Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 10. szám

170 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 10. szám helyiség"-nek minősül, amelynek használata önálló gazdasági rendeltetési célt nem valósít meg (pl. fáskamraként használt csűr), illetőleg amelynek önálló bérleti jogviszony keretében történő hasznosítására a helyben kialakult szokások szerint általában nem kerül sor. A kifejtettek az irányadók a lakóépületben levő, illetőleg ahhoz tartozó pincékre is. 9. A személygépkocsi vagy más jármű tárolására szolgáló helyiségek (garázs) használatáért fizetendő bér és a bérszámítási jog. A helyiségbér megállapítása szempontjából egyaránt személygépkocsi vagy más jármű tárolására szolgáló helyiség (a továbbiakban: garázs): a) a garázs céljára létesített (kialakított) és e célra bérbeadott helyiség; b) a garázs céljára alkalmas és e célra bérbeadott egyéb építmény (előregyártott beton, alumínium stb.); c) a garázs céljára bérbeadott, de az a), illetőleg a b) pontban említett feltételeknek meg nem felelő egyéb, vagy más célra bérbeadott, de ténylegesen garázs céljára használt helyiség (pl. gépkocsi tárolásra használt tüzelőszertároló). A garázs bérének megállapításánál a Hb. Vhr. 7—8. §-ában említett bércsökkentő tényezőket a helyiség használati értékének figyelembevételével kell alkalmazni. Ennek során a b), illetőleg a c) pont szerinti garázsok használati értékét az a) pont szerinti garázsok használati értékéhez is viszonyítani kell. A tanácsi házkezelési szerv garázsbért csak akkor követelhet, ha a garázs a Magyar Állam tulajdonában áll. Ha a Magyar Állam tulajdonában álló garázst saját költségén a bérlő létesítette, a 'bérfizetési kötelezettségét a Hb. R. 5. §-a (1), illetőleg (2) bekezdésének a) pontja alapján, a 3. § rendelkezései szerint kell megállapítani. Biztosítani kell azonban a bérlő számára a HR. 11. §-a és a LR. 61. §-a, a 6/1970. (IV. 8.) ÉVM—MÉM—PM számú rendelet 38. §-a (2) bekezdésének b) pontja, illetőleg a 15/1970. (VI. 7.) ÉVM számú rendelet 6. §-ának (3) bekezdése alapján őt megillető bérbeszámítási jogot. Ha az állami tulajdonban álló földrészleten (telken) létesített garázs a használó tulajdonában áll, a 6/1970. (IV. 8.) ÉVM—MÉM—PM számú rendelet 38. §-a (5) bekezdésének a) pontja értelmében csak a földrészletnek a garázs által elfoglalt és a használatához szükséges részére kell bérleti jogviszonyt létesítenie és csak e területrész után kell bért fizetnie. E bérre a Hb. R. 6. §-ának rendelkezései az irányadók. A Hb. R. 6. §^ának rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha a tanácsi házkezelési szerv járműtárolás céljára csak területet adott bérbe. Ha azonban a bérlő a bérleti jogviszony fennállása alatt a területen a tulajdonában álló (ideiglenes jellegű) garázsrészt létesített, a béribeadó a bérleti szerződésben foglaltakkal szemben ténylegesen többletszolgáltatást nyújt (pl. az ideiglenes jellegű garázs nagyobb területet foglal el, mint tárolás esetében a gépkocsi), a Ptk. 241. §-a alapján a bérleti szerződés, illetőleg a bér módosítása az 1971. július 1. napján fennálló bérleti jogviszonyok esetében is kezdeményezhető. Ennek során a többletterület négyzetméterenkénti bérét a korábbi terület egy négyzetméterére eső bér mértékével azonos mértékben indokolt megállapítani. Ha a bérlő a garázzsal kapcsolatban a bérbeadó elismerése, vagy a bíróság határozata alapján már a HR. hatálybalépése (1972. január 19.) előtt rendelkezett bérbeszámítási joggal, a HR. 11. §-a szerint a havonta esedékes bér (új bér) 75%-át mindaddig visszatarthatja, amíg a beszámítható költségei így meg nem térülnek. 10. A 8/1971. (II. 10.) ÉVM számú rendelet 7—8. §-ában említett egyes bércsökkentő tényezők alkalmazása. A Hb. Vhr. 7. §-a (1) bekezdésének a) pontja a bér mértéke csökkentésének kötelezettségét írja elő, ha a helyiség rendeltetésszerű használatához szükséges egyes kiegészítő (pl. egészségügyi, tároló) helyiségek hiányoznak. E helyiséghiány azonban csak akkor tekinthető 'bércsökkentő tényezőnek, ha a kiegészítő helyiségek — kizárólagos használati jogosultsággal — az épületben sem állnak a bérlő rendelkezésére. Ellenkező esetben a bércsökkentés e címen nem indokolt [pl. üzlethelyiség esetében a helyiségen (helyiségcsoporton) belül hiányzik az egészségügyi helyiség, de a bérlő az épület valamely más részén fekvő egészségügyi helyiséget jogosult kizárólagosan használni]. A helyiséghiány természetesen csak akkor vehető figyelembe, ha annak megléte a bérlemény rendeltetésszerű használatához szükséges (pl. garázs esetében nem alkalmazható a bércsökkentés azon a címen, hogy egészségügyi helyiség hiányzik). A Hb. Vhr. 8. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a bér mértékét csökkenteni kell, ha a helyiségek ideiglenes jellegű épületben vannak, és emiatt a rendeltetésszerű használhatóságuk korlátozott. Az ideiglenes jelleg elbírálásánál az épület építési módját (pl. barakk, felvonulási épület), nem pedig azt kell figyelembe venni, hogy az épület a vonatkozó építésügyi hatósági határozatok (pl. építési, fennmaradási engedély) szerint milyen időtartamra állhat fenn. A Hb. Vhr. 8. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint a bér mértékét abban az esetben is csökkenteni kell, ha a bérleményhez tartozó összes (a fő rendeltetési célhoz szükséges és a kiegészítő) helyiség a pincében, alagsorban van, és emiatt a rendeltetésszerű használhatóság korlátozott. Ha a pincében, alagsorban levő bérleményben folytatott tevékenységet az elhelyezésnek ez a módja nem gátolja, vagy ezt az elhelyezést a tevékenység jellege indokolja (pl. pincében levő bár, mulató, gombatermesztésre használt pince), a Hb. Vhr. 8. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján bércsökkentésre nem kerülhet sor.