Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)
1972 / 39. szám
39. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 729 a) az állami, társadalmi, szövetkezeti szervek és egyéb jogi személyek vagyonbiztosításáról, b) az állampolgárok vagyon- és személybiztosításáról, c) a viszontbiztosítási kockázatok elvállalásáról és áthárításáról, valamint d) a nemzetközi biztosítással összefüggő megállapodások létesítéséről. (2) Az Állami Biztosító egyéb feladatai (R. 3. §) a következők: a) egyes állami szervek tűz és betörés-kárainak megállapítása és rendezése [155/1962. (P K 30.) P M számú utasítás]; b) a sugárzó anyagok és készítmények által okozott károk, valamint a sugárzás ártalmas következményeinek elhárítása érdekében tett intézkedések folytán keletkezett károk megállapítása és rendezése [1 1964. (V. 7.) Eü M számú rendelet]; c) egyes költségvetési szervek növénytermelésében keletkezett elemi károk megállapítása és rendezése [126 1968. (P K 17.) P M számú utasítás] ; d) a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek elemi kárai bekövetkezésének és mértékének megállapítása [48/1970. (XII. 24.) P M—M É M számú együttes rendelet]; ej a hatósági rendelkezésre leölt és a kötelező védőoltás következtében elhullott állatokért, valamint a megsemmisített betegségterjesztő tárgyakért járó kártalanítás megállapítása ós rendezése [32/1954. (V. 22.) M T számú rendelet, Állategészségügyi Szabályzat]. 2- §• (1) Az Állami Biztosító által kidolgozott biztosítási szabályzatokat a pénzügyminiszter hagyja jóvá. (2) Az Állami Biztosító felvilágosító és tájékoztató tevékenységet fejt ki a károk megelőzése érdekében, együttműködve a hasonló feladattal megbízott állami és társadalmi szervekkel. (3) Az Állami Biztosító helyi szervei — felkérésre — rendszeresen beszámolnak a velük azonos területen működő tanácsnak vagy végrehajtó bizottságnak, illetőleg a járásban tájékoztatást adnak a járási hivatal elnökének a terület biztosításügyének helyzetéről, továbbá a működésük során észlelt — hatósági kármegelőző intézkedést igénylő — egészségügyi, tűzrendészeti, közlekedési vagy más közérdekű kérdésekről. 3- §• Az Állami Biztosító vezérigazgatóját, vezérigazgató-helyetteseit és főkönyvelőjét a pénzügyminiszter nevezi ki. 4. ,§. Az Állami Biztosító a következő tartalékalapokat képezi: a) kockázati tartalékalap, b) életbiztosítási díjtartalék, c) felelősségbiztosítási díjtartalék, d) hitelbiztosítási tartalékalapok. 5- §• Az Állami Biztosító gazdálkodására és számvitelére a pénzintézetekre vonatkozó rendelkezések as irányadók; az állami költségvetéssel való kapcsolatát a pénzügyminiszter külön szabályozza. 6- §(1) Az R. 1. §-ának (2) bekezdésében említeti biztosító egyesületeket (a továbbiakban: egyesület) a melléklet sorolja fel. (2) Az egyesületek biztosítással kapcsolatos tevékenysége felett a felügyeletet a felügyelő szerv a pénzügyminiszterrel egyetértésben gyakorolja. Az alapszabály biztosítási tevékenységre vonatkozó részének módosításához a pénzügyminiszter jóváhagyása szükséges. (3) Az egyesület által fizetendő adót és felügyeleti díjat külön jogszabály állapítja meg. 7- §• (1) A pénzügyminiszter az egyesület biztosítási tevékenységének megszüntetésére, illetve az egyesület feloszlatására javaslatot tesz a felügyelő szervnek, ha az egyesület működése jogszabályellenes, eltér az egyesületi alapszabálytól, vagy ha az elvállalt kötelezettségeinek teljesítése bármilyen okból veszélyeztetett. (2) Az egyesület biztosítási tevékenységének megszüntetése, illetve az egyesület feloszlatása esetén annak biztosítási pénzalapjait az Állami Biztosító veszi át, és azok erejéig gondoskodik a vállalt biztosítási kötelezettségek teljesítéséről. Ennek során a tagok jogos érdekeinek figyelembevételével kell eljárni. 8- §• Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Dr. Garamvölgyi Károly s. k., a pénzügyminiszter első helyettese