Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 20. szám

376 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 20. szám mény létesítése és fenntartása szükségességének általános normatíváit. Az üzemi egészségügyi szol­gálat keretében az üzem szerint illetékes miniszter hozzájárulásával üzemi éjjeli szanatóriumot lehet létesíteni és fenntartani. 15. §. (1) Az üzemi egészségügyi szolgálat működésé­hez szükséges helyiségek (rendelő, várószoba stb.) létesítéséről és fenntartásáról, továbbá nem egész­ségügyi jellegű berendezési és felszerelési tárgyaik­ról, valamint az üzemi egészségügyi szolgálat mű­ködésével kapcsolatban felmerülő nem egészség­ügyi jellegű dologi kiadások (karbantartás, takarí­tás, fűtés, világítás, telefon stb.) fedezéséről az üzem fenntartója gondoskodik. (2) Az üzem fenntartója hozzájárulhat az egész­ségügyi berendezés és felszerelés költségeihez, az üzemi egészségügyi szolgálat működésének egész­ségügyi jellegű dologi kiadásaihoz. (3) Ha az üzem sajátosságai és az üzemben fel­merülő különleges kívánalmak az üzemi egészség­ügyi szolgálat tevékenységi körének, működésének jelentős kiterjesztését igénylik, az illetékes tanács végrehajtó bizottságának egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve és az üzem fenntartója együttesen állapítják meg, hogy az üzem fenntar*­tója milyen mértékben viseli az ennek érdekében szükséges egészségügyi jellegű berendezésekkel és felszerelési tárgyakkal kapcsolatos költségeket, illetőleg az egészségügyi jellegű dologi kiadásokat. (A törvény 28. §-ához) 16. §. Az elsősegélynyújtásról a munkahely, illetőleg az intézmény fenntartója köteles gondoskodni az egészségügyi miniszternek — az illetékes miniszte­rekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben — jogszabályban megállapított ren­delkezései szerint. (A törvény 30. §-ához) 17. §. (1) A harmadik életévüket be nem töltött egész­séges gyermekek időszakos elhelyezésére, szak­szerű gondozására és nevelésére bölcsődék, — az állami gondozásba vett, illetőleg átmeneti elhelyezésre szoruló három éven aluli gyermekek részére, valamint a veszélyeztetett koraszülött csecsemők utógondozására csecsemőotthonok, — a gyógypedagógiai vagy egyéb oktatásra és nevelésre alkalmatlan testi és értelmi fogyaté­kosok elhelyezésére, ápolására egészségügyi gyer­mekotthonok működnek. (2) Az egészségügyi miniszter állapítja meg, hogy a tanácsokon kívül mely szervek létesíthet­nek és tarthatnak fenn bölcsődét, csecsemőotthont és egészségügyi gyermekotthont, továbbá az igény­bevétel és a beutalás szabályait, valamint — a pénzügyminiszterrel egyetértésben — a térítési díjat. (A törvény 31. §-ához) 18. §. (1) A betegségi biztosításban részesülő gümő­kóros beteg gyógykezelése alatt gyógyulásának elősegítése érdekében — anyagi és családi viszo­nyaitól függően — az állam terhére anyagi támo­gatásban részesíthető. Az anyagi támogatás felté­teleit és mértékét a pénzügyminiszterrel, a mun­kaügyi miniszterrel, az Országos Tervhivatal elnö­kével és a Szakszervezetek Országos Tanácsával — a gümőkóros termelőszövetkezeti tag esetében az említett szervek mellett a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, valamint a Termelő­szövetkezetek Országos Tanácsával is — egyetér­tésben az egészségügyi miniszter állapítja meg. (2) A fertőző gümőkóros vagy arra gyanús anya egy éven aluli gyermekét, elsősorban újszülött gyermekét a gümőkórral szembeni védettség kiala­kulásáig állami csecsemőotthonban lehet elhe­lyezni, ha a gyermek elkülönítéséről más meg-

Next

/
Thumbnails
Contents