Tanácsok közlönye, 1972 (21. évfolyam, 1-64. szám)

1972 / 7. szám

86 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 7. szám Kormányrendelet A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 3/1972. (II. 19.) számú rendelete a mezőgazdasági szakszövetkezetek tagjainak kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításáról szóló 37/1970. (X. 7.) számú kormányrendelet* módosításáról A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításáról szóló 1966. évi 30. számú törvényerejű rendeletnek az 1970. évi 34. számú törvényerejű rendelet 1. §-ával megállapított 4. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli. 1. §• A 37/1970. (X. 7.) számú kormányrendelet 1. §-a (2) bekezdésének a helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A Szakszervezetek Országos Tanácsa a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának 1972. június 30-áig előterjesztett javaslatára egyes szakszövetkezeti tagokat, országosan legfeljebb a tagok 25 százalékát — szociális helyzetük alapján különös méltánylást érdemlő kivételes esetben — mentesítheti a kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosítás alól." 2. §• Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Timár Mályás s. k., a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese * Megjelent a Tanácsok Közlönye 1970. évi 42. számában. Miniszteri rendeletek és utasítások A belkereskedelmi miniszter 2/1972. (II. 19.) Bk M számú rendelete a jutalékrendszerről A belkereskedelem jutalékrendszerét — az érdekelt szervek vezetőivel, valamint a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetével egyetértésben — a következők szerint szabályozom : 1. §• (1) A rendelet hatálya a belkereskedelmi ágazatban foglalkoztatott hálózati dolgozókra terjed ki. (2) A felügyeletet gyakorló miniszter — szövetkezetek vonatkozásában az állami törvényességi felügyeletet ellátó szerv — az érdekelt szakszervezettel egyetértésben, a belkereskedelmi miniszter előzetes hozzájárulásával e rendelet alkalmazása alól felmentést adhat, és eltérő gyakorlathoz is hozzájárulhat. (3) A jutalékrendszer célja az ellátás és a vásárlási körülmények javítása, a forgalom és az egy főre jutó forgalom emelése, a gazdálkodási eredmények növelése. 2- §• (1) A forgalomtól függő állománycsoportba tartozó hálózati dolgozókat jutalékrendszerben kell foglalkoztatni. Mellőzhető azoknak a dolgozóknak a jutalékrendszerbe vonása, akik a bolti forgalom alakulását beosztásuknál fogva közvetlenül befolyásolni nem tudják (takarítók stb.). Esetenkénti elbírálás alapján jutalékrendszerbe vonhatók azok a forgalomtól független állománycsoportba tartozó ügyviteli dolgozók is, akiknek tevékenysége a forgalom bonyolításához szorosan kapcsolódik (számlázok stb.). (2) A zenészek és előadóművészek, továbbá a szakmunkástanulók jutalékrendszerbe vonásának lehetőségét a 6/1968. (XII. 4.) Mü M—Bk M, illetőleg a 13/1969. (XII. 30.) Mü M és ennek végrehajtására kiadott 8/1970. (VI. 12.) Bk M számú rendelet szabályozza. (3) Nem kötelező a jutalékrendszer alkalmazása azoknál a szerveknél, ahol azt a jelen rendelet hatálybalépése előtt sem alkalmazták. 3. §. (1) A vállalat jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy az alábbi jutalékrendszerek közül melyiket alkalmazza, illetve, hogy az alábbiak szerinti jutalékrendszert mire alapozza, milyen elszámolást alkalmaz, továbbá, hogy a szabadkasszás egységekben a vezetők és vezetőhelyettesek ösztönzését miként alakítja ki. (2) A jutalékrendszer fajtái: — tiszta jutalékrendszer, — csökkentett alapbérrel, fogyasztási, értékesítő és beszerzési szövetkezeteknél fix bérrel (továbbiakban : csökkentett alapbérrel) kombinált jutalékrendszer, — alapbérrel kombinált jutalékrendszer, vagy — jutalékátalány. (3) A jutalékrendszer forgalomra (árbevételre) vagy mennyiségre (naturális mutatók) építhető.