Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 24. szám

446 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 24. szám szonylatokban és mértékben általában tíz, de legfeljebb ötven százalékkal felemelt valutarész illeti meg. (4) A vállalat a dolgozó belföldi beosztására megállapított alapbérét a tartós külföldi szolgálat ideje alatt felemelheti; ez a bér a tartós külföldi szolgálat idejére nem folyósítható. Bérpótlék 3- §• (1) Kedvezőtlen elhelyezési feltételek (sátor vagy más hasonló elhelyezés sth.) esetén a dolgozó részére az ilyen munkakörülmények között történt munkavégzés idejére a vállalat alapbér jellegű tereppótlékot állapíthat meg. Ennek mértéke a napidíj harminc, illetőleg a szállásköltséget is magában foglaló napidíj húsz százalékát nem haladhatja meg. (2) A tereppótlékot forintban kell fizetni. Díjazás betegség vagy kiküldetés esetén 4- §• (1) A dolgozó részére keresőképtelenségének, továbbá állomáshelyéről más helyre történő kiküldetésének vagy ideiglenes hazatérésének tartama alatt — a következő bekezdésekben foglalt kivételekkel — a 2—3. §-ok szerinti díjazás jár. (2) Ha a keresőképtelenség megszakítás nélküli tartama a nyolc napot eléri, a nyolcadik naptól kezdődően a valutarésznek csak nyolcvanöt százaléka illeti meg a dolgozót. (3) Ha a jelentéstétel vagy kórházi ápolás céljából történő ideiglenes hazatérés időtartama a harminc napot meghaladja, a harmincegyedik naptól kezdődően a valutarésznek csak harminc százaléka jár; a szabadság időtartama nem minősül ideiglenes hazatérésnek. (4) A külföldi állomáshelyről másik külföldi országba történő kiküldetés esetén, a harmincegyedik naptól kezdődően a valutarésznek csak negyven százaléka jár. (5) A (3)—(4) bekezdés esetében a családdal külföldön^ tartózkodó dolgozónak, amennyiben családtagja a külföldi állomáshelyen marad, a valutarésznek ötven százalékához, továbbá gyermekenként annak tíz százalékához, legfeljebb azonban a teljes valutarészhez van joga. A túlmunka ellenértéke 5- §• A túlmunkáért ellenértékre jogosult dolgozónak a végzett túlmunkáért, valamint készenlétért — hacsak ez a rendelet kivételt nem tesz — a teljesített túlmunka (készenlét) időtartamával azonos mértékű szabadidő jár. A díjazás időtartama 6. §. (1) A dolgozót a 2—3. §-ok szerinti díjazás a külföldi munkahelyre való elindulás napjától kezdődően illeti meg. (2) Az előző bekezdésben említett díjazás végleges hazarendelés esetén a legrövidebb idejű és leggazdaságosabb utazással elérhető hazaérkezés napjáig, belföldön tartózkodás esetén a külföldi szolgálat alóli felmentés közlésének napjáig jár. A díjazás kifizetése — levonás 7- §• (1) A dolgozó részére járó díjazást a tárgyhónapot követő hónap első munkanapján kell kifizetni. A miniszter más bérfizetési napot is megállapíthat. Végleges hazarendelés vagy szabadság végett történő hazatérés esetén a valutarészt a hazautazás előtti napon kell kifizetni. (2) A kifizetésnél a valutarészt a külföldi törvényes pénznemre a Pénzügyminisztériumnak a Külügyminisztériummal és a Külkereskedelmi Minisztériummal egyetértésben kialakított előírása szerint kell átszámítani.* Részfizetés esetén az egy napra járó munkabér kiszámításánál a tárgyhónap naptári napjainak számát kell alapul venni. (3) A dolgozó munkabérátlagának és járulékalapjának számításánál a 2. § (4) bekezdésében megjelölt munkabért kell alapul venni. Az e rendelet szerinti díjazásnak a dolgozó belföldi beosztására megállapított munkabért meghaladó része, a járandóságokból való levonás szempontjából terhes illetménynek (Vht. 148. §) minősül. (4) A dolgozó a valutarésszel kapcsolatos túlfizetésből eredő tartozását ugyanazon külföldi törvényes pénznemben köteles visszafizetni.** Szabadság * 8. §. (1) A dolgozó évi rendes szabadságát belföldön köteles eltölteni, amennyiben a vállalat nem engedélyez kivételt. * E táblázatokat a Pénzügyminisztérium az érdekelteknek folyamatosan küldi meg. **Nem teljesítés esetén a dolgozó bűncselekmény, illetőleg szabálysértés miatti felelősségére lásd az 1961. évi V. törvény 247. §-át, és az 1968. évi I. törvény 116. §-át.