Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 10. szám

10. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYÉ 169 A felek az udvar, a kert, illetőleg ezek része és a folyosórészek tekintetében az előbb kifejtettektől eltérően is megállapodhatnak. Az egyhelyiséges épülethez tartozó udvarnak, kertnek az egy építési telek nagyságát meghaladó részére azonban a bérleti jogviszony csak akkor terjed ki, ha ebben a felek 1971. július 1. napja után állapodtak meg. A felek a HR. 5. §-a alapján abban is megállapodhatnak, hogy a bérleti jogviszony a bérlők közös használatára szolgáló helyiségekre és területekre nem terjed ki. Ha a bérlő olyan területet is használni kíván, amelyre a bérleti jogviszonya a LR. 46. §-a, illetőleg a HR. 5. §-a alapján nem terjed ki, e területre a bérbeadóval külön megállapodást vagy külön bérleti szerződést kell kötnie. Ha ennek során a bérlő — a többi bérlő hozzájárulásával — a közös használatra szolgáló területnek vagy egy részének kizárólagos használójává válik, e területet (területrészt) a bérleti jogviszony fennállása alatt nem közös használatra szolgáló területnek kell tekinteni. A bérfizetési kötelezettség — a Hb. R. 4. és 6. §-a szerint — az után a terület után áll fenn, amelyre a bérleti jogviszony a LR. 46. §-a, illetőleg a felek külön megállapodása vagy külön bérleti szerződés alapján kiterjed. Helyiséghez tartozó terület esetében tehát a helyiség bérén felül a terület után is kell bért fizetni. E kötelezettség megállapítása során a terület beépített részét — kivéve, ha az építmény a bérlő tulajdonában áll — figyelmen kívül kell hagyni. Minthogy a Hb. R. 4. és 6. §-a a rendelet hatálya alá tartozó területek bérének meghatározását — az 1971. július 1. napján fennálló bérleti jogviszonyok kivételével — a felek szabad megállapodásának körébe utalja, a felek — eltérő jogszabályi rendelkezések hiányában — akkor járnak el helyesen, ha a rendelet hatálya alá nem tartozó területek bérét is hasonlóan határozzák meg. 6. A vegyes rendeltetésű (részben lakás, részben nem lakás céljára szolgáló) helyiségek bérének megállapításával kapcsolatos rendelkezések alkalmazása. A 8/1971. (II. 10.) ÉVM számú rendelet (a továbbiakban: Hb. Vhr.) 5. §-a (3) bekezdésének alkalmazása során az alábbiakat kell figyelembe venni: a) Vegyes rendeltetésű az a helyiségcsoport, amely részben lakás, részben nem lakás céljára szolgáló helyiségekből áll. Azt, hogy a helyiségcsoporton belül az adott helyiség lakás, illetőleg nem lakás céljára szolgál-e, a kiutaló (lakásrészre a lakásügyi, nem lakás céljára szolgáló helyiségre az elhelyező hatósági) határozat, illetőleg a bérleti szerződés határozza meg. b) Nem tartozik az a) pontban említettek körébe a lakás olyan helyisége, amelyet a lakás bérlője élethivatásszerű tevékenységének gyakorlására használ (pl. kisiparos egyik lakószobáját műhely coljára használja). Ilyen esetben az említett helyiség után is a Lb. R. és a Lb. Vhr.' rendelkezéseinek megfelelően megállapított lakbért kell fizetni Ha az eredetileg lakás céljára létesített helyiségcsoportot teljes egészében a) hatósági határozattal nem lakás céljára utalták ki és azt a bérlő jelenieg is ilyen célra használja, b) hatósági határozat alapján nem lakás céljára szolgáló helyiséggé alakították át, és erre a célra is használják, illetőleg c) a bérbeadóval kötött megállapodás alapján a bérlő nem lakás céljára használja és a bérbeadástól 1971. július hó l-ig legalább 10 év már eltelt, a bért a Hb. R. 3. és 5. §-a szerint kell megállapítani. 7. Egyes helyiségeknek a 8/1971. (II. 10.) ÉVM számú rendelet 1. számú melléklete szerinti bérleménycsoportokba sorolása. Egyes, általában építőipari tevékenységet folytató (pl. kőműves, cserépkályhás, festő-mázoló) kisiparosok az általuk bérelt helyiségeket a tevékenységük folytatásához szükséges anyagok raktározására is használják. E helyiségek — a raktárként történő használat ellenére — nem a ,,C" bérlemén ycsoportba tartozó raktárnak, hanem a ,,D" bérleménycsoporthoz tartozó kisipari műhelynek minősülnék. E jellegük a kisiparosok ipargyakorlásáról szóló — az 1964. évi 22. számú tvr-rel módosított — 1958. évi 9. számú tvr. végrehajtása tárgyában kiadott — az 1/1964. (VIII. 28.) Kip. M. számú rendelettel módosított — 2/1958. (V. 1.) Kip. M. számú rendelet 36. §-a (1) bekezdésének rendelkezéseiből következik, amely szerint a kisiparos telephelye az a műhely, üzlethelyiség, ahol iparát gyakorolja. A társadalmi szervezetek általában az általuk bérelt helyiségekben elsősorban tömegszervezeti gyűléseket, taggyűléseket, szakcsoport értekezleteket, szakmai-jogi tanácsadásokat, mestervizsgákat, szakmai továbbképző tanfolyamokat és hasonló jellegű rendezvényeket tartanak, így a helyiségben folytatott működésük során az irodai jellegű tevékenységük másodlagos lehet. Ha a kiutaló határozatból, illetőleg a bérleti szerződésből nem állapítható meg a rendeltetési cél, a bérleménycsoportba sorolásnál a ténylegesen folytatott főtevékenységet indokolt figyelembe venni. Ilyen esetben a „C" 5. bérleménycsoport helyett a „D" 1. bérlemény csoportot indokolt megállapítani. 8. A 8/1971. (II. 10.) ÉVM számú rendelet 1. számú mellékletének E. 2. pontjába sorolt „egyéb gazdasági épületek" használatáért fizetendő bér megállapítása. Az „egyéb gazdasági épületek" (istálló, zárható fedett szín, csűr stb.) esetében a Hb. R., illetőleg a Hb. Vhr. rendelkezései szerint kell a bért megállapítani, még akkor is, ha a bérlő azokat az említett jogszabályok hatálybalépése előtt a lakásbérleti jogviszony keretében használta. Nem állapítható meg azonban bér az olyan egyéb gazdasági épület használatáért, amely a L. Vhr. 4. §-ának (2) bekezdése értelmében „lakáshoz tartozó