötelezi, hogy fizesse meg a károsultnak és az érdekében eljáró törvényes képviselőnek vagy hozzátartozónak készkiadását, illetőleg a károsult jogi képviselőjének készkiadását és munkadíját. (3) Mellőzni lehet a kártérítés elbírálását, ha ez az eljárás befejezését késleltetné. E határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. Pénzbírság kiszabása tárgyalás nélkül 51. §. (1) A szabálysértési hatóság részéről eljáró személy az elkövetővel szemben tárgyalás nélkül — ötszáz forintig terjedő — pénzbírságot szabhat ki. ha a szabálysértés tényállása tisztázott, és a nevelő hatás így is elérhető. Ilyenkor a szabálysértési hatóság az elkobzás és a kártérítés felől is intézkedhet. (2) A tárgyalás nélkül hozott határozatra a 62. § irányadó. A határozatot kézbesíteni kell az el-