Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 20. szám

20. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 377 nyugtató módon nem lehet gondoskodni. A gyer­mek csecsemőotthoni elhelyezésének költségei az államot terhelik. (3) Ha a gyermeket azért vették állami gondo­zásba, mert környezetében élő gümőkóros beteg részéről fertőzés veszélye fenyegeti, a gondozásért térítést (gondozási díjat) nem kell fizetni. E ren­delkezés végrehajtásáról az egészségügyi minisz­terrel egyetértésben a művelődésügyi miniszter gondoskodik. (A törvény 33—34. §-aihoz) 19. §. (1) Az elmebetegek gyógykezelésére és gondozá­sára vonatkozó rendelkezések végrehaj átásáról a fegyveres erőknél és a fegyveres testületeknél az egészségügyi miniszterrel egyetértésben az illeté­kes miniszter gondoskodik. (2) Az elmebetegek felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatban a bíróságokra irányadó részletes eljárási szabályokat az igazság­ügyminiszter állapítja meg. (A törvény 35—37. §-aihoz) 20. §. (1) Az alkoholisták, valamint a kábítószer-élve­zők és gyógyszert kóros mértékben fogyasztók fe­lülvizsgálatára vonatkozó rendelkezésekkel kapcso­latban a bíróságokra irányadó részletes eljárási szabályokat, valamint az alkoholista hozzátartozói­nak tartására vonatkozó rendelkezéseket az igaz­ságügyminiszter állapítja meg. (2) A kijózanító szobák működésével összefüggő rendészeti teendők ellátását a belügyminiszter, az egészségügyi feladatok ellátását az egészségügyi miniszter szabályozza. A kijózanító szobákat a tanács tartja fenn. (A törvény 40. §-ához) 21. §. A vérellátás országos megszervezése, irányí­tása és fejlesztése a honvédelmi miniszterrel egyet­értésben az egészségügyi miniszter feladata. (A törvény 53. §-ához) 22. §. Vér, szerv vagy szövet kivételével kapcsolatos keresőképtelensége idejére az adományozó kere­setveszteségét, illetőleg jövedelemkiesését az az egészségügyi szerv téríti meg, amelynél a vér, szerv, illetőleg szövet kivétele történt. A figyelem­be vehető keresetveszteség, illetőleg jövedelemki­esés megállapításának és igazolása módjának sza­bályait az egészségügyi miniszter a pénzügymi­niszterrel egyetérésben határozzá meg. (A törvény 55—58. §-aihoz) 23. §. Az egészségügyi miniszter állapítja meg, hogy mely anyagot, terméket vagy készítményt kell gyógyszernek tekinteni, illetőleg gyógyszerhez ha­sonló elbírálás alá vonni. 24. §. (1) A lakosság gyógyszerellátásának biztosítása érdekében az egészségügyi miniszter megállapítja a lakosság gyógyszerszükségletét. (2) A gyógyszerszükséglet biztosításáért a belföl­dön előállított gyógyszereik tekintetében az ágazati miniszter és az egészségügyi miniszter, a külföldi gyógyszerek tekintetében a külkereskedelmi mi­niszter és az egészségügyi miniszter együttesen felelős. A gyógyszerek előállításához és csomagolá­sához szükséges anyagok (üveg, papír stb.) biz­tosításáért az anyagot előállító felett felügyeletet gyakorló miniszter felelős. (3) Ha rendkívüli esetben az egészségügyi mi­niszter javaslata alapján soron kívül gyógyszert kell előállítani, illetőleg külföldről beszerezni, esetenként meghatározott módon az állam bizto­sítja, hogy a gyógyszer előállítása (külföldről tör­tént beszerzése) miatt az előállító (beszerző) szerv — gazdaságos működése szempontjából — hát­rányt ne szenvedjen. (4) Az egészségügyi miniszter a lakosság gyógy­szerellátása érdekében az illetékes, minisztereknél

Next

/
Thumbnails
Contents