Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 10. szám

10. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 171 A Hb. Vhr. 8. §-a (1) bekezdésének c) pontja nem alkalmazható abban az esetben sem, ha csak a bérleményhez tartozó egyes helyiségek vannak pincében vagy alagsorban. Ebben az esetben a Hb. Vhr. 5. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. 11. A nem lakás céljára szolgáló helyiségek esetében a bérbeszámítási jogra vonatkozó rendelkezések alkalmazása. A nem lakás céljára szolgáló helyiségek tekintetében a bérbeszámítási jogot a 7/1961. (VIII. 27.) ÉM számú, illetőleg az azt hatályon kívül helyező 6/1970. (IV. 8.) ÉVM—MÉM—PM számú, a garázsok tekintetében pedig a 15/1970. (VI. 7.) ÉVM számú rendelet szabályozta. E jogszabályok a beszámítás mértéke és az elvégzett munkák elismerése tekintetében a HR. és a LR. rendelkezéseivel azonos rendelkezéseket tartalmaznak. A bérbeszámítási igény érvényesítésének határidejére — eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában — a LR. 61. §-ának (1) bekezdésében foglaltak az irányadók. Ezekre figyelemmel a nem lakás céljára szolgáló helyiség bérlője a költségeinek beszámítását akkor igényelheti a bérbeadótól, ha az általa végzett munkák a) megfelelnek a HR. 11. §-ában megállapított feltételeknek, b) a bérbeszámításra vonatkozó igénynek a bérbeadóhoz történt benyújtásakor a munka befejezésétől, illetőleg ha használatbavételi engedély szükséges, annak megadásától számított egy év még nem telt el. Mivel a LR. hatálybalépésének napja 1971. július 1. napja, az 1971. július 1. napja előtt befejezett munkák, illetőleg az olyan munkák esetében, amelyekre e határnap előtt adták ki a használatbavételi engedélyt, a bérbeszámítási igény már nem érvényesíthető. 12. A 8 1971. (II. 10.) Korm. számú rendelet hatálybalépése előtt a bérlő által bérbeszámítási igény nélkül végeztetett átalakítási (bővítési) munkák figyelembevétele a helyiségek bérének megállapításánál. A Hb. R. 7. §-ának (2) bekezdése szerint ha a bérlő a helyiséget saját költségén bérbeszámítási igény nélkül átalakítja ('bővíti), e címen a bér a bérleti jogviszony fennállása alatt nem módosítható. A Hb. Vhr. 12. §-a módot ad az idézett rendelkezés visszamenőleges hatályú alkalmazására is. Erre akkor kerülhet sor, ha a bérlő a) a meglevő (bérelt) helyiségcsoporthoz új helyiséget épített (pl. toldaléképület, emeletráépítés) vagy a meglevő helyiség alapterületét építés útján növelte (pl. galériát létesített) és b) a bérbeadóval korábban úgy állapodott meg, hogy a bér a bérleti jogviszony fennállása alatt változatlan marad. E vonatkozásban a bérbeadóval történt megállapodásnak kell tekinteni azt az esetet is, ha a bérbeadó huzamosabb időn keresztül a változatlan bérösszeget fogadta el a bérlőtől, vagyis a bérlő a többletterület után nem fizetett bért. A fentiekből következően a Hb. R. és a Hb. Vhr. rendelkezései szerinti bér csak az eredeti alapterület után követelhető, a többletterület tekintetében pedig a bérleti jogviszony fennállása alatt bérfizetési kötelezettség nem áll fenn. A Nehézipari Minisztérium, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség közös közleménye a gáz- és kőolajipari létesítmények biztonsági övezetéről szóló 10/1970. (VII. 1.) NIM számú rendelet* 10. § (2) bekezdésének értelmezéséről A 10/1970. (VII. 1.) NIM számú rendelet 10. §-ának (2) bekezdésével kapcsolatban felmerült jogalkalmazási kérdésekben a Nehézipari Minisztérium, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség az alábbi közös állásfoglalást alakította ki: 1. A 10/1970. (VII. 1.) NIM számú rendelet 10. §-ának (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a létesítési engedély tekintetében eljáró hatóság nemcsak a biztonsági övezetre vonatkozó rendelkezésektől való eltérés engedélyezésére jogosult, hanem hatáskörébe tartozik a hivatkozott rendelet 7—9. §-aiban meghatározott tilalmak, illetőleg korlátozások elbírálása és az azokkal kapcsolatos eltérések engedélyezése is. 2. A korlátozás vagy tilalom alá eső tevékenység tekintetében a létesítési engedély kiadására illetékes hatóság a létesítési engedélyezési eljárás során dönt, a szakhatóságok bevonásával. 3. Ha a létesítési engedély — mint építési engedély — megadása az építési engedélyezési eljárásról szóló 10/1969. (IV. 8.) ÉVM számú rendelet értelmében a tanácsi építésügyi hatóság hatáskörébe tartozik, e hatóság határoz az eltérés engedélyezése, illetőleg a tilalom vagy korlátozás alá eső tevékenység tekintetében is. Ilyen esetben az építési engedélyezési eljárásban és az ezzel kapcsolatos tervezői egyeztetésben szakhatóságként — a hatásköri megoszlás szerint — az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet, illetőleg a bányahatóság működik közre; a hatáskörében tett minden olyan eseti szakhatósági előírást, amelyet az építési munka végzése során vagy azt követően alkalmazni kell, az építési engedélybe kell foglalni. (14008/1972.) Építésügyi és Város- Nehézipari fejlesztési Minisztérium Minisztérium Országos Bányaműszáki Főfelügyelőség * Megjelent a Tanácsok Közlönye 1970. évi 27. számában.